Borsodban minden második agrárcég fejlesztést tervez

Az agrárvállalkozások 50 százaléka tervez beruházást a közeljövőben Borsodban, 21 százalékuk már a következő hónapban banki hiteligényléssel számol – derül ki az Erste Bank által készített friss felmérésből, amely a mezőgazdasági szereplők fejlesztési terveit térképezte fel. Országosan ennél jobb a helyzet: a 186 agrárcég megkérdezésével készült kutatásból kiderül: a szereplők 60 százaléka fejlesztene, harmaduk már a következő hónapokban elindítja a beruházást.

A borsodi agrárcégek fele tervez beruházást, ezzel a megye nem éri el az országos átlagot, amely csaknem 60 százalékot tesz ki – derül ki egy friss felmérésből. Az agrárvállalkozások 50 százaléka tervez beruházást a közeljövőben Borsodban, 21 százalékuk már a következő hónapban banki hiteligényléssel számol – derül ki az Erste Bank által készített friss felmérésből, amely a mezőgazdasági szereplők fejlesztési terveit térképezte fel. Országosan ennél jobb a helyzet: a 186 agrárcég megkérdezésével készült kutatásból kiderül: a szereplők 60 százaléka fejlesztene, harmaduk már a következő hónapokban elindítja a beruházást. Ráadásul 52 százalékuk a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjával is számol a fejlesztési tervei megvalósítása során. Utóbbi érdeklődésben minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a jegybank 2016-tól fokozatosan kivezeti a növekedési hitelprogramot (NHP). A hitelprogram csaknem két éve nyújt olcsó forrást a hazai gazdaság szereplőinek, a kezdeményezés során rossz hitelek kiváltására és fejlesztésekre, beruházásokra egyaránt rendelkezésre állt a bankoknál több százmilliárdnyi friss jegybanki tőke. A program várható kivezetése, az alacsony kamatkörnyezet és a magyar gazdaságot mutató legfrissebb makroadatok vélhetően együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a fejlesztések terén a cégek – így az agrárszereplők is – számolnak az NHP bevonásának lehetőségével. A felmérés adatai szerint azonban a beruházási kedv nem egyenletesen oszlik meg: míg Tolna megyében minden válaszadó tervez valamilyen fejlesztést, az ebből a szempontból leggyengébbnek számító Heves megyében ennél jóval kedvezőtlenebb az arány. Régiós szinten jelek szerint, a nyugati országrész a lelkesebb, az agrárvállalkozások beruházási kedve a Dunántúlon nagyobb. A Nyugat-Dunántúl régióban, valamint Közép-Dunántúl régióban a megkérdezettek többsége válaszolt úgy, hogy záros határidőn belül beruházásba kezd. Ezeken a területeken Győr-Moson-Sopron valamint Fejér megye a legélénkebb beruházási szereplő, előbbiben 77, utóbbiban 67 százalék tervez fejlesztést. A Dél-Dunántúl régió fejlesztési potenciálja egyenletesen erősnek számít, ám a keleti országrészben némileg lanyhább, igaz az Észak-Alföld régióban még így is erős közepesnek mondható a beruházási kedv. Az Erste Bank agrárfinanszírozási hagyományaira, és innovatív, új szolgáltatásaira építve jelentős szerepet kíván játszani az ágazat finanszírozásában – mondta el a felmérés kapcsán Sumi Csaba. A pénzintézet északkelet-magyarországi régiójának vezetője hozzátette: az agrárium egy perspektivikus ágazat, ráadásul a mezőgazdaság finanszírozásában a kockázati költségek alacsonyabbak más ágazatokkal összehasonlítva, ezért az Erste Bank is jelentős energiát fektet agrárkompetencia-központjának fejlesztésére. A cél, hogy a pénzintézet az agrárium elvárásainak és súlyának megfelelően tudja kiszolgálni ügyfeleit. Tény, hogy az agráriumban az elmúlt években először a növénytermesztés, majd az állattartás terén alakultak ki olyan felvásárlási árak, amelyekkel a mezőgazdasági szereplők már jelentős pénzügyi eredményeket értek el. Az utóbbi időben ugyanakkor ezek az árszintek sokat csökkentek, miközben az input anyagok árai növekedtek. Az agárolló időszakos nyílása még fontosabbá teszi a gazdálkodók számára a hatékonyságjavító beruházásokat.