FM: a mezőgazdaság II. negyedéves GDP adata mögött egyedi hatások állnak

A szaktárca szerint a mezőgazdaság teljesítményének második negyedévi visszaesése mögött egyedi hatások állnak, az ágazat hosszú távú kilátásai továbbra is kedvezőek. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteki közleménye szerint a nyári forróság és aszály hatása mutatható ki az ágazat idei második negyedéves GDP adataiban.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölte: a második negyedévben 2,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbihoz képest. Az agrárium teljesítménye 16,8 százalékkal csökkent az első negyedévi 8,9 százalékos visszaesés után.
Az FM felhívta a figyelmet, hogy az adatokat értékelve figyelembe kell venni a rendkívül magas bázist, a mezőgazdaság teljesítménye ugyanis két egymást követő évben - 2013-ban és 2014-ben - is nagymértékben bővült. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 2013-ban 15,1, 2014-ben 12,5 százalékkal nőtt, 0,6, illetve 0,5 százalékponttal emelte a GDP-növekedés mértékét.

Tavaly kukoricából, napraforgóból és repcéből is rekordtermést takarítottak be, de kiemelkedően alakult a búza, a cukorrépa, az alma termés is.
A szaktárca szerint az idei mezőgazdasági év is pozitív kilátásokkal kecsegtetett, a nyári aratás kedvezően alakult, a kalászosok terméseredményei elérik a 2014-es szintet, az elmúlt öt év átlagteljesítményét 20 százalékkal haladhatják meg. Az őszi búza termésmennyisége (5,2 millió tonna) enyhén nőtt 2014-hez viszonyítva, az őszi árpáé 15 százalékkal meghaladta azt.

A kukorica, a napraforgó és az őszi gyümölcsök termésmennyisége ugyanakkor jelentősen visszaeshet, rontva ezzel az ágazat GDP növekedéshez való hozzájárulását. A tárca emlékeztet: tavasszal jelentős területeken belvíz hátráltatta a munkák megkezdését, majd májusban és a nyár elején súlyos jégverések okoztak károkat a kertészeti kultúrákban és az alföldi szőlőkben. A kilátásokat tovább rontotta a nyár közepi hosszú aszályos időszak, amit felhőszakadással, jégesővel járó heves időjárási jelenségek zártak le, helyenként rövid idő alatt több mint egyhavi csapadékmennyiség hullott.
A szaktárca megjegyzi, hogy a KSH által publikált GDP-adat "leegyszerűsített képet nyújt, nem tükrözi vissza az ágazat tényleges helyzetét". Kiemelik, hogy júniusban a legtöbb állatfaj állománya meghaladta az egy évvel korábbit, folytatódott a szarvasmarha, a sertés, és a tyúkállomány gyarapodása.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint a baromfi, a sertés és a szarvasmarhavágások is jelentős mértékben élénkültek 2015. január-júniusban. A levágott sertések élősúlya 13 százalékkal, a szarvasmarháké 11 százalékkal, a csirkéké 20 százalékkal nőtt egy év alatt. Ugyanebben az időszakban a negatív európai piaci helyzet ellenére is a tejfelvásárlás 7 százalékkal bővült.
Az FM felhívja a figyelmet arra is, hogy az agrártermékek kivitele pozitívan járult hozzá a magyar gazdaság külpiaci teljesítményéhez. Az agrárexport ez év első hat hónapjában 3,7841 milliárd euró volt, 60,6 millió euróval, 1,6 százalékkal több, mint egy éve, és ezzel a mezőgazdaság adta a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének egyharmadát.

Hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaság GDP hozzájárulásának visszaesése néhány meghatározó szántóföldi növény termésmennyiségének csökkenésével magyarázható, ugyanakkor az állattenyésztés teljesítménye az idén is tovább bővül, és az agrárexport is kedvezően alakul, a mezőgazdaságban évek óta megfigyelhető pozitív folyamatokat nem befolyásolja az időjárás okozta negatív hatás.