Több, mint százmilliárd uniós forrás vándorolhat a magyar büdzsé zsebébe

Megint lehet licitálni a földre. Ilyet az ország 2003 nyarán látott utoljára, akkor volt ugyanis az utolsó kárpótlási földárverés Eger környékén. Most viszont más lesz az ár, mint akkoriban: már nem lehet lefelé ígérgetni, csak piaci alap +10 százalék lesz a kiindulási érték. 350 ezer hektárnyi állami föld kerül kalapácsa alá, még az idén. Az állam zsebébe akár 200 milliárd forint uniós támogatás is átvándorolhat.

Még az idén megkezdi az állam értékesíteni 350 ezer hektárnyi termőföldjét. Lesz benne szántó, gyümölcsös, nádas, legelő, halastó. Az agrártárca legfrissebb adatai szerint 102 ezren vehetnek részt az árveréseken, vélhetően azért, mert ennyien vannak a potenciális földműves magánszemélyek. Más ugyanis nem vehet ma földet Magyarországon. Fontos szempont a helyben lakás is. Amennyiben mind a 102 ezren földet szereznének, úgy a 350 ezer hektárnyi terület arra adna lehetőséget, hogy átlagosan 3,5 hektárhoz juthassanak a földművesek. Ez viszont csak egy átlag szám, közelebb áll a valósághoz, hogy az érintettek csupán fele él a lehetősséggel. Akkor is csupán átlagosan 7 hektárral bővíthetik birtokaikat, ami nem egy nagy terület.
A liciten csak felfelé lehet verni az árakat, melyek a helyi piaci árak +10 százalék szintről indulnak. Ez egyes területeken ma eléri a hektáronkénti 2-2,5 millió forintot, gyengébb földekért ma 600-700 ezer forintot lehet megkapni. Vagyis, aki csak 10 hektárt akar venni, annak is legalább 6-25 millió forinttal kell rendelkezni. Egyes gazdáknak van ennyi pénze, másoknak nincs, de rajtuk majd az állami bank, a Magyar Fejlesztési Bank segít: most dolgozzák ki egy kedvezményes kölcsön részleteit. Ezt a hitelt bárki nyugodtan felveheti, ugyanis a törlesztő részletet bizton fedezi a föld után kapható uniós területalapú támogatás. Vagyis nem más történik most, hogy az uniós támogatás fokozatosan átvándorol az állam zsebébe: 350 ezer hektár után minimum 200, de inkább 300-350 milliárd forint. Ennyi lehet ugyanis az az összeg, mely a teljes földterület értékesítése után befolyik az államkasszába. Ezt a pénzt nem lehet adósság törlesztésre használni, de hogy mire lehet, arról még nincs további döntés.

Azt is tudni kell még az értékesítésről, hogy a licit nyilvános lesz, de nem mindenkinek, vagyis csak földműves vehet részt rajta. Fontos tudni, hogy nem minden földet árvereznek el: a három hektár alatti területeket nyilvános hirdetéseken keresztül értékesítik. Míg a három hektár felettieket a megyei jogú városokban szervezendő nyilvános árveréseken adják. A megvásárolható földekre 20 éves elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be, vagyis azt néhány év múlva tovább adni, arra jelzálogot, vagy akár haszonélvezeti jogot bejegyeztetni sem lesz lehetőség.
Érdekes kitétel, hogy a vevő csak magyar állampolgár lehet. Ezzel ugyanis eleve sértjük az uniós jogot, de még a hatályos – és a Brüsszel által vélhetően rövidesen elmeszelendő – földforgalmi törvényt is. Az ugyanis nem zárja ki az EU-tagországok állampolgárait, hanem 3 éves helyben lakást és megfelelő szakképzettséget ír elő.
Megszűrheti az érdeklődők számát, hogy jelentős 20-25 százaléknyi önrésszel kell a vevőnek rendelkeznie, azaz hektáronként 200-500 ezer forinttal. Ezért valószínűsítik azt sokan, hogy nem az igazi kisgazdaságok tulajdonosai, hanem inkább a módosabb vevők jelennek majd meg inkább az árveréseken, vásárolnak a hirdetmények útján.

Tiltakoznak jó sokan
Az egyik legnagyobb agrárlobbista szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) felháborítónak és kontraproduktívnak tartja a privatizációt, szerintük negatív hatással lesz a magyar mezőgazdaság teljesítményére, mivel az egykori állami gazdaságoknak a ma gazdasági társaságok által művelt földjét is eladja. Szerintük a bérleti szerződések mennek tovább, de szerintük ez a spekulációnak kedvez. Mivel a bérlet több esetben évtizedekig tart még, a vevőnek nem is kellene gazdálkodnia. A vevők valós gazdálkodási kötelezettség nélkül, kedvezményes hitellel juthatnának állami földekhez.
Gőgös Zoltán, a szocialisták alelnöke, korábbi agrárállamtikár is megszólalt. Szerinte a 80-100 ezer bejegyzett földműves között sok olyan vagyonos városi polgár is akad, aki az elmúlt 25 évben olcsón vásárolt területeket. Közülük sokan szereztek igen egyszerűen aranykalászos gazda oklevelet, s így ők most bejegyzett földművesek. Tavaly óta igen sok tehetős ügyvéd, orvos ült be a gazdák számára szervezett néhány hónapos tanfolyamokra és lettek így a jogszabályoknak megfelelő „földművesek”.

Miért is kell eladni?
A címben lévő kérdésre a kormányzati válasz szerint azért, mert félő, hogy „idegenek” kezébe kerülnek. A kabinet indoklása szerint az EU el fogja meszelni a magyar földügyi szabályozás jó részét, így nyíltabbá kell tenni majd a magyar földpiacot. Ez azonban nem kötelezően vonatkozik a magyar állami földek értékesítésére, ha a magyar kormányok úgy akarják, egy fia hektárt sem kell értékesítenie. Inkább félő, hogy a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő földek lesznek/vannak a kitettebbek. Vagyis erősen sántít a mostani hivatalos érvelés, s ez egyben erősíti egyesek félelmét.
Több civil szervezet, az ellenzéki pártok vélekednek úgy, hogy az Orbán-kormány mostani döntésével megint a „hozzá hű és baráti” körök számára juttat igen kedvező lehetőségek között földterületeket, ahogy tette azt az utóbbi években az állami termőhelyek bérbeadása, az elhíresült földmutyi során. Ángyán József professzor, korábbi földművelésügyi államtitkár, augusztusban egy szó szerint viharos délután a Kossuth téren tartott egy beszédében kifejtette „Azt szeretném először is tudatosítani, hogy a termőföld nemzeti vagyon, mindannyiunk közös tulajdona, amelynek kezelését bíztuk csupán rá az államunkra, hogy annak bölcs használatával a közjót szolgálja. Nélkülünk, a tényleges tulajdonosok felhatalmazása nélkül nem idegeníthetné tehát el, nem használhatná fel a magánvagyonok gyarapítására, és ha mégis ezt tenné, akkor nem csak a bizalmunkat, de a tulajdonunkat is visszavehetjük tőle. Másrészt emlékeztetni szeretnék arra is, hogy kísértetiesen ugyanúgy történnek a dolgok, mint 2001-ben a 'piszkos tizenkettőként' emlegetett állami gazdaságok privatizációjakor. Megint nyáron, a szabadságolások és a figyelemlankasztó kánikula idején, megint szinte titokban és megint statáriális gyorsasággal zajlik a nemzeti vagyon széthordása. Most a hírek szerint 400 ezer hektár állami kezelésű földről van szó (azóta kiderült, hogy csak 350 ezerről - a szerk.), amit nélkülünk, a tényleges tulajdonosok felhatalmazása nélkül minden bizonnyal nem fiatal párok vagy helyben élő családok kapnak majd meg, ahogyan azt a Nemzeti Vidékstratégia előirányozza, hanem a spekuláns tőke képviselői. ”
Bérben marad évekig
Az, aki arra számít, hogy a földárverésen megvett földjén akár már tavasszal is gazdálkodásba kezdhet, nagyot csalódhat. Ugyanis a kijelölt 350 ezer hektárnyi föld több mint a fele tartós bérletben van. Az első fideszes kormány idején, még 2012-ben a privatizációs törvény hatálya alól kivett 12 állami gazdaság esetében 50 éves bérleti jogot kaptak az új tulajdonosok 146 ezer hektárra. Vagyis ezek bérlete 37 év múlva jár le. Aztán 2002 után a szocialista kormányok is eladtak még néhány volt állami gazdaságot, melyek szintén hosszabb távra kaptak bérleti jogot, igaz, nem 50, hanem csak 15-20 évre. Szakértői becslések szerint összesen 30-40 ezer hektárnyi lehet az a terület, mely nincs tartósan bérletbe adva, vagyis, aki megveszi, az rendelkezhet is vele azonnal. Így aztán a legjobb területek, nagy táblában, egységesen kezelhető földekhez nem igazán férhet hozzá új gazdája. Ha csak nem az ott gazdálkodó égek tulajdonosairól, netán strómanjairól van szó, akik aztán a megvásárolt földet továbbra is bérbe adják az adott agrárcégnek. Ráadásul ez a terület nem számít bele a tavaly hozott szabályozás szerinti 1200 hektáros birtokmaximumba. Vagyis így is növelhető egy-egy nagyüzem által hasznosított terület.

Kié lesz a bérleti díj?
Az állam legalább 160 ezer hektárnyi, eddig általa bérbe adott területet ad át bérlővel együtt az új tulajdonosoknak. Ők itt mást nem tehetnek a földdel, csak a bérleti díjat szedhetik be a bérleti idő lejártáig. Ez sem kis összeg, még akkor sem, ha az állam elég alacsonyan, átlagosan hektáronként 30 ezer forintban állapította meg a bérleti díjakat. A szabad piacon inkább a 40-50 ezer forint a jellemző.