Mérgezett anyatej

Rachel Carsonnak a hatvanas évek elején napvilágot látott korszakalkotó műve, a „Néma tavasz” megjelenése óta tudjuk, hogy a növényvédő szerek nem csak a gyomokat és a kártevőket pusztítják, hanem akár az embert is. E szereket bő tíz évvel korábban, a második világháborút követően kezdték el használni világszerte, de ennyi idő is elegendő volt ahhoz, hogy bebizonyosodjék: némelyiknek bőven akad káros hatása

Carson művének – mely egyébként a környezetvédő mozgalmakat is elindította – hatására tiltották be a hírhedt rákkeltő DDT-t – amúgy Magyarországon előbb, mint az Egyesült Államokban.

A kemikáliát használó gazdálkodók ezt követően többé-kevésbé meg is nyugodtak: ami veszélyes az egészségre, azt úgyis betiltják. Hogy ez mennyire nincs így, azt a Greenpeace környezetvédő világszervezetnek a közelmúltban napvilágot látott kiadványa is bizonyítja. A kutatásokból egyértelműen kitetszik, hogy a szintetikus növényvédő szerekkel rendszeresen érintkezők között az immun- és idegrendszeri betegségek, némely daganatos kór, valamint az utódaik között a fejlődési rendellenességek gyakoribbak, mint a népesség többi rétegeiben. Bár mindez bizonyíthatónak tekinthető, a kutatási eredmények kétséget kizáróvá tétele komoly nehézségekbe ütközik, mivel lehetetlen kontrollcsoportot találni. Ugyanis ma már szinte nincs olyan ember a Földön, aki ne érintkezne a mezőgazdaságban használt vegyszerekkel: kisebb része közvetve, vagyis termelőként – fogyasztóként pedig szinte mindenki.

Azon kevéssé csodálkozunk, hogy a vegyszereket kijuttató gazdálkodók testében kimutathatóak a káros vegyületek.
Az azonban már meglepőbb, hogy mellettük a leginkább veszélyeztetett csoportok a magzatok és a kisgyermekek. Különösen így van ez, ha az anyák a terhességük alatt növényvédő szerrel dolgoznak: ezek közül több is bejut a magzat vérébe, de kimutathatók az anyatejben is. Az ilyen gyermekek között gyakoribb a születési rendellenesség, a túlmozgásosság, a lassú szellemi fejlődés, a leukémia.
A növényvédő szerrel dolgozó gazdák között az átlagosnál gyakoribb a prosztata-, tüdő- és más rákfajta, valamint az olyan idegrendszeri megbetegedések, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór. A szerekkel közvetlenül nem találkozók egészségére is károsak a növényvédő vegyszerek. A permetezés alatt és után is kimutathatók a levegőben, amit belélegzünk; a háztartások porában, mellyel a bőrünk érintkezik; a talajba mosódva a felszín alatti vizekben; legfőképpen pedig az élelmiszerekben, amit elfogyasztunk. Különösen így van ez a gyümölcsökben, a zöldségekben, a halakban, de megtalálhatóak az állati eredetű termékekben is. Vagyis valamennyien ki vagyunk téve a mezőgazdasági vegyszerek káros hatásának.

Hogyan védekezhetünk? A Greenpeace szerint az egyetlen biztos megoldás az ökológiai gazdálkodásra áttérés. Ezen az úton az első lépés azon vegyszerek betiltása, melyek nem csak a célszervezetre mérgezőek. Alapvető változtatás szükséges a mezőgazdaságban: a nagymértékű vegyszerhasználaton alapuló ipari termelésről át kell térnünk a fenntartható földművelésre. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy úgy termeljük meg a szükséges élelmiszert, hogy közben az ökoszisztéma is fenntartható maradjon. Ami ha összeomlik, megroggyan a mezőgazdaság is – használjon bármennyi vegyszert is.