Indul az utolsó „bőkezű” támogatási ciklus

2020-ig marad fenn a mostani, áldottnak is nevezhető állapot a mezőgazdasági támogatásokat illetően, utána sokkal kevesebb és más célú pénzekre lehet csak számítani. A napokban viszont nagyüzem indul be a pályáztatásban: októberben már lehet igényelni az új AKG- és ökotámogatásokat. Csak e két célra 210 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az aktualitásokat illetőn nagyon érzékeny időpontban vagyunk, részint azért, mert lezárult az előző uniós pénzügyi ciklus, és indul az új. Sokan elmondták, leírták, hogy nem igazán jelentős ez a forrásbővülés a mostani költségvetési időszakunkban. Persze tudjuk, hogy az EU Közös Agrárpolitikát érintő költségvetése összességében csökkent, miközben a résztvevők száma nőtt. De minden relatív: ahhoz képest, hogy eredetileg milyen lehetőségeink voltak, Magyarország aránylag jól jött ki ebből a vitából. A 2014–2020-as időszak tervezése során a kormánynak az volt a szándéka, hogy a támogatáspolitika, a birtokpolitika, a vidékpolitika szoros összhangba kerüljön egymással. Ez volt a kiindulási pont a különböző területekre biztosított források tekintetében is – indította a szakújságírókkal folytatott beszélgetést Jakab István, a parlament alelnöke, a Magosz elnöke.

– A mostani támogatások nagyon ésszerű, a gazdálkodók helyzetéhez igazodó, őket segítő módon való felhasználása azért is nagyon fontos, mert az Unió Közös Agárpolitikáját szolgáló 2014–2020-as költségvetési időszak várhatóan az utolsó „bőkezű” támogatási ciklus lesz. Nincsenek ugyanis illúzióink, hogy az elkövetkező időszakban változások következnek majd be a támogatási rendszerben. Az elkövetkező hat esztendőt arra kell felhasználni, hogy stabilizáljuk a gazdaságokat, profibbá tegyük azokat, és olyan rendszereket alakítsunk ki, amelyek a versenyképességüket jelentősen javítják.
A területalapú támogatások vitája során a „nagyok” érthető módon ellenezték, hogy a 150 ezer eurós árbevétel esetében támogatáscsökkentést léptessenek életbe. Magyarország végül elfogadta az uniós direktívát, és 1200 hektárig biztosítja a teljes területalapú támogatást, e felett az alaptámogatást megvonja és csak a kiegészítő támogatást biztosítja. Ez a döntés mindenestre igyekszik hozzájárulni a kormány birtokpolitikájának megvalósításához, egyben többlettámogatást biztosítva az érzékeny ágazatok támogatására. Ennek szellemében az elkövetkező hat évben 212 milliárd forintot – ebből 180 milliárd nemzeti, 32 milliárd pedig EU-s költségvetési forrás – elsősorban az állattenyésztés, a vetőmagtermesztés és az öntözés területén lehet felhasználni. A kormány úgy hozta meg a határozatát, hogy ezt minden esztendőben ki kell fizetni az érintettek számára.

A klímaváltozás beköszöntével egyre nyilvánvalóbb, hogy az öntözés ügyének megoldása, az öntözési rendszerek kialakítása tovább nem halasztható. A témában különösen kemény tárgyalásokon vagyunk túl. A Bizottság eredetileg egyetlen hektár többlet öntözött területet sem akart engedélyezni. Végül is sikerült az Unió illetékeseit meggyőzni, és elértük, hogy 56 milliárd közvetlenül az öntözésfejlesztésre fordítható a vidékfejlesztési keretből. Ez az eredmény különösen a kertészeti kultúrák tekintetében bír nagy jelentőséggel, hiszen új ültetvényt telepíteni úgy, hogy nincs hozzá korszerű öntözőrendszer, értelmetlen és fölösleges pénzkiadás.
Az agrár-környezetgazdálkodási program kimunkálását is élénk országos vita kísérte, amelynek hátterében az állt, hogy az AKG-források nagy részét, több mint 50 százalékát az üzemek egy százaléka vitte el. Az AKG új rendszerében 300 hektárig minden hektárra 100 százalékig kifizethető a támogatás, 300 hektár és 1200 hektár között 80 százalékig, 1200 hektár fölött pedig a pályázható összeg 50 százalékához lehet hozzájutni. Az agrár-környezetgazdálkodás és az ökológiai gazdálkodási program ezen a héten kerül meghirdetésre. A mérleg nyelve tehát kifejezetten a családi gazdaságok irányába billen el. Mindazonáltal a birtoknagyságból eredő hatékonysági előnyök nagymértékben kompenzálják azt a kiesést, amit a támogatásra adott összegek csökkentése okoz.

Jelentős mértékben javulnak a fiatal gazdák pozíciói is. A cél az, hogy a friss erő, lendület, nagyobb tudás jelenjen meg az ágazatban, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban vegyenek részt ebben a programban. A most a következő időszakban összességében 37,6 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatal gazdák támogatására. Újdonság az is, hogy míg a korábbi ciklusban valaki bármilyen jogcímen akár csak egy minimális összeget is igénybe vett, attól kezdve már nem számított induló fiatal gazdának. Most, ha például egyetemistaként a nagyapjától kapott tíz hektár földön őstermelőként vagy földművesként regisztráltatta magát és támogatást vett igénybe, fiatal gazdaként minden további nélkül részt vehet a programban. Ez a generáció a területalapú támogatásnál 90 hektárig juthat többletforráshoz.
Az újságírói háttérbeszélgetés során az elnök kiemelt témaként kezelte a vízügyet. Úgy fogalmazott, ha rendbe rakjuk a vízgazdálkodást, azt öntözést, a termékkibocsátás minimum 30 százalékkal növekedni fog.
– Megváltozott klimatikus viszonyaink közepette a termelésbiztonság megteremtésének egyik alapja az, hogy a rendelkezésre álló víz egy részét öntözéshez használom, a másik részét visszatartom, egyidejűleg vizes élőhelyeket is kialakítok. Ez utóbbi nálunk azért sem halogatható tovább, mert hat köbkilométerrel több vizet engedünk ki az országból, mint ami ide érkezik. A témával az Államreform Bizottság is igen intenzíven foglalkozik. A vízügyi létesítményeink hossza meghaladja 100 ezer kilométert, ennek 60 százaléka lepusztult állapotban van. Külön forrás áll arra rendelkezésre, hogy az ár-, belvíz- és katasztrófavédelem kapcsán a vízügyi infrastruktúrát ki tudjuk alakítani. Azon dolgozunk, és azt a javaslatot fogalmazzuk meg a kormány felé, hogy a nagy infrastruktúrákat a rendelkező forrásból hozzák létre, és öntözővizet juttassák el az a tábla széléig.

Az állami, a társulati, önkormányzati és magántulajdonban lévő csatornák ügyét véglegesen rendezni kell. Erről komoly viták várhatók, de ezek a viták nem úszhatók meg. Nem elhanyagolható, hogy az EU nem járult hozzá az ingyen öntözővíz biztosításához. Így a minimális vízdíj meghatározása a következő időszak feladata lesz.
A fehérjeprogramról szólva Jakab István elmondta, hogy a szója esetében a 60 ezer forint hektáronkénti többlettámogatás kellőképpen vonzó lehet. Jelenleg mintegy 800 ezer tonna szóját hozunk be. A kérdés, hogy érdemes-e magas szállítási költségek mellett Brazíliából beutaztatni a genetikailag módosított szóját, vagy inkább növelni kell annak hazai GMO-mentes vetésterületét. A magyar szakértők most azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák, Magyarországon van létjogosultsága a GMO-mentes szója előállításának, sőt kellőképpen gazdaságos is.
Végül szóba került, hogy mi lesz a támogatásokkal 2020 után, mennyire lehet tartani a jelenlegi támogatási szintet.

– Ezt a támogatási rendszert, ami most van, az EU tagállami nem kívánják finanszírozni. Lesz ugyan támogatás, de ilyen szintű fejlesztési források nem állnak majd rendelkezésre. Nem akarjuk tehát azt sugallani a gazdáknak, hogy hátradőlhetnek, nem kell éles versenyre készülni. Mert a verseny erősödni fog, szóba kell állni a szomszéddal, meg kell erősíteni az együttműködést, olyan rendszereket, olyan struktúrákat kell kialakítani a feldolgozásban, a piacra jutásban, amelyek nagyobb hozzáadott értéket tudnak produkálni. A hozzáadott érték ügyében egyébként javuló tendenciát tapasztalunk. Mert bár az exportvolumen nem nőtt tavaly, mégis megmaradt az exportárbevétel: elértük a 8,1 milliárd eurót, vagyis nőtt az ágazat által megtermelt hozzáadott érték – összegzett Jakab István a Magosz elnöke.