Hamarosan kezdik eladni az állami földeket?

Legkésőbb október második felében kell megkezdeni az állami földek árverezését, hogy az előírás szerint ez év utolsó napjáig be is fejeződjenek. A csalás elméletileg lehetséges, de a megjelenés előtt álló kormányrendelet ezek lehetőségét is ki fogja zárni – többek között ezt válaszolta a Szabad Föld kérdéseire Jakab István, az országgyűlés alelnöke, az állami földek eladásának ötletét először bedobó szakember, aki egyben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke is egy uniós támogatásokról szóló háttérbeszélgetésen.

Terjednek a pletykák a múlt héten például az országos mezőgazdasági vásáron már sokan tudni vélték, hogy már e héten, vagyis szeptember utolsó hetében megkezdődnek az állami földekre vonatkozó árverések. Holott még a vonatkozó kormányrendelet sem jelent meg, sőt, az sem mellékes, hogy az akcióhoz igen kedvezményes hitelt kínáló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. sem készült el hiteltermékével.

- Hogy mikor kezdődnek pontosan az árverezések, még nem tudni, de az biztos, hogy október második felében el kell ahhoz indítani őket, hogy az év utolsó napjáig a 350-380 ezer hektárnyi állami termőföld új gazdáikhoz kerüljenek – válaszolta a Szabad Föld kérdésre Jakab István egy háttérbeszélgetésen, ahol az egyik fő téma az uniós támogatások, a másik pedig az utóbbi hetek sláger témája, a földeladás volt. Lapunk munkatársa felvetette, hogy számos módszer ismert, miként lehet a mostani szabályokat kijátszani. Például a 300 hektáros birtok plafont egy egyszerű egyenesági ajándékozással. Ezt Jakab István elnök is elismerte, de úgy vélte, hogy a készülő kormányrendelet világos, tiszta és versenysemleges helyzetet fog teremteni, s valóban csak a földműves gazdálkodók fognak földtulajdonhoz jutni.

- Nem lesz semmiféle trükk sem – utalt Jakab azokra az ellenzéki felvetésekre, miszerint a kormánypárthoz hű emberek szerezhetnek nagyobb földterületeket, mint ahogy megtörtént ez az állami földek bérleténél. Jakab szerint a licitek várhatóan októberben kezdődnek, és idén december 31-éig be is fejeződnek. Csak a 3 hektárnál nagyobb területeket értékesítik így az annál kisebbeket hirdetéseken keresztül értékesítik.

A vevőknek minden esetben maguknak kell bizonyítaniuk – azaz előzetesen papírokat beszerezniük –, hogy vásárlóképesek. Azaz nincs több 300 hektár termőföld a birtokukban, valóban földművesek, helyben lakók, s ha elővásárlási jogukkal élni akarnak, akkor az adott földterületet már több mint 3 éve kell bérelniük. Ezeket az adatokat a liciten is ellenőrzik, illetve egy utólagos kontrollra is sor kerül. Ha valamelyik győztes licitálóról utólag derül ki, hogy mégsem volt jogosult, akkor a liciten második helyezett vásárló jelölté lesz a föld, a bánatpénzt – a kikiáltási ár 10 százalékát pedig elbukja az eredeti győztes.

A kikiáltási árral kapcsolatban a Szabad Föld felvetette, hogy az akár több évvel korábbi szint is lehet, s nem az aktuális ár, de erre a parlamenti alelnök azt felelte, hogy kevés helyen valószínű ez, mivel az utóbbi években igen nagy volt országszerte a földforgalom, tehát ezekből egy viszonylag aktuális ár mindenhol kialakítható. Ezt a földhivatali nyilvántartásból lehet majd kiszámolni. Akinek nem lesz pénze, az majd felvehet 20 évre 2,5 százalékos támogatott hitelt. Ennek kidolgozása még tarta a Magyar Fejelsztési Banknál, a licitek viszont - elméletileg - addig nem kezdődhetnek, míg e hitelforrás nem áll rendelkezésre. Folyosói pltykák szerint ezek folyósításában nem az ismert kereskedelmi vesznek részt, hanem takarékszövetkezetek.

Az agrárszektor.hu a beszélgetésen azt feszegette, hogy egyáltalán miért van szükség az állami földek eladására. Nem azért-e, mert a kormány már biztos abban, hogy elbukja az Európai Unió által kezdeményezett kötelezettszegési eljárásokat, s emiatt a földjogi szabályozást úgy kell megváltoztatnia, hogy az ne diszkriminálja akár magyar, akár uniós vevőjelölteket, így magánszemélyeket és jogi személyeket (cégeket). Jakab erre a felvetésre azt mondta, hogy a földforgalmi törvény megalkotásakor az európai bírósági korábbi végzéseket, ítéleteket is figyelembe vették. Ezekre alapozva alkottak jogszabályt, tehát a bíróság nem találhat rajtuk fogást. Azt pedig egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy olyan változások álljanak be, amelyek alapján cégek is földtulajdonhoz juthatnának Magyarországon. A Magosz elnöke az értékesítés indokaként azt hangsúlyozta, fontos, hogy a mezőgazdaságban hosszú távú beruházások történjenek. Ezek pedig biztonságosan csak saját tulajdonú földön lehetségesek. 2020-ig meg kell erősíteni a hazai gazdálkodókat, mert azt követően egészen biztosan más támogatási forma és szint lép hatályba az EU-n belül. Vagyis az a pénzbőség, amely most segíti a gazdákat biztosan apadni fog és más szerkezetű támogatási rend alakul majd ki.

Az ellenzék mindenek ellenére nem nyugodott meg a várható állami földárveréseket illetően. Az LMP például október 5-ére félpályás útlezárásokat szervez az állami földek eladása elleni tiltakozásul, amennyiben a kormány nem áll el a földprivatizáció tervétől. Ugyanakkor – közölték – az LMP tiszteletben tartja a rendvédelmi szerveknek a menekültválságból fakadó leterheltségét, ezért kész lenne más időpontra áttenni országos politikai akcióját, de ehhez az kell, hogy a kormány elálljon a „rohamtempóban lezavart termőföld-privatizációtól”, és legalább tárgyalni hajlandó legyen.

A 350-380 ezer hektár állami föld 50 ezer helyrajzi számon szerepel a földnyilvántartásban, 40 ezer parcella 10 hektárnál kisebb terület, vagyis a kisebb gazdálkodók számára is elérhető. A termőterületek megvásárlásához olyan banki kölcsönök is rendelkezésre állnak majd, amelyekhez a Nemzeti Földalap (NFA) garanciát nyújt, így azok kamatai alacsonyak lesznek, az alacsony kockázati felár miatt. A földvásárláshoz várhatóan csupán 10-20 százalékos önerővel kell majd, a hitel fedezete pedig elegendő lesz a megvásárolt földterület. Elővásárlási jog ugyan megilleti azokat a magán gazdálkodókat, akik legalább három éve művelik az adott területet, de az agrártárca szerint legfeljebb néhány száz olyan ember van aki 2012 óta rendelkezik állami területre szóló földbérleti szerződéssel.