Amit tudni kell a földeladásokról
Forrás: agroinform
Az egész országot lázban tartja a kormány által tervezett földek értékesítése. Összesen 380 ezer hektár állami tulajdonban lévő termőföld eladásáról van szó, mely novemberben indul és még idén véget ér.
Minden szabályozás elkészült, október 15-étől a kormányhivatalokban közzéteszik a pályázható állami földek helyrajzi számát. A három hektár alatti területeket nyilvános hirdetéseken, a három hektár felettieket pedig nyilvános árveréseken értékesítik.
Milyen finanszírozási lehetőségek állnak a gazdák rendelkezésére?
Amint az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Elnökségének 2015. július 20-i állásfoglalásában is szerepel, a NAK javaslatot tett egy, a gazdálkodók számára kedvező hitelkonstrukció kidolgozására. A Magyar Fejlesztési Bank már dolgozik ennek kialakításán. A finanszírozási lehetőség biztosításában a kereskedelmi bankoknak is lehet szerepük.
Kik és milyen feltételek mellett licitálhatnak?
Csak a három éve helyben lakó, magyar állampolgárságú földművesek licitálhatnak, de úgy, hogy – a tulajdonukban lévő földterületekkel együtt – összesen legfeljebb 300 hektárt birtokolhatnak. A kikiáltási ár a piaci árnál 10%-kal magasabb ár lesz. A föld adásvétele csak akkor történhet meg, ha azt 60 napig kifüggesztették és a vevő bizonyította földszerző képességét. Ez utóbbi kívánalomnak való megfelelést a hatóságok megvizsgálják.
Mikor és hol kerülnek kiírásra a licitálható földek?
Az árverési hirdetményt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) székhelyén, internetes honlapján, a földrészletek fekvése szerinti területi szervezeti egységeinél, és az önkormányzatnál, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. Az első árverések Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében lesznek.
Hogyan zajlanak majd az árverések?
Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFA internetes honlapján történő közzétételének napja, amelynek legalább harminc nappal meg kell előznie a hirdetményben megjelölt árverési időpontot. Árverést csak megyei jogú városban lehet tartani. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen licitálóként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. Az árverési eljárásban licitálóként olyan földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személy vehet részt, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A licitálásra jogosultnak az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie.
Az árverésen licitálóként az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot (a földrészlet kikiáltási árának 10%-a) megfizette; a regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette; részvételi jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról kiállított hatósági bizonyítvány, vagy a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított adatlap-másolat – 30 napnál nem régebbi – eredeti példányának bemutatásával a helyszínen igazolja; a helyben lakást a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal, a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolással igazolja.
Mekkora lesz a licitküszöb?
Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot nem meghaladó kikiáltási ár esetén 50 000 forint, 5 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 000 forint, 10 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 000 forint, 50 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 500 000 forint. Az árverés eredménytelen, ha nem tettek érvényes vételi ajánlatot, vagy ha a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat.
A licitet valamilyen elővásárlási feltétel befolyásolja-e (pl. állattartás, fiatal gazda) vagy csak a kínált összeg?
Elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség, azaz az NFA a szerződést a Földforgalmi törvényben meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül, az ott meghatározott érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó elővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint első helyen álló jogosulttal köti meg 30 napon belül. Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kerül kiválasztásra a szerződő fél. Elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes licitáló részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 5 napon belül vissza kell téríteni.
A már meglévő földbérletek továbbélnek-e, ha a föld más tulajdonába kerül? A bérleti szerződések formája vagy tartalma változik-e a tulajdonoscserével?
A bérleti jogviszonyt nem befolyásolja egy esetleges tulajdonosváltás. A bérleti szerződés módosítása csak a hatályos jogszabályok szerint történhet.
Mi történik a földeladásokból befolyó összeggel?
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi nyilatkozatai alapján a befolyó bevételeket nem lehet majd működési és dologi kiadásokra, munkabérekre fordítani, hanem abból olyan fejlesztési alapot kell létrehozni, amely az állami vagyont bővíti.
Tervezik-e a későbbiekben további területek értékesítését?
Nem, az erdőterületek, a védett természeti területek, az oktatási és kutatási intézmények területei, valamint a honvédséghez tartozó földek továbbra is állami tulajdonban maradnak.