Előzzük meg a traktoros és kombájnos közúti baleseteket!

Az elmúlt hetek fokozott mezőgazdasági munkáival egyenes arányban kiugróan megnőtt a traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel történt közlekedési balesetek száma. A híradásokból az is kitűnik, hogy az ilyen mezőgazdasági gépeket érintő balesetek leginkább az alföldi régióra voltak jellemzők, ami nem meglepő, hiszen ebben a térségben a legmeghatározóbb a mezőgazdasági termelés itthon, ebben a térségben még fokozottabban vesznek részt a közúti forgalomban az erő- és munkagépek. Néhány mondat erejéig meg kell szólítanunk az autósokat is.

Nem szeretnék cikkünkben sem a traktorosokat, sem pedig az autósokat kioktatni vagy hibáztatni a megtörtént balesetek miatt, és KRESZ szabályait sem szeretnénk skandálni itt, hiszen feltételezzük, hogy azokat mindenki ismeri és megpróbálja alkalmazni a közlekedésében, legyen szó bármelyik oldalról. Mindössze néhány olyan dologra hívjuk fel a figyelmet, amire a megszokottnál is fokozottabban ügyeljenek a gépjárművezetők, illetve a mezőgazdasági gépkezelők. Alapvetően most a gépkezelők szemszögéből közelítjük meg a fokozott figyelmet érdemlő forgalmi szituációkat.

Amikor megközelítenek vagy utolérnek egy mezőgazdasági járművet, legyen szó betakarítógépről, vagy szállítást végző traktorról, illetve egyéb önjáró mezőgazdasági eszközről, akkor mindig mérlegeljék azt, hogy az ilyen gépek kezelői a speciális jármű terjedelménél és mozgásánál fogva nem biztos, hogy mindent olyan hamar észlelnek a visszapillantóban, mint ahogy arra számítunk. A gépek kialakításánál fogva hátrafordulással és mögé tekintéssel nem biztos, hogy meg tudnak győződni a kezelőik arról, hogy mögöttük vannak az autóval.

A balesetek döntő többsége általában a gépek főútról való le-, illetve felkanyarodásakor történik. Számtalan példa van, amikor érintőleges ütközés következik be. Ilyenkor vagy a gépkezelő nem látja a tükörben, hogy lekanyarodás közben valamilyen jármű nagy sebességgel a mezőgazdasági gép előzésébe kezdett annak ellenére, hogy lekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelezte. Általában meggyőződik arról a visszapillantó tükörben a traktoros, mielőtt lefordul, hogy biztonságosak kanyarodás feltételei, aztán amikor hozzálát és elkezd kanyarodni, nagy sebességgel melléhajt egy ajtós és kész a baj.

Természetesen ilyenkor mindig a traktorost vagy a gépkezelőt hurcolják meg, mondván miért nem győződött meg többször is a kanyarodás biztonságos feltételeiről. Ezért legjobb, ha kanyarodáskor többször is gondosan meggyőződünk arról, hogy egy közeledő autó sem fogott az előzésünkbe, miközben lekanyarodunk, és mindenki észrevette lekanyarodási szándékunkat. Ha esetleg a távolban mögöttünk látunk nagy sebességgel közeledő autót, fokozottan figyeljük szándékát, mert ezek jelentik a legnagyobb veszélyt az ilyen esetekben. Inkább lassabb tempóban végezzük a lefordulást, bár sokszor a gépünk terjedelme és a szerelvényünk hossza miatt ez amúgy is csak lassan megy.

Bár nem ez a jellemző, de jó néhányszor előfordul, hogy lekanyarodáskor a szemből, a menetirány szerinti baloldalon érkező járművel ütközik a gép. Sokszor, főleg motorosoknál nehéz megbecsülni, hogy mekkora távolságra vannak tőlünk és milyen sebességgel közelednek a szemből való érkezéskor, mert szinte a semmiből tűnnek fel. Ha a távolban még csak halványan látszik a közeledő jármű, de sebességét még nem tudjuk felmérni, inkább ne fogjunk bele a lekanyarodásba és várakozzunk, jelezve szándékunkat, nehogy hamarabb mellénk érkezzen a másik jármű, mint ahogy befejezzük az irányváltást. Mivel a motoros nagy sebességgel érkezik, sokkal kevesebb ideje van reagálni a forgalmi helyzetre, a motor pedig köztudottan nem viselkedik biztonságosan egy nagy tempónál történő hirtelen fékezésnél.

Ahhoz, hogy mindig mindenki észlelhesse az irányváltoztatási szándékainkat, minden reggeli üzemkezdetkor ellenőrizzük gépünkön, traktoron, pótkocsis szerelvényen, munkagépen, illetve az önjáró gépen egyaránt a világító- és jelzőberendezések helyes működését, ha tehetjük és van időnk rá, akkor munka közben is többször újra végezzük el az ellenőrzést. Sajnos sokszor előfordul, hogy a gépkezelő abban a hitben van, hogy működnek ezek a berendezések, de valamilyen fel nem tárt érintkezési hiba miatt mégsem így van, és amikor megtörténik a baj, akkor sokszor ismétlődik a következő mondat: "reggel még működött".

A főutat keresztező mezőgazdasági úton a kereszteződésben való áthaladáskor vagy a főútra való felhajtáskor inkább várjuk meg, míg látótávolságban egy jármű sem jön egyik irányból, hiszen kikanyarodáskor is szüksége van egy mezőgazdasági gépnek az úttest szinte teljes szélességre. Mivel nagyon nehéz egy főúton közeledő autó-vagy motorkerékpár menetsebességét megbecsülni, ha észlejük őket inkább várjuk meg, míg továbbhaladnak és csak utána hajtsunk fel a magasabb rendű útszakaszra. Ne ezen az 1-2 percen múljon az élet!

Ha fel van szerelve gépünk figyelmeztető jelzéssel (körforgó sárga villogó) és túllépjük a 3 méteres szélességi határt, akkor feltétlenül mindig használjuk ezt a jelzőberendezést, mert ez a leghatékonyabb módja annak, hogy az autóvezetők figyelmét felhívjuk a gépünk megközelítésével kapcsolatban a fokozott óvatosságra. Amikor szélesebb eszközzel vonulunk, lehetőség szerint minél hamarabb próbáljuk meg lehúzódással segíteni a forgalom biztonságos továbbhaladását, és mielőtt visszatérünk az út megszokott nyomvonalára, többször is győződjünk meg arról, hogy mindenkit továbbengedtünk-e.