Rossz év volt, de felértékeltük jóra

Sem kiugró teljesítmény, egy esetet kivéve sem nagy válság nem jellemezte a mezőgazdaságot és élelmiszeripart 2015-ben. Így az ágazatok pénzügyi teljesítménye is közepesnek lenne mondható, ha nem vinne ki az ágazatból százmilliárdokat az aszály, illetve az állami földértékesítési akció.

Már az év elején látható volt, hogy a kalászos gabonák, valamint a repce nem hoz olyan kiemelkedő termést, mint a tavalyi. Aztán jött a tavasz, mely után már érezhető volt, hogy gyümölcsökből sem alakulnak ki túltermelési válságok, majd a nyár szembesített azzal, hogy az öt hullámban érkező kánikula és aszály visz el a napraforgóból, a szőlőből és főleg a kukoricából millió tonnákat. Összesítve emiatt 100-120 milliárd forint bevétel esett ki a növénytermesztésben. Év végén elmondhatjuk, hogy Magyarországon összesen mintegy 13,5 millió tonna gabona termett az idén, szemben a tavalyi 16,3 millió tonnával. Kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna került a magtárakba, szemben a múlt évi 9,0 millió tonnás rekordmennyiséggel. Ez a mintegy 3 milliós kiesés a kukorica termés visszaesésre vezethető vissza, ami 130 milliárd forintnyi kiesést jelent, aminek nagyobb része 2016-ban rontja majd a mutatókat: exportra 2,0-2,2 millió tonna juthat, szemben a tavalyi 4 millióval. Az árak nem kompenzálták a mennyiségi kiesést, mivel nem változtak tavalyhoz képest érdemben – tonnánként 1-2 ezer forinttal növekedtek csak, az is főként a forint gyengeségének köszönhető. Napraforgóból, repcéből is kisebb hozamok voltak, de itt az árak növekedtek, így az olajos magvú növényeknél a bevétel nem csökkent.

Aszály és forróság
Az időjárás miatti károk az ország egészét érintették, a szabályok miatt – csak a legalább 30 százalékos terméskiesés jelent természeti kárt – csak 203 ezer hektárról érkezett kárenyhítési igény, amit az erre szolgáló alap 21 milliárdos keretéből fognak kielégíteni jövőre.
A kertészeti ágazat teljesítményét is lehúzta az idei aszály, s a virágzás idején tapasztalt kedvezőtlen hideg és csapadék. A gyümölcstermést alapjában az alma határozza meg: tavaly csaknem 800 ezer tonna termett, az idén kevesebb, mint 500 ezer tonna. Kevesebb volt a cseresznye, a meggy, de a kajszi és a szilva is. A szőlő viszont több lett, hála annak, hogy az idén nem alakult ki lisztharmat járvány. A zöldségtermesztők közül a csemegekukorica és a borsó, paradicsom gyenge hozamai miatt a szántóföldi előállítással foglalkozók búslakodtak. Legalább félmillió tonnával kevesebb gyümölcsöt és zöldséget állatott elő az ország 2015-ben.

Tejválság
Az állattenyésztésben egy ügyet leszámítva nem sok minden történt. Bár az agrártárca sikerként könyvel el minden előrelépést – nem igaztalanul – sem a sertés, sem a baromfiágazatban nem történt számottevő növekedés. Sertésből végre megint egy kicsivel több van ó, mint 3 millió, s baromfiból is többet tartottak 5-6 százalékkal. Az gazi teljesítmény az, hogy eddig a nagy visszaesést sikerült elkerülni a tejtermelésben. Annak ellenére, hogy tavasz óta túltermelési válság, mára állandósult 75 forintos átlagos tej felvásárlási árak alakultak ki, a tehenek nagy részét nem vágták ki, a legtöbb termelő nem hagyott fel tevékenységével. Ez csak annak köszönhető, hogy 20-24 forintra növekedett ebben az évben az uniós és hazai támogatások összege literenként. A válság azonban itthon nem oldható fel, csak az uniós tagországok túltermelési válságának megszüntetésével lehet kezelni. A magyar tehenészetek több milliárd forintos veszteséget kénytelenek a támogatás ellenére is elviselni. Ezt az állapotot emlegeti úgy Fazekas Sándor agrárminiszter, hogy megoldották a válságot, csakúgy, mint a messze az önköltség alatt szintet, így masszív veszteséget elérő sertésárak esetében. Csak a szépet, a jót emlegeti a tárca vezetője: például fél évvel ezelőtti állományadatokat, melyek bizonyos növekedést mutatnak. A negatívumokat, nehézségeket nem tartalmazzák a miniszteri nyilatkozatok.

Forintok, eurók
Az ágazat ebben az évben nagyjából 10 százalékkal esett vissza. Az utolsó biztos statisztika szerint 2015 harmadik negyedévében 2,4 százalékkal nőtt az ország gazdasága (GDP) 2014 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában pedig 2,8 százalékkal nőtt az ország gazdasági teljesítménye a 2014-es első 9 hónaphoz képest. A mezőgazdaság közepesen teljesítménye 0,9 százalékkal rontotta az országost.

Ugyanakkor az exportbevételeket illetően vélhetően nem lesz akkora visszaesés, a tavalyi 8 milliárd után 7,5 milliárd lehet a bevétel. Ennek oka egy pozitív tendencia: folyamatosan növekszik a feldolgozott, értékesebb termékek kivitele az alapanyagokéhoz képest. Az idén főleg igaz lesz ez – bár igazi hatása majd 2016 első felében lesz igazán érzékelhető -, hiszen a gabona mennyisége millió tonnákkal csökken, azaz nem lesz annyi feldolgozatlan, kivitelre szánt termékünk. Pénzhiány azonban nincs a mezőgazdaságban: 360 milliárd forint hitel van kint most, az élelmiszeriparban 352 milliárd. A mezőgazdászok hitelállománya biztosan nő a földlicitek finanszírozása miatt: az MFB 150 milliárdos hitelkerete már elfogyott, bővíteni kell. A hitelek mellett régen nem látott mértékű megtakarításai vannak az ágazatnak: az egyéni gazdálkodók betétállománya ősszel elérte a 340 milliárd forintot – ez azonban bőven csökken az állami földeladási akció miatt, mely a tervek szerint 300 milliárd forintnyi bevételt is hozhat az államnak. A társasgazdaságok betétállománya már szerényebb, a banki közlések szerint 200 milliárd forintjuk van. Ez a következő években elolvadhat, ugyanis jóval kevesebb támogatást kapnak, mint korábban, a birtokméret korlátozás bevételeiket, lehetőségeiket is csökkenti, sokuk veszteségessé válhat, így megtakarításaikat fogják felélni.

Már említettük a támogatások fontosságát, de arról nem szóltunk, hogy az unióból és a nemzeti kasszából érkező szubvenciók elnyerésében sok változott feltételt kell teljesíteni. Az évet az ágazat a korábbiakhoz képest nagyobb bizonytalanságban érte meg. Változott a területalapú támogatás rendszere, de az ősz közepétől végre elérhető – 2020-ig 1250 milliárd forintot biztosító - Vidékfejlesztési Program is, melynek forrásai jórészt a kis- és középüzemek agrárfejlesztését szolgálják. A területalapú támogatások szerkezetének átalakítása is őket részesíti kedvezményekben, a nagyüzemektől 210 milliárd forintot vont el a kormány, s csak egy részét juttatja vissza az állattenyésztés támogatása kapcsán.

A földbirtokviszonyokat átrendező földjogi szabályozás is a nagyobb üzemek ellen hat, óriási bizonytalanságot okoz a bérleti viszonyok megváltoztatása is. Elmondható, hogy a következő évek agrárteljesítményére biztosan rányomja bélyegét a földügyekkel és a támogatási rendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati döntések.