A minőségi vetőmag adott, már csak a földeknek kell szikkadniuk

Az elmúlt év a növénytermesztés számára jó eredményeket hozott, az őszi kalászosok termésátlaga pedig kiemelkedő volt. A rövid és hidegnek igazán nem mondható tél után csapadékos hónapokat élünk, mely kissé megnyújtja a tavaszi vetésekre való felkészülést. A hagyományosan már novemberben elstartoló vetőmagszezon az előző évhez hasonlóan lassan és vontatottan indult. A gabonapiaci árak alacsony szinten alakultak, nem ösztönözték a termelőket gyors termékértékesítésre. Ezzel párhuzamosan a vetéstervek véglegesítését is meglassította az agrár-környezetgazdálkodási program pályázatainak elbírálása.

Az elmúlt év a növénytermesztés számára jó eredményeket hozott, az őszi kalászosok termésátlaga pedig kiemelkedő volt. A rövid és hidegnek igazán nem mondható tél után csapadékos hónapokat élünk, mely kissé megnyújtja a tavaszi vetésekre való felkészülést.

A hagyományosan már novemberben elstartoló vetőmagszezon az előző évhez hasonlóan lassan és vontatottan indult. A gabonapiaci árak alacsony szinten alakultak, nem ösztönözték a termelőket gyors termékértékesítésre. Ezzel párhuzamosan a vetéstervek véglegesítését is meglassította az agrár-környezetgazdálkodási program pályázatainak elbírálása. A gazdálkodók már az előző év vetőmag-értékesítéseiből megtapasztalhatták, hogy a hibridnövény-vetőmagok piacán a nagy árverseny miatt a késői vásárlások is kifizetődőek lehetnek.
A kukorica árutermő terület nagysága idén is várhatóan 1,1-1,2 millió hektár között várható és bizonyosan ez területileg meg fogja előzni az őszi búza volumenét. Pontosabb területbecslésekbe nehéz bocsátkozni, hiszen sok tényező alakíthatja még a vetési szándékot és a tényleges területnagyságot. Tavaly az 1,13 millió hektáron folyt hibridkukorica-termelés, ahol az aszály következtében az országos átlagtermés (5,69 t/ha) messze elmaradt a 2014. évi közel 8 t/ha-os rekordtól. A vetőmagszaporítások nagysága 2014-ben közel a felére zuhant vissza, köszönhetően a megelőző évek nagy termésszintjeinek és a mostanra élesen jelentkező keleti exportnehézségeknek.
Ahogyan azt már a tavalyi szezon kezdetén is várni lehetett, az ukrán válság és az orosz piaci lehetőségek beszűkülése erősen kihatottak a hagyományos kukoricavetőmag-export irányok eredményességére. Az orosz export vonatkozásában a vetőmag nem esik az importkorlátozó embargó hatálya alá, de a rubel árfolyamának kedvezőtlen alakulása, továbbá a kiszállítások egyéb nehézségei visszavetették az exportokat.
A hazai piac fajtabázisának biztosítására a Nemzeti Fajtajegyzéken több mint 350 hibridkukorica fajta található, és az Európai Unió Közös Fajtakatalógusában pedig több mint 5300 fajta van felsorolva. A hagyományosan legnagyobb termelési szegmens a korai éréscsoport, de egyre fokozódik az érdeklődős a szuperkorai, valamint a késői éréscsoportok iránt is. Az elmúlt év ízelítőt adott a klímaváltozás hatásaiból és minden bizonnyal a hőséghullámokra idén is számítani lehet. A légköri aszály a virágzáskor rendkívüli termésdepressziót eredményezhet.
Egyre inkább felértékelődik az öntözési lehetőség, ha megszüntetni nem is, de csökkenteni lehet a hőségnapok káros következményit. A fajtaválaszték bőséges, a hagyományos típusok mellett számos gyomirtószer-rezisztens változat is a termelők rendelkezésére áll. A fajták és eredményeik közti eligazodást segíti a GOSZ-VSZT által szervezett posztregisztrációs fajtakísérlet. A kilencedik éve zajló fajtakísérletben az újonnan államilag elismert fajták versengenek egymással objektív körülmények között az ország 11 pontján, a NÉBIH fajtakísérleti hálózatára épülő rendszerben.
Az elmúlt évben a napraforgó árutermesztés területe 2015-ben meghaladta a 600.000 hektárt. Az országos átlagtermés megközelítette a 2,5 t/ha-t, így elérte a 1,5 millió tonnát a napraforgó országos termésmennyisége. Az idei év kilátásai még kedvezőbben alakulnak. Előrejelzések szerint akár a 700 ezer hektárt is elérheti majd az árutermő terület nagysága. A vetőmag-előállítások területe azonban – hasonlóan az őszi búzához – történelmi mélypontra zuhant. A szaporítások összesen nem érték el az 1300 hektárt. A megelőző évi katasztrofális hozamok, eredmények és minőség után egy közepes évet tudhatnak maguk mögött a vetőmag-előállítók.
Az idei évben pozitív irányú lassú elmozdulás várható a szaporító területek vonatkozásában.A tavaszi értékesítési szezonra az új termésből és az áthúzódó készletekből minden éréscsoportban és fajtatípusban elegendő vetőmag áll rendelkezésre. Tavaly az 100 ezer hektár felé várt magas olajsavas napraforgó piaci részesedése az előrejelzéseket messze túlhaladva, 150-160 ezer hektáros szintet teljesített. Ez az év elején az olajipar által meghirdetett prémiumnak volt köszönhető, mely idén elmaradt. A magas olajsavas típusok termelése az elmúlt években folyamatosan emelkedő részesedéseket produkált, de az idei arányok a prémium elmaradása miatt nehezen jósolhatók előre.
A hazai napraforgó-termelésben továbbra is meghatározó marad a gyomirtószer-rezisztens fajták használata, melyből többféle konstrukció áll a termelők rendelkezésére. A tavalyi év slágernövénye a szója volt, az országos termőterület az előző évi közel kétszeresére, 77 ezer hektárra emelkedett. A közvetlen támogatások rendszerében a szemes takarmánynövény-termelés hektáronkénti 60 ezer forint körüli támogatási összege miatt sokan belevágtak a szója termesztésébe. A fémzároltvetőmag-használati kötelezettség következtében erősen megélénkült a vetőmagpiaci kereslet.
A tavalyi esztendő rendkívüli aszályos időjárási körülményei nem kedveztek a szója termesztésének, sok helyen még az 1 t/ha-os minimum átlagtermés szintet sem sikerült teljesíteni. Idén a megnövelt vetőmag-szaporítások biztonsággal garantálják a fémzárolt minősített vetőmagot a gazdálkodók számára. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a tavalyihoz hasonló mértékű területnövekedéssel biztosan nem kell számolni, az is elképzelhető, hogy az elmúlt év viszonylagos sikertelensége okán stagnálni, illetve csökkenni fog az országos termőterület nagysága.
Polgár Gábor/VSZT