Sürgető az öntözés problémája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tárcaközi egyeztetést kezdeményezett az öntözés problémáinak hatékony és gyors megoldása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség között, bevonva a Nemzetgazdasági Minisztériumot is - mondta el a NAK alelnöke, Hubai Imre hétfőn Szigetszentmiklóson, sajtótájékoztatón. Az eseményen az agrárgazdasági szakterületek aktuális helyzetét értékelte Hubai Imre vidékfejlesztésért, Éder Tamás élelmiszeriparért és Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős NAK-alelnök.

A vidékfejlesztésért felelős alelnök emlékeztetett arra, hogy a kormány márciusban benyújtotta az Európai Uniónak Magyarország felülvizsgált vízgyűjtő-gazdálkodási tervét, amely az elkövetkező hét évben meghatározza az öntözési lehetőségeket és az öntözésfejlesztési támogatásokat. A jóváhagyást követően májusban elindulhatnak az öntözésfejlesztési támogatások - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a vízgyűjtő-gazdálkodási terv mellett azonban az öntözővízhez való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályokat is felül kellett vizsgálni. Hubai Imre jelezte: a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, az öntözött területek növelésére az idén tavasszal 49,5 milliárd forint forrással jelenik meg a pályázati felhívás, a kertészetre vonatkozóan 76,5 milliárd forint juthat közvetlenül korszerűsítésére. Kitért arra is, hogy októbertől ismét kell vízkészlet-járulékot fizetni, azonban a NAK kezdeményezésére a díjmentesség bizonyos esetekben továbbra is fennmaradhat. Megjegyezte: szintén kamarai javaslat volt, hogy a fenntartható vízgazdálkodás érdekében kapjanak amnesztiát az agráriumban engedély nélkül létesített kutak. Éder Tamás alelnök beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába bővült tavaly az élelmiszeripar termelése 4,3 százalékkal, a növekedés ezúttal is jelentősen elmaradt az ipar egészének közel 8 százalékos javulásától. Ismertette, hogy az ágazat növekedése elsősorban az export 10 százalékot meghaladó erősödéséből fakadt, eközben a belföldi értékesítés bővülése alig haladta meg az egy százalékot. Jelezte: az export bővülése és a hazai gyenge értékesítés közti különbség rámutat a tömegtermékek területén fennálló versenyképességi gondokra. Ezen a területen a magyar élelmiszeripar versenyképessége súlyosan gyengült az elmúlt évtizedekben- mutatott rá.

Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős NAK-alelnök a sertés- és tejágazat problémáiról szólva úgy vélte, a problémák jelentős részben az orosz embargó hatásainak tudhatók be. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar kára mintegy 130 milliárd forintra tehető az embargó következtében - mondta. Magyarország számára azonban ennél is jelentősebb az a közvetett kár, amit az unió belső piacain ragadt árufelesleg okoz - mutatott rá, hozzátéve: az orosz embargó hatásait a tej esetében súlyosbítja a kvóta eltörlése. Emlékeztetett: az unió tavaly ősszel 500 millió eurós rendkívüli támogatási csomagot különített el a tejtermelők és a sertéshústermelők támogatására, ebből Magyarországnak 2,9 milliárd forint jutott. Az uniós intézkedések nem érték el a kívánt hatást, ezért nemzeti hatáskörben kell lépéseket tenni - mondta. Zászlós Tibor elmondása szerint a kormány 15 forint kilogrammonkénti árkiegészítő támogatásával Európa legnagyobb ilyen támogatását kapják a termelők, miközben a tej átvételi ára az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Az alelnök az összefogásban látja a megoldást. A NAK javaslatai között szerepel egyebek mellett, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok adjanak prioritást a hazai termékeknek, legyen felmentés a tej és tejtermék marketingje után fizetendő reklámadó alól, illetve minél hamarabb jelenjen meg a GMO-mentes jelölés a megfelelő minőségű, hazai nyerstejből előállított tejtermékeken. A sertéságazat problémái között Zászlós Tibor a nagy mennyiségű spanyol importot említette, és szorgalmazta a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy erősítését.