Ne hagyja, hogy traktorja kigyulladjon

Minden nyári szezonban hatalmas károkat és kiesést okoknak a kigyulladt mezőgazdasági gépek. A Ceglédi Katasztrófavédelmi Kirendeltség működési területének földrajzi adottságából adódó, jellemzően nagy kiterjedésű mezőgazdasági területei miatt számos esetben volt szükség mezőgazdasági gépeket érintő tűzesetek felszámolására. A mezőgazdasági betakarítási munkálatokkal ismét elkezdődik az a tűzvédelem szempontjából veszélyeztetett időszak, ami évről évre nagy beavatkozó kapacitást köt le a tűzoltóságok körében.

Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban az évszakra jellemző hőmérséklet, a vegetáció nedvességtartalma, valamint a gépek okozta kockázat összeadódik, így jelentős méretű mezőgazdasági területeket, valamint jelentős számú mezőgazdasági gépeket érintő tűzesettel kell/lehet számolni. Nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy mennyi és milyen típusú kombájn, traktor vagy esetleg bálázó gép van az országban. Ezért ez a kutatás nem teljes mértékben tekinthető reprezentatívnak.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság iránymutatásával, valamint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság támogatásával történő kutatás során megállapítható volt néhány az adott gépcsoportra vonatkozó, tűz keletkezésével kapcsolatba hozható jellemző. Bizonyos gyártmányú erő- és munkagépek nagy száma komoly hatást gyakorol a statisztikai adatokra, ezért nem lehet egyértelműen meghatározni a kigyulladásra hajlamosabb típusokat, azonban az adatok vizsgálata feltárt több szakmailag fontosnak vélt, a beavatkozás szempontjából is jelentős tapasztalatot.
A mezőgazdasági gépek tüzeinek vizsgálata során kiderült, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a vizsgált 3 év vonatkozásban (2013-2015. év között) összesen
• 121 db kombájn
• 126 db bálázógép
• 59 db traktor
• 17 db traktor pótkocsi szálas rakománya égett le/el.

Ha figyelembe vesszük ezek összértékét, a kárérték 1 milliárd forint fölé becsülhető! Ezen felül értendő még a több száz hektár leégett mezőgazdasági terület, lábon álló gabona károsodása és a tűzoltói beavatkozások költségei. Ezen adatok birtokában már kijelenthető, hogy indokolt lehet a témával ismét foglalkozni.
A mezőgazdasági gépeken készenlétben tartott tűzoltó készülékekkel kapcsolatosan két jogszabály is foglalkozik. A 6/1990 (IV.12) KÖHÉM1 rendelet szabályozza a tűzoltó készülékekre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket, továbbá, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról2 kimondja, hogy milyen vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel kell ellátni a kalászos termény betakarítási munkálataiban részt vevő erő és munkagépet.
Ezen szabályzók tűzoltó készülékek vonatkozásában lefedik a tehergépjárműveket, mezőgazdasági vontatókat, lassú járműveket, valamint erő és munkagépeket. A munkagépek definíciójának halmazába beletartoznak a bálázógépek is.

Bálázógéptüzek kialakulásának jellemzői
Az elmúlt három év adatai vizsgálva a 126 db bálázógép kigyulladása elégséges információt szolgáltatott ahhoz, hogy meg lehessen határozni bizonyos szerkezeti kialakítású bálázók kigyulladásra való hajlamát. (2013. július 20-án egyetlen nap alatt az országban 5 db bálázógép égett le!) Egyértelműen megállapítható, hogy többségében a változó présterű hevederes bálázókra (továbbiakban: hevederes bálázó) jellemző leginkább a kigyulladási hajlam.
(Érdekességként megemlíthető, hogy „kockabálázók” körében egy konkrét gyártmány konkrét típusánál előfordult több tűzeset is, azonban annak vizsgálata, hogy ez konstrukciós hiba-e, vagy az adott bálázó típus nagyszámú jelenlétének köszönhető-e folyamatban van.) Mint minden más mezőgazdasági munkagépben rendkívül sok (sokszor százas nagyságrendű) különböző méretű és kialakítású, különböző paraméterekkel rendelkező csapágy van. Ezek a csapágyak nagy része „élettartam kenésű” avagy „karbantartás mentesek”, amelyek olyan helyre vannak beépítve, hogy a csapágy élettartama alatt külső kenésre nincs lehetőség.

A hevederes bálázók esetében ilyen fajta konstrukcióval rendkívül sok esetben találkozhatunk. A gumihevedert feszítő és hajtó görgők nagy része ilyen csapágyazással van szerelve. Abban az esetben, amikor a csapágy elérte az „élettartamának” végét megszorulhat, vagy olyan súrlódás lephet fel benne, aminek következményeképpen a kritikus, gyújtásra képes hőmérséklet fölé hevíti a szerkezet egy adott pontját és annak környezetét. Megszorulás esetén pedig vagy elfordul a feszítőgörgő az álló csapágyon, vagy a csapágy fordul el az álló tengelyen, vagy a megszorul a görgő és az összes gumiheveder egyszerre súrlódik az álló görgőn.

A felsoroltak közül bármelyik lehetőség olyan súrlódást idézhet elő, amely akár izzásig hevítheti a súrlódásnak kitett görgőt. Tekintettel a bálakamrában levő száraz szalma jelenlétére, aminek gyulladási hőmérséklete fajtától és nedvességtartalom függvényében megközelítőleg 300o C és a görgőkön futó gumi hevederekre, amelyek folyamatosan érintkeznek a felhevült felületekkel és üzemszerű használatban is képesek felmelegedni 100o C fölé. A két hőmérséklet érték közötti 200o C-nyi hőmérséklet-emelkedés akár 1-2 perc alatt kialakulhat.
Ha figyelembe vesszük, hogy a kezelőnek sokszor csak a tükörből van lehetősége figyelemmel kísérni a bálázási folyamatot sok esetben poros környezetben, így a tűz megfékezése a nagy mennyiségű gumi heveder jelenléte, a bála gyúlékonysága és az oltóanyag bejuttatásának körülményei miatt nagy kihívás elé állítja a gépkezelőt. Ezt követően a gépkezelőnek sok esetben egyedül kell intézkedni egyszerre a tűz oltásáról és a bálázó leakasztásáról. (elektromos és hidraulika csatlakozók, vonó szerkezet oldása, kardánszéthúzás, esetleg levegő csatlakozó). Több olyan esetet is ismerünk, ahol meglehetősen gyorsan észrevették a tüzet, azonnal be is tudtak avatkozni több darab, működő tűzoltó készülékkel és ennek ellenére sikertelen volt a bálázógép tüzének megfékezése. Nem ritkák azok az esetek sem, hogy a gépkezelőnek a nagy hőterhelés miatt már nincs lehetősége leakasztani a bálázót a traktorról, így a tűz a traktorra is át tud terjedni, ezzel tovább növelve a gazdálkodó veszteségeit.

Kombájntüzek kialakulásának jellemzői
A kombájntüzek vonatkozásában a vizsgált három éves időtartamban 121 db kombájntűzről van információnk. A korábban bemutatott csapágy meghibásodási hajlam ebben a gépcsoportban is nagymértékben megfigyelhető volt. Azonban a kombájntüzek nagy többségében a motortér lett megjelölve a tűz keletkezési helyeként. Az esetek 75-80%-ában a napraforgó aratás közben keletkeztek a tüzek. A napraforgó aratás közben többségében a motortér közelében lerakódott por gyulladt meg.
A tűz terjedését nagymértékben segítette az üzemi hőmérsékletre melegedett, ekkor már könnyen gyúlékony olajszármazékok jelenléte (hidraulika olaj, kenőolaj stb). A tűz oltását nagymértékben akadályozta a kombájnok szerkezeti felépítéséből adódó magasan elhelyezett motortér megközelítése, valamint az oltóanyag megfelelő hatású bejuttatása. Ebben az esetben is megfigyelhető volt, hogy a kezelő a poros környezetben,a háta mögött elhelyezkedő motortérben kialakult tüzet sokszor csak későn vette észre. Ugyancsak jellemző volt, hogy a tűzoltó készülékek használata ellenére is a tűz oltására tett kísérlet sok esetben sikertelennek bizonyult.
A kombájnok kora tavaszi felújítási, karbantartási munkái a folyamatos üzem miatt az aratási szezon végéhez közelítve egyre jobban veszítenek jelentőségükből. A vizsgálat során megfigyelhető volt több olyan kombájntűz is, ami gyártmányra/típusra visszavezethető, azonban nem volt megállapítható, hogy típushibáról, vagy a nagy számok törvénye szerinti jelenségről van szó, így csak az általános következtetések voltak levonhatóak. Ami viszont minden kétséget kizáró módon körvonalazódott, hogy a rendkívüli nagy kockázatot a napraforgó aratási időszakban a karbantartás, tisztántartási feladatok elmulasztása jelenti.

Traktortüzek kialakulásának jellemzői
A traktorokkal kapcsolatban (mezőgazdasági vontató) a vizsgált időszakban 59 db tűzesetről van tudomásunk. A traktorokat érintő tűzesetek vizsgálatánál döntő többségében elektromos meghibásodásra utaló körülmények lettek rögzítve. Jellemző volt elsősorban a szovjet/orosz gyártmányoknál a műszerfal és annak környékéről keletkező és onnan továbbterjedő tűzeset. Ennek az oka feltételezhetően onnan ered, hogy a nagy számban előforduló, jellemzően 20 évnél idősebb traktorok esetében az elektromos rendszer, vélhetően többször javított vezetékeinek szigetelése megkopott az üzemszerű rezgésektől a vezetékek megsérülnek, eltöredeztek és ez lehetőséget biztosíthat egy esetlegesen zárlat kialakulásához.

Traktor pótkocsi tüzek kialakulásának jellemzői
Amennyiben a traktorokról szó esett szót kell ejteni a traktor pótkocsin szállított szálas rakomány tüzekről is. Ezeknek az eseteknek a száma csupán csak 17 darabra tehető az vizsgált három évben, azonban ezek a tüzek is szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági betakarítási munkálatokhoz. A vizsgált káresetek során levonható az a következtetés, hogy jellemzően a rakfelületen kialakult tűz ellen kellett védekezni a beavatkozó erőknek, így a fék, futómű meghibásodására utaló keletkezési okok nem voltak számottevőek, azonban a vonó jármű a vezetőfülke fölé, függőlegesen kivezetett kipufogója kapcsolatba hozható volt a pótkocsi szálas rakományában kialakult tüzek keletkezéseinél. A kipufogóból felszabaduló izzó korom darabok akár még kis menetsebesség mellett is a szálas rakományra kerülhetnek, amely esetben a menetszél elősegíti a további izzást és az esetleges lángra lobbanást.

Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /Cegléd Katasztrófavédelmi Kirendeltség
[1] 6/1990 (IV.12) KÖHÉM 107. § (1)202 Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege
a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg, 1 db legalább 6 kg-os b) meghaladja a 12 000 kg-o, 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú 203 tüzek oltására alkalmas, szabványos 204, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.

[2] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 229. § (1) A kalászos termény betakarítási, szalmaösszehúzási és -bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.
[3] 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról 2.§ (8) b) „munkagép”: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.