Ha nem történik semmi, leállnak Magyarországon a méregdrága kombájnok

Hiányszakmának minősítette a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgépészetet, mivel mára e szakmában is súlyossá vált a helyzet. Fennáll a veszélye annak, hogy a sokszor százmilliós értékű mezőgazdasági gépeket „kényszerszünetre” kell ítélni, mert nem lesz elég képkezelő és karbantartó. Ez pedig komoly terméskiesésekhez vezethet.

Magyarországon megvan a lehetőség arra, hogy a gépesítésben növeljük a hatékonyságot – állapítja meg a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ). Az elmúlt tíz évben közel 800 milliárd forint értékű gépberuházás zajlott a magyar mezőgazdaságban az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint. Sőt, 2016 első felében a mezőgazdasági gépforgalmazás értéke csaknem 55 milliárd forintot tett ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján.

Technológiai téren tehát folyamatosak a fejlesztések, és ezeknek a modern mezőgazdasági gépeknek az ára akár a 100 millió forintot is elérheti. Az ilyen nagy értékű járművek és gépek kezeléséhez viszont komolyan képzett szakemberekre, mezőgépészekre lenne szükség, de ez esetben most hiányszakmáról beszélünk.

A munkaerőt tekintve a gazdálkodók közel négyötöde csak gyakorlati tapasztalatára támaszkodik, felsőfokú végzettséggel 3, középfokú szakirányú végzettséggel 7 százalékuk rendelkezik a KSH adatai szerint. Az oktatás a rendszerváltás után igazodott a jelentősen lecsökkent munkaerő-igényhez, és ezzel együtt a szakma presztízse is erősen csökkent. A szakképzett dolgozókból egyre kevesebb van, és helyüket gyakran szakképesítés nélküli munkavállalókkal töltik meg.

Szintén a KSH statisztikáiból derül ki, hogy míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest 25 évvel ezelőtt még 14 százalék volt, manapság az 5 százalékot sem éri el. Tavaly a szakmai képzésben tanuló 84 000 diákból körülbelül 4 400 kezdte meg tanulmányait valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, viszont a diákok töredéke, mindössze negyede tett sikeres szakmai vizsgát. A vészjósló adatokból azt is megtudhatjuk, hogy az összes mezőgépész végzettségű szakember (43 000 fő) közül csupán 4000 dolgozik a mezőgazdaságban.

A szakmunkás és technikus képzésre, valamint az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma egyrészt nagyon alacsony, másrészt sok esetben hiányzik a diákokból az a szakmai érdeklődés, belülről fakadó kíváncsiság, ami segítene sikeresen elsajátítani a szakmát, benne maradni és lépést tartani a technikai, technológiai fejlődés ütemével – számolt be a súlyos szakemberhiány okairól Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke. Szerinte arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági gépészeti szakma újra a vonzó oldalát mutassa meg a fiataloknak, hogy felismerhessék a benne rejlő lehetőségeket, és azt, hogy tanulmányaik befejezésével hosszú távú megélhetést biztosító végzettséget kapnak a kezükbe.

A Földművelésügyi Minisztérium hiányszakmának minősítette a mezőgépész szakmát, és ha nem tudjuk orvosolni együtt ezt a súlyosbodó problémát, akkor a gazdálkodásban rendszeres termeléskiesés következhet be – hangsúlyozta Harsányi Zsolt. Hozzátette: hiába állnak ott a modern gépek, ha nincs képzett szakember, aki szakszerűen kezelje, vagy ha működnek is a gépek, de nincs mezőgépész, aki karbantartsa azokat, ugyanoda jutunk: a gazdálkodás kényszerszünetre lesz ítélve.

Már ma is léteznek ösztöndíj programok és a duális képzés is segíti a fiatalokat, hogy testközelből tapasztalják meg a gyakorlati feladatokat. A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének közel 100 gépforgalmazó tagja és számos hazai gépgyártó vállalata is kínál gyakorlati lehetőséget, képzési helyeket, hallgatói versenyeket, telephely-látogatásokat, ezen kívül képviseltetik magukat a pályaválasztási kiállításokon is.

A szövetség jelenleg egy felmérést is végez a pályaválasztás előtt álló körében, amellyel célja, hogy felmérjék, mi motiválja a mai fiatalokat, mi alapján választanak szakmát. Ennek eredményeit felhasználva is szeretnék tovább népszerűsíteni a mezőgépész szakmát.