Ki fogja megkapálni a földeket?

A munkaerőhiány általános jelenség a hazai agráriumban, immár egyre nehezebb munkaerőt találni a kétkezi mezőgazdasági tevékenységre is. Az elöregedő szektor többek között a fiatalokban és a képzés újra szabásában reménykedhet, a közmunkásoknak pedig újra kellene pozicionálni a feladatait. Noha a modernizációs és a napról napra újabb kihívásokat jelentő digitalizációs folyamatok is próba elé állítják, az agráriumnak az egyre súlyosbodó szakemberhiánnyal is szembe kell néznie.

Mintha csak az IT-szektor problémái köszönnének vissza: nincs elég képzett szakember, miközben például a gépek és eszközök kezeléséhez a rutin és az évtizedekkel ezelőtti tudás nem elég.

Mindez negatívan érinti az agrárium versenyképességét, s ha nem sikerül időben javítani a helyzeten, akkor a mezőgazdaságban akár „kényszerszünettel" is szembe kell néznünk - állítja Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketingigazgatója, a MEGFOSZ marketing bizottság vezetője.
Szerinte az agráriumban tevékenykedő cégek nyolcvan százaléka szakemberhiánnyal küzd.
Csak egy példa: miközben legalább négyezerötszáz mezőgépészre lenne szükség, évente csupán félezren végeznek e szakmában, s az ágazat más szakmacsoportjai is hasonló problémákkal küzdenek.
Ezt erősítette meg Hollósi Dávid is, szavai szerint gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal.
Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője szerint országrésztől függetlenül minden termelőnek és cégtulajdonosnak ez a legégetőbb problémája. A banki szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a legegyszerűbb fizikai munka is szakképzettséget igényel, hiszen a nagy értékű agrárgépek balesetmentes és rendeltetésszerű használata tudást és hozzáértést igényel.

Újra kell fogalmazni a közmunkások szerepét

De nem csupán a komoly szaktudással bíró dolgozók, hanem a napszámosok esetében is nehézségekkel küzdenek a gazdálkodók és az ágazatot sújtja az agrárszakemberek elvándorlása is.
Lassan már ott tartunk, hogy nincs, aki megkapálja a földeket, vagy megmetssze a fákat.
Egyre nehezebb elvégeztetni a zöldmunkákat, mert alig van munkaerő a betakarításra, a szedésre vagy a kapálásra - hívja fel a figyelmet a Pallas Athéné Egyetem adjunktusa is. Palkovics András szerint a néhány éve kialakult helyzetért alapvetően a közmunkaprogram a felelős, "mivel a program nagyon sok olyan embert szív el, akiket korábban lehetett alkalmazni mezőgazdasági idénymunkákra".
Az egyetem duális képzésében részt vevő partnercégek is a nehezen elérhető munkaerő miatt panaszkodnak.
Palkovics szerint a közmunkásokat az árkok kaszálása helyett inkább be kellene csatornázni a mezőgazdasági idénymunka rendszerébe kizárva azokat a közmunkából, akik erre nem hajlandóak.
A helyzetet kihasználva szemfüles vállalkozók viszont munkásbrigádokat építve végeznek el gépekkel kivitelezhetetlen munkákat. Ez jónak tűnik, de csak elsőre: a napszámosok esetében a kapalás is ezer forintos órabért hozott magával jelentősen megdrágítva a termelést. De van egy hétköznapi vetülete is az új „áramlatnak": megjelentek a zavarosban halászók, akik a legkisebb kritikára is a munka felfüggesztésével reagálnak. Megtehetik, hiszen a szektorban igen nagy a vákuum, emiatt a gazdálkodók rendkívüli kiszolgáltatottságban termelnek, „munkavállalók és a vállalkozók diktálnak".

Eljön a szakértő bankok ideje

Ha egy pénzintézet nem is tudja megoldani az ilyen típusú válságokat, szakértői szerepben fellépve és az ágazati szereplők számára a leginnovatívabb támogatási konstrukciók mentén biztos hátteret tud nyújtani. S erre szükség van olyan válsághelyzetekben is, mint amilyen a tavalyi tejkrízis vagy az idei madárinfluenza-járvány volt. Hollósi Dávid kiemeli, hogy a bankok versenyében a jövőben a szakértelem jut döntő szerephez, ahol a folyamatos újítások és innovatív megoldások számítanak majd.
Az Erste agrárközpontja is a tudáselmélyítést szolgálja. A lehető legjobban meg akarjuk ismerni a gazdákat és az ágazati szereplőket, hogy mit miért tesznek, mi a fontos számukra, majd ezt a tudást a mindennapokban is használható eszközökké és lehetőségekké alakítjuk át – tudtuk meg a banki szakembertől. Többek között ezt a célt szolgálja a legjelentősebb agrármegyékben kiépült agrárfinanszírozási hálózat is. Egyébként a bank hitelkihelyezéseinek közel egyharmada landolt a szektorban és legalább ekkora értékű szerződéskötéssel számolnak az elkövetkező két esztendőre is. 2020-ra szeretnénk megduplázni a részesedésünket – teszi hozzá Hollósi Dávid.

Elvándorlás, pályaelhagyás és rossz bérszínvonal

Umenhoffer szerint a helyzetet kiváltó okok változnak, hiszen szerepet játszik a fiatalok elvándorlása éppúgy, mint ahogy a pályaelhagyás is. Hollós Dávid főleg a nyugat-európai szinthez képest alacsony béreket és a perspektíva hiányát említi, márpedig ezek a fiatalok számára elsődleges szempontok.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is azt emelte ki a egy minapi konferencián, hogy kiemelkedő figyelmet kell fordítani a fiatal, megfelelő szakmai felkészültséggel és vállalkozó kedvvel rendelkező termelőkre, az egyik legnagyobb feladatként említve a fiatal gazdálkodók számának emelését. Elsősorban tőlük várható el, hogy korszerű, innovatív ismereteikre, az együttműködés iránti nyitottságukra alapozva életképes, hosszútávon fenntartható gazdaságot hozzanak létre.
Umenhoffer pedig úgy látja, hogy jelentős energiákat kell mozgósítani az ágazat megítélése és presztízse javítása érdekében, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a terület. Meg kell velük ismertetni a szektort, vonzó perspektívát mutatva számukra. Az idő pedig valóban sürget, mivel a szektor dolgozóinak átlagéletkora 55 év felett van, a 35 év alattiak aránya mindössze 6 százalékon áll.
Pedig - a tévhitekkel ellentétben - nem akar minden fiatal például fővárosi reklámszakember lenni. A MEGFOSZ több felmérése is azt mutatja, hogy a fiatal generációk ellenállnának a budapesti szívóhatásnak, ha helyben megfelelő perspektívát és munkalehetőséget, vonzó fizetést találnának. A Földművelésügyi Minisztérium MEGFOSZ-szal közösen indított "Legyél te is mezőgépész"- programnak is éppen az az egyik vállalása, hogy a szülők és diákok átfogó képet kapjanak az agrárium adta lehetőségekről. A program működik: mintegy tíz százalékkal megugrott a felvételizők száma.
A fiatalok szektorba vonzása segítene megoldani a generációs problémákat, emellett az egyre korszerűbb eszközök használata és a digitalizáció térnyerése is egyfajta frissességet, alkalmazkodó készséget és folyamatos tanulást igényel. Viszont - árulta el Umenhoffer Péter - az idősebb generációk koránt sem zárkóznak el az új ismeretektől, mert rájöttek, hogy a digitalizáció és a tanulás időt és pénzt takaríthat meg számukra, a munkafolyamatokat megkönnyítve akár még az emberhiányt is kiküszöböli. S noha a gyártók igyekeznek a legegyszerűbben kezelhető gépeket legyártani, azok üzemeltetéséhez mindenképpen szükség van egy alapszintű tudásra is.

Képzés: pontosan ismerni kell az igényeket

Joggal merül fel a hazai képzési rendszer - beleértve a köz- és felsőoktatást is - hatékonysága, a marketingszakember például növelné a tanárok és az oktatók motivációját, ami nem feltétlenül az anyagiakat jelenti; egy tanulmányi versenyen előkelő helyen szereplő diák éppen olyan ösztönzőleg hathat egy oktatóra, mint egy fizetésemelés. Viszont nem tartja életszerűnek és gazdaságosnak minden egyes iskola vagy oktatási intézmény legmodernebb gépekkel való felszerelését, hiszen a gyors technikai fejlődés folyamatos költségeket róna az intézményekre. Szerinte
jól felszerelt laborokra van szükség az alapszintű tudás elsajátításához, amit a duális képzés keretében a diákok gazdaságoknál, cégeknél és gépkereskedőknél tudnak a gyakorlatba átültetni a legújabb és legmodernebb gépekkel megismerkedve. Az agrár-felsőoktatás átalakítása mellett állt ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is.
A szervezet szerint a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani az agrár-felsőoktatást, egyebek mellett a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével, valamint jelentős kutatásfejlesztési tevékenység támogatásával. A képzési problémák már az ágazat versenyképességét veszélyeztetik – foglalt állást a NAK. A tárgyaláson az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett jelen voltak az élelmiszeripar legfőbb cégei és az agrár-felsőoktatási intézmények képviselői is.
A cégek világszínvonalú tudásközpontokra tartanak igényt, az oktatási intézmények pedig arról beszéltek, hogy a folyamatos átalakítás, átszervezés nem tett jót az agráregyetemeknek.
A felsőoktatási intézmények vezetői úgy vélték, hogy a munkaerőpiac szereplőinek pontos jelzést kell adniuk arról, hogy a gazdaságnak milyen típusú szakemberekre van szüksége ahhoz, hogy Magyarország 15 év múlva a világ élvonalába tartozzon. Varga Mihály a már említett konferencián a képzésről is beszélt; eszerint az iparhoz hasonlóan, az agrárium területén is erősíteni kell az egyetemek és a termelés kapcsolatát, szélesítve a duális képzés lehetőségeit és összekapcsolva a termelést a kutatás-fejlesztéssel.

Duális képzés: működő rendszer

Egyébként a duális képzés nem valami szóvirág, az Axiál Kft. és a Szent István Egyetem kooperatív együttműködése számos fiatalnak ad lehetőséget a szakmai tudás elmélyítésére.
A diákok tíz hónapot töltenek a cégnél nappali tagozatosként, de levelezős órarenddel négy nap gyakorlati és egy nap elméleti felosztásban.
Ez idő alatt nem csupán a cégeket és a szakmai fogásokat ismerhetik meg, de havi ösztöndíjat is kapnak. Sokan itt írják meg a diplomamunkájukat, sőt, a karrierjüket is náluk folytatják - tudtuk meg Umenhoffer Pétertől, aki szerint lehetne még javítani a diákok motivációján, mivel hozzájuk évente 60-80-an érkeznek a különböző szakiskolákból, ám mindössze tíz százalékukra érdemes valóban komoly figyelmet fordítani. Tehát nagy a lemorzsolódás. De éppen így javítani kellene a hölgyek részvételi arányát is, mivel mindössze "tíz százalékosan vannak jelen a képzésben".
A szakminisztérium és a MEGFOSZ létrehozott egy tizenegy pontból álló képzési- és karrierprogramot, ami gyakorlatilag akár oktatási intézményeket megszégyenítő módon támogatja a fiatalok pályaorinetációját. Az érdeklődök gyakorni- és ösztöndíjprogramban vehetnek részt, de segítséget kapnak szakdolgozatírásban is, a gyakorlati tudás megszerzésére pedig a duális képzés keretei kapnak lehetőséget. A szakmai kurzusok, előadások, céglátogatások és tanulmányutak mind azt szolgálják, hogy minél szélesebb körben megismertessék a lehetőségeket a fiatalokkal. A programban közel száz vállalati tag vesz részt, bíznak a sikerben.