Előzzük meg a kombájntüzet!

Minden gazdának rémálma a nyári betakarítás alatt a munka közben bekövetkező tűz. Ez a potenciális veszélyforrás minden nyári betakarításban dolgozó gépre egyformán igaz, de a legfokozottabban a bálázók és a kombájnok vannak ennek a fenyegetésnek kitéve az elmúlt évek esetei alapján. Nincs a gazda számára szívszorítóbb érzés, mint amikor kombájnja vagy bálázója kigyullad. De ha más gazdatárs hasonló gépe kerül ilyen végzetes helyzetbe, annak látványa is azonnal azt a gondolatot ébreszti az emberben, hogy csak az enyémmel ne történjen ilyen.

Sajnos ez bárkivel megtörténhet, legyen bár régebbi vagy vadonatúj betakarítógépe. Korábban már foglalkoztunk a bálázógépek tűzmegelőzésével. Ezúttal a kombájnok hasonló veszélytől való megóvásával, megelőzésével foglalkozunk.

Az arató-cséplő gépek az egyik legösszetettebb betakarítógépek a szántóföldi iparnövény-termesztésben. Éppen ezért számtalan olyan elemük van – legyen az régebbi vagy újabb fejlesztésű –, amely potenciális veszélyforrása lehet egy esetleges tűz keletkezésének.

A nyári szezon dandárjában mindig az a legfontosabb, hogy a kombájn a lehető leghamarabb munkába állhasson az adott napon. Viszont sose takarékoskodjunk a műszaknap elején a betakarítógép megjáratása mellett történő áttekintésre szánt idővel. Ez csak néhány percet vesz el minden nap a munkaidőből, de ezalatt is érzékelni lehet, ha valamelyik csapágy szorul vagy melegszik, illetve hogy melyik meghajtó ékszíj csúszik, nem elég feszes.

Ellenőrizzük a szalmarázó ládák járását! Amennyiben a szalmarázó tengely helyesen fut, akkor a ládák a lengő mozgás közben nem verődnek össze, és nem súrlódnak sem egymáshoz, sem a szalmarázó burkolat belső falához.

Ha valamelyik ládatengely csapágya betegeskedik és ez a jelenség megtörténne, akkor akármilyen macerás is a cseréje, tegyük meg, mert ellenkező esetben az ilyen ládasúrlódás és -verődés első számú tűzveszélyforrás lesz, és ha itt kigyullad, nincs, ami megmenti a kombájnunkat a pusztulástól.

A mai kombájnok tele vannak elektronikával, de már a 20 éves, ma még dolgozó modellekben is erőteljes az elektronika jelenléte a vezérlőrendszerben. Akármilyen üzemzavart észlelünk, legyen szó kapcsolóról vagy kiment biztosítékról, nem működő visszajelző lámpáról stb., ne vegyük félvállról, mert az mindig valamilyen elektronikus problémára utal, és csak kisebb mértékben fordul elő, hogy elhasználódott az adott elektronikus alkatrész és azért nem működik.

Inkább szánjunk időt, ha kell, műszak közben is a hiba felderítésére és kijavítására, mert egy apró zárlaton is múlhat a kombájnunk "élete". Gondoskodjunk az akkumulátorok megfelelő burkolásáról, illetve a gyári burkolatok épségét is ellenőrizzük. Mivel az akkumulátorokat a gyártók a kombájntesten kívülre helyezik, így itt elég egy nagyon kicsi elektromos szikra, és védőburkolatok hiányában azonnal tüzet okozhat.

A kombájntüzek többségét a statisztikák szerint a motortérben keletkező tüzek okozzák. A kombájnmotorok egész műszak alatt viszonylag magas üzemi fordulatszámon dolgoznak, hogy a megfelelő hajtásfordulatot biztosítsák a kombájn munkavégző elemei számára.

Ma már a kombájnok motorterét úgy alakítják ki, hogy a szennyeződéstől, a por lerakodásától valamennyire megvédjék azon részeit, amelyek kiemelten tűzveszélynek vannak kitéve. Ennek ellenére a kombájn motorterét érdemes műszak közben is ellenőrizni, akár egy kedvezőtlen széljárás miatt is kialakulhat egy olyan lerakódás, ami tüzet is okozhat egy felforrósodott felületen a motortérben.

Folyamatosan ellenőrizzük, hogy a kombájn vagy traktor üzemanyag-ellátó, illetve hidraulikus rendszere sehol se szivárog.
A napközbeni esetleges tankolás képen látható módját semmi esetre se alkalmazzuk, ne tankoljunk a tarlón! Vegyük a fáradságot és vonuljunk az áttöltés idejére tűzveszély szempontjából biztonságosabb helyre!

A kipufogórendszer szikramentes működése ma már az új részecskeszűrővel szerelt kombájnoknál biztosított. Viszont a régebbi, 15-20 éves vagy még annál is öregebb típusoknál az aratási szezon megkezdése előtt elengedhetetlen a szikrapróba. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen a gázolaj, kenő- vagy hidraulikaolaj a kombájnon, pláne ne a motortérben.

Műszakkezdés előtt a járatás melletti ellenőrzést megelőzően minden reggel érdemes magas nyomású levegővel tisztítást végezni a kombájnon, és az előző nap lerakódott por-pelyva-törek-szalma keveréket kifújatni a lehető legtöbb helyről, ahol erre lehetőség van.

Ma már vannak olyan kombájntípusok, amelyek gyárilag sűrített levegőtartállyal és a tisztításhoz vagy abroncsfeltöltéshez való alkalmazásához csőrendszerrel és fúvópisztollyal is rendelkeznek, így könnyítve a napi tisztítást, amelyet így már bárhol, akár a táblaszélen is elvégezhetünk. Ha a baj mégis megtörténik, néhány esetben még megmenthető a kombájn megfelelő tűzoltókészülékek segítségével.

A katasztrófavédelem részletesen megadja, hogy aratáskor a magajáró betakarítógépeken milyen és mennyi tűzoltó készüléknek kell rendelkezésre állnia. Sajnos a statisztikák azt mutatják, hogy a tűzoltó készülékek megléte, használata ellenére is a tűz oltására tett kísérlet sok esetben sikertelennek bizonyult.