A levegőminőség javítására és az energiahatékonyság növelésére irányuló új szabályozások és törekvések a lakossági szilárd tüzelés területén
Riesz Lóránt – Pomucz Anna Boglárka – Koplányi Nóra – Béres András
Magyarország levegőminőségét tekintve mind domborzati, mind légszennyezőanyag-kibocsátási szempontból európai és világviszonylatban is a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé sorolható. Medencefekvéséből adódóan, valamint a légköri inverziós állapotok gyakori kialakulása miatt a légrétegek átkeveredése, a szennyezés intenzív felhígulása esetenként csak korlátozottan megy végbe, így a kibocsátott légszennyező anyagok gyakorta a talajfelszín közelében, a települések légkörében maradnak. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hazai települések egy jelentős hányada völgyekben helyezkedik el, ahol ez a hatás tovább fokozódik. (The Danish Ecological Council, 2016)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai alapján a légszennyező anyagok közül a kisméretűrészecske-terhelés (PM10 – 10 µm-es átmérőjű, illetve ennél kisebb részecskék, PM2,5 – 2,5 µm-es átmérőjű, illetve ennél kisebb részecskék) jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot. (WHO, 2010) A PM10 kibocsátást vizsgálva a közlekedési, ipari és lakossági szektor mellett a mezőgazdasági hozzájárulás sem elhanyagolható, az itt található kibocsátó forrásokból az összes kibocsátás 13%-a származik.
A mezőgazdasági kisméretűrészecske-kibocsátás fő forrása egyrészt a talajművelés és a terménybetakarítás, amely időszakos emissziót okozva, másrészt az állattartás és takarmányozás, amely állandó kibocsátást jelentve járul hozzá a kisméretűrészecske-terheléshez.(NAIK-MGI, 2014)
A mezőgazdaság tekintetében ugyan az ammóniakibocsátás tekinthető a legjelentősebb levegővédelmi problémának, ezen légszennyező anyag kibocsátásáért hazánkban 90%-ban az agrárium felelős, azonban ezen kibocsátott ammónia a levegőben kénsavval és salétromsavval reagálva jelentős mértékben a másodlagos kisméretű részecskeformák kialakulásában vesz részt, amelyek a PM10 frakció 50-90%-át is kitehetik. (Erisman és Schaap, 2004)
Jelen írásunkban a fentiek alapján a kisméretűrészecske-terheléssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tekintjük át.
Kulcsszavak: levegő, levegőminőség, lakossági fűtés, tűzifa, megújuló energia, szabályozás ...
... tovább »