2020. március
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Vállalkozók tanácsadója

Tavaszi fejtrágyázás gépei és technológiái

Dr. Hajdú József

Számos kísérlet igazolja, hogy növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alaptrágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a nitrogén hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20-40 %-át). A nitrogén nagyobbik részét (60-80 %-át) a növények tavasszal kapják meg fejtrágyaként, a tavaszi vetésű kapásnövények esetében pedig startertrágyaként kijuttatva gyakran nyomelemekkel kombinálva is. A tavaszi fejtrágyázás legnagyobb területen az őszi vetésű kalászosok és repce, illetve gyepek, rétek, kaszálók esetében az egyik első és legfontosabb munkaművelet a gazdaságokban az év kezdetén. Az időpont megválasztásánál az egyik legfontosabb szabály, hogy a talajokban és a növényekben a legkisebb taposási kártétellel legyen elvégezhető a munkaművelet, ezen kívül fontos még, hogy a növény milyen vegetációs időszakban van és mennyire képes felvenni a kiadagolt tápanyagot. Megfelelő teherbírású, kellően felszáradt talajon szabad csak elkezdeni a munkát. Kedvezőbb a helyzet a művelőnyomos technológiák esetében, amelyeknél nem csak korábban, de a művelőnyomok kiosztása révén pontos fogáscsatlakozásokkal végezhető el a művelet. A tavaszi fejtrágyázást is gyakran egy vagy több műveletben végzik el a gazdaságok. Jellemzőbb az egy menetben kijuttatott nagyobb adagú fejtrágyázás, míg más gazdaságok egy korábbi (szárba szökkenés) és későbbi (kalászhányás) kijuttatás között osztják meg a növénynek szánt N-hatóanyag kiszórását. Ebben az esetben jobban kombinálható a fejtrágyázás baktériumtrágyák és bioaktív anyagok kijuttatásával is ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Villamos áram a málnásból

HaJós

Napjainkban a klímaváltozás következtében növekszik a hőmérséklet és a perzselő napsütéses órák száma a nyári időszakban. Ez a mezőgazdasági termelés több területén is komoly gondokat okoz. A hőstressz nem kíméli az állatállományt, ez elleni védekezés pedig jelentős energiafelhasználással jár. A szabadban, a bogyós ültetvényekben és a nagy területen termesztett szántóföldi kultúrákban is jelentős károkat, terméskiesést és minőségromlást okoz ...

... tovább »

A vetőgépek világa – Gigantikus kukorica szemenként vető gépek

Dr. Hajdú József

Elsősorban Észak-Amerika kukorica- és szójaövezetében lehet velük sűrűbben találkozni, de dél-afrikai, ausztrál, orosz és ukrán nagygazdaságok is előszeretettel használják azokat. Természetesen a nagy méretű (100 ha feletti) táblákon, megfelelő kiszolgálás mellett képesek hozni a nagyobb teljesítményeket, amelyekkel technológiailag optimális időben, rövid idő alatt, alacsony gépi- és élőmunka-ráfordítással, valamint energiafelhasználás mellett valósítható meg a kukorica és szója tavaszi vetése. Ezekkel a gépekkel óránként 32 hektáron is elvethető a kukorica, és egy 100 ha-os táblával a vetőgépcsoport 3 óra alatt képes végezni. 1000 ha kukoricavetés gondját akár 3-4 műszaknap alatt megoldhatja a gazdaság. Ott, ahol több 1000 ha szóját vagy kukoricát kell elvetni tavasszal, komoly segítséget jelentenek ezek a gigantikus gépek. Nem csak a nagy farmokon és gazdaságokban szolgálnak ezek a szupermasinák, hanem a bérvállalkozók is előszeretettel használják azokat, mivel számukra különösen fontos a vetési munkák időben, rövid idő alatt történő elvégzése, és a minél nagyobb kampányteljesítmény elérése ...

... tovább »

John Deere 9620R/9570RT/9620RX – A John Deere 600 LE-s, 9000-es szériájú traktorai háromféle járószerkezettel

Dr. Hajdú József

A John Deere egyedüliként a világon a JD 8000-es és a JD 9000-es szériájának egyes modelljeit háromféle (kerekes, két gumihevederes, illetve négy gumihevederes) futóművel is szereli. Ezek közül a Traction (Traktorok) német műszaki magazin munka közben hasonlította össze a JD 9000-es széria legnagyobb teljesítményű modelljeit, meghatározva a különbségeket (előnyeiket és hátrányaikat) a háromféle járószer­kezet között. A John Deere a 9000-es sorozatú kerekes „R”-jelű modelljei 404-596 LE közöt­ti névleges, illetve 443-643 LE közötti maximális motorteljesítményekkel öt változatban, a két hosszú gumihevederrel szerelt „RT” változatok 451-547 LE közötti névleges, illetve 499-602 LE közötti maximális teljesítményű motorokkal készülnek háromféle teljesítménylépcsőben. Mindkét járószerkezeti megoldás már korábban került a piac­ra. A legfiatalabbak a négy gumihevederes (Triangle) futóművekkel készülő „RX” modellek, amelyek négy méretben 451-596 LE közötti névleges, illetve 496-643 közötti maximális teljesítményű motorokkal szerelve vásárolhatók meg. A háromféle járószerkezeti megoldás eltérő tulajdonságokkal ruházza fel a traktorokat a vonóképesség, a vontatási hatásfok, a talajkímélés és a vezetési komfort tekintetében, de a traktorok beszerzési árában és üzemeltetési költségeiben is jelentős különbségek adódnak ...

... tovább »
Technológia

A levegőminőség javítására és az energiahatékonyság növelésére irányuló új szabályozások és törekvések a lakossági szilárd tüzelés területén

Riesz Lóránt – Pomucz Anna Boglárka – Koplányi Nóra – Béres András

Magyarország levegőminőségét tekintve mind domborzati, mind légszennyezőanyag-kibocsátási szempontból európai és világviszonylatban is a kedvezőtlenebb helyzetű országok közé sorolható. Medencefekvéséből adódóan, valamint a légköri inverziós állapotok gyakori kialakulása miatt a légrétegek átkeveredése, a szennyezés intenzív felhígulása esetenként csak korlátozottan megy végbe, így a kibocsátott légszennyező anyagok gyakorta a talajfelszín közelében, a települések légkörében maradnak. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hazai települések egy jelentős hányada völgyekben helyezkedik el, ahol ez a hatás tovább fokozódik. (The Danish Ecological Council, 2016)
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai alapján a légszennyező anyagok közül a kisméretűrészecske-terhelés (PM10 – 10 µm-es átmérőjű, illetve ennél kisebb részecskék, PM2,5 – 2,5 µm-es átmérőjű, illetve ennél kisebb részecskék) jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot. (WHO, 2010) A PM10 kibocsátást vizsgálva a közlekedési, ipari és lakossági szektor mellett a mezőgazdasági hozzájárulás sem elhanyagolható, az itt található kibocsátó forrásokból az összes kibocsátás 13%-a származik.
A mezőgazdasági kisméretűrészecske-kibocsátás fő forrása egyrészt a talajművelés és a terménybetakarítás, amely időszakos emissziót okozva, másrészt az állattartás és takarmányozás, amely állandó kibocsátást jelentve járul hozzá a kisméretűrészecske-terheléshez.(NAIK-MGI, 2014)
A mezőgazdaság tekintetében ugyan az ammóniakibocsátás tekinthető a legjelentősebb levegővédelmi problémának, ezen légszennyező anyag kibocsátásáért hazánkban 90%-ban az agrárium felelős, azonban ezen kibocsátott ammónia a levegőben kénsavval és salétromsavval reagálva jelentős mértékben a másodlagos kisméretű részecskeformák kialaku­lásában vesz részt, amelyek a PM10 frakció 50-90%-át is kitehetik. (Erisman és Schaap, 2004)
Jelen írásunkban a fentiek alapján a kisméretűrészecske-terheléssel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tekintjük át.
Kulcsszavak: levegő, levegőminőség, lakossági fűtés, tűzifa, megújuló energia, szabályozás ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október