Száraprítás késes hengerekkel
Dr. Hajdú József
A száraprító késes hengerek mintegy 15 évvel ezelőtt jelentek meg először a piacon, és az azóta eltelt időszakban gyorsan és széles körben elterjedtek világszerte. Elterjedésükhöz hozzájárult, hogy egyszerű konstrukciók, nagy a munkasebességük és a területteljesítményük, kicsi az energiaigényük és olcsó az üzemeltetésük. A táblán visszamaradt szármaradványokat (kukorica, napraforgó, repce, gyapot stb.) és gyökércsonkokat a talajon gördülve késeikkel a talajhoz nyomva feldarabolják és kisebb mértékben a talajba keverik. Kiszélesedett az alkalmazási területük is azzal, hogy zöldtrágyának termelt köztes növények ledöntésére, aprítására és részben a talajba dolgozására is beváltak, illetve jól kombinálhatók az ilyen kezelt területeken direkt vető gépekkel egymenetes gépkapcsolásban is, főleg, ha az őszi repce és a gabonavetések elvégzésére rövid idő áll rendelkezésre. Újabban a learatott, részben sekélyen vízzel borított rizstáblákon is bevetik azokat a rizstarló művelésére a rizsszalma és a szármaradványok összetörésére, talajba keverésre, amelyre más technikai megoldások nemigen használhatók. Az utóbbi időben pedig különböző talajművelő gépekkel (kompakttárcsák, grubberek, hengerek, egymenetes kombinált talajművelők) is összeépítik, vagy kapcsolt üzemmódban használják azokat. Így a gyakorlatban az önálló, a kapcsolt vagy az összeépített késeshenger-használattal lehet találkozni ...
... tovább »