Tenni kell valamit: a legjobban elöregedő szektor a mezőgazdaság

Forrás: agroinform

A mai munkaerőpiaci helyzetben mind fontosabb a fiatalok megszólítása, hiszen a legjobban elöregedő szektor a mezőgazdaság. Ezt maguk a jövő szakemberei is tudják, azért konferenciát rendeztek a jelen szakembereivel összefogva. Ünneplőbe öltözött elegáns diákok alkották a Magyar Államkincstár dísztermében megtartott konferencia közönségének zömét. Ez nem véletlen, hiszen a szervezők maguk is egyetemi hallgatók, a Corvinus Agribusiness diákszervezet tagjai.

 

 Céljuk nem kevesebb, mint hogy már a diákévek alatt perspektívát nyújtsanak a jövő vidékfejlesztési és agrár szakembereinek.

Ehhez ez alkalomhoz Kondra Laura, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese; Hollósi Dávid, az FHB Bank Zrt. Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója; Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője; Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágvezetője; Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója, valamint Borsiczky István, a Tomelilla Kft. cégvezetője, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület tagja járult hozzá előadásával.

 

Csupán 6 százalék a 35 éven aluli gazdálkodók aránya

Németh Szabolcs, a Corvinus Agribusiness elnöke köszöntőjében a küszöbön álló generációváltásra emlékeztetett. A mai munkaerőpiaci helyzetben mind fontosabb a fiatalok megszólítása, hiszen a legjobban elöregedő szektor a mezőgazdaság. A 2016-os adatok azt mutatják, hogy a 65 éven felüli gazdálkodók aránya 31, a 35 éven aluliaké pedig mindössze 6 százalék. Ma kell megszólítania a jövő szakembereit, és képzésükre, megnyerésükre nagy hangsúlyt kell helyezni. Ez befektetés a jövőbe – hangsúlyozta.


Idén eddig 383,78 milliárdot fizettek ki 191 ezer gazdának
Kondra Laura, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese többek között a 2014-2020-as uniós közös agrárpolitika (KAP) idei kifizetéseiről beszélt. Mint elmondta: január 1-jétől november 14-ig 191 ezer ügyfélnek több mint 383,78 milliárd forintot utaltak át. Ebből közvetlen támogatás 245,6 milliárd volt, és 180 ezer gazdálkodót érintett.
A fenti adatokat tovább boncolgatva az is kiderült, hogy 140 ezer ügyfél kapta meg a 2017. évi előlegét, 95,34 milliárd forintot. A zöldítés: 97,83 milliárdot tett ki, 141 ezer ügyfélnek (ebből előleg 24,91 milliárd 95 ezer gazdának). A SAPS-ra 64,63 milliárd ment el 140 ezer ügyfélnek (ebből előleg 35,6 milliárd 87 ezer ügyfélnek). Belpiaci intézkedésekre 22,16 milliárdot fizettek 9 ezer ügyfélnek. Nemzeti támogatásokra 48,78 milliárd jutott 15 ezer ügyfélnek. A vidékfejlesztési programból: 67,16 milliárdot kapott 35 ezer ügyfél (ebből előleg 8,89 milliárd 9 ezer ügyfélnek).
Aktuális információt is hallottunk a kárenyhítéssel kapcsolatba. November 30-áig még lehetőség van a 2017. évi kárenyhítő juttatás igénylésére.


„Stresszelik” a mérlegbeszámolókat
Hollósi Dávid, az FHB Bank Zrt. Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója az üzletfejlesztéshez szükséges források előteremtéséről beszélt. Ha ennyi támogatás van, akkor miért is van szükség bankokra? – tette fel a kérdést az előző előadásban elhangzottakra utalva.

Ma már egy bank nem csupán hitelintézet, „sokkal többnek kell lennie”: az árfolyamkockázat kezelésétől a személyre szabott hitelezésen és a pályázati tanácsadásokig egészen a pénzügyi edukációig komplex szolgáltatási csomagokat nyújtanak. A legtöbb bankban például már működik európai uniós pályázati tanácsadó csapat. „Nem írunk pályázatokat, mi azt segítjük, hogyan lehet hatékonyan felhasználni az elnyert uniós forrásokat, és az ehhez illeszkedő hiteleket felvenni.”


A Takarék Agrár Igazgatóságot épp a banki szolgáltatások és finanszírozási tevékenységek megerősítésére hozták létre az idén. A Takarék Agrár Központ szolgáltatja a tudásbázist; termékfejlesztési csapata a speciális ágazati igényeknek megfelelő konstrukciókat dolgoz ki. Az ország egész területén működő 11 fős értékesítési csoportja pedig a gazdák rendelkezésére bocsátja finanszírozási termékeiket.
Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság finanszírozási formái jelentősen eltérnek a többi ágazatétól. Az önerőn és a bankszektoron kívül még kétoldalról finanszírozzák: az integrátori kör – ez a szállítási finanszírozás –, illetve a támogatások. Ezeket egészíti ki a bankrendszer többféle finanszírozási formában, hosszú és rövid lejáratú hitelekkel, továbbá nagyon fontos a faktor és a lízing szerepe. Utóbbi annyira felkapott, hogy az első háromnegyed évben már 54 milliárdot folyósított erre a bankszektor.
Ugyanakkor a folyó termelés finanszírozásában egyelőre marginális a bankszektor szerepe – emelte ki.

A mezőgazdaság erősen beruházásorientált ágazat, és viszonylag lassú megtérülési időkkel dolgozik. E területen a bankszektor már jóval magasabb arányokat ér el, akár az 50 százalékot is. A lassú megtérülést jelentősen javítja a támogatási rendszer, számításaik szerint a felére csökkenti az idejét. Pénzügyi szempontból egy hét éven túl megtérülő beruházásba nemigen érdemes belevágni – jegyezte meg.


Jelentős hitelállomány-ugráson van túl van a mezőgazdaság, ezt a földet a gazdáknak akció váltotta ki. A Növekedési Hitelprogram keretében nagyon kedvező feltételekkel lehetett földet venni. Így körülbelül 200 milliárd forintnyi új forrás került hozzájuk, 20 éves futamidővel. A Magyar Nemzeti Bank most véget ért Növekedési Hitelprogramjának egyébként is a mezőgazdaság volt a legnagyobb felvevője, a teljes állomány 30 százaléka áramlott ide – jegyezte meg.


Hogyan értékeli a bank az agrárvállalkozásokat?
– tette fel a kérdést. Az alaptétel, hogy a bank akkor is bank marad, ha éppen agrárcéget hitelez, ugyanakkor maximálisan figyelembe veszi az agrárium specifikumait is. Ennek jegyében a Takarék-csoportnál folyamatban van egy naturálián alapuló hitelezési modell kidolgozása. A szigorú pénzügyi mutatókon túl azt is figyelembe vennék, hogy a hiteligénylőnek hány hektár földje van, mennyi az övé, mikor járnak le a földbérleti szerződései, milyen minőségűek a földjei és öntözhetők-e, mióta dolgozik az ágazatban, van-e utódja, jogutódja stb. Egyre fontosabbá válik a szakértelem is, továbbá azt is nézik, hogy a támogatás nélkül nyereséges-e vállalkozás. „Stresszeljük a mérlegbeszámolókat”, ezek szerint a szántóföldi növénytermelés kicsivel nulla felett lenne, a sertés- és a baromfiágazat tartósan veszteséges lenne, a tejágazat pedig még inkább.


Hiba, hogy kevesen hajlandók fémzárolt vetőmagra költeni
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője a magyar gabonaexport helyzetéről tartott előadást. A vasvári vállalat az osztrák Mauthner cégcsoport tagjaként maga is részt vesz az európai terménykereskedelemben. Ennek tapasztalataiból most azokat idézzük, amelyek a magyar termesztők számára akár megfontolandó szempontként is szolgálhatnak.


Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon kevés gazda hajlandó fémzárolt vetőmagra költeni. Az elvetett 280 000 tonnából csupán 20-25 százalék ilyen. Pedig a jó minőségű, az exportban is helyt álló búza termesztése „itt kezdődik”.
Hazai búzából a 2 millió tonnányi exportárualap még a legrosszabb években is rendelkezésre áll. Több mint 90 százalékát az EU-ban értékesítik. Már öt éve az olaszok veszik meg a legtöbb hazai gabonát. Ez 2016-ban 234 ezer tonna volt. Utána a románok, majd az osztrákok következnek.
A fajták tekintetében két csapásirány létezik: a prémium és a bőtermő. Utóbbiak azok, amelyek a hazai viszonyok között legalább 8 t/ha hozamra képesek (szemben a hazai 5,2 tonnás átlaggal). „Sajnos Magyarországon ebbe az irányba tolódott el a gazdák érdeklődése.” Ez ezért hátrányos az export szempontjából, mert a bőtermő fajtákkal elsősorban a franciákkal és a bajorokkal kell versenyezniük, ám az ottani termésátlagokat meg sem tudjuk közelíteni. A bőven 10 t/ha fölötti átlagok jóvoltából az ottani gazdák könnyebben tudnak belemenni egy árengedménybe, mint a magyarok.
A prémiumkategória (legalább 14,5-15 százalékos minőségi fehérjetartalom) ugyanakkor tökéletesen kielégíti az olasz malmok igényeit, és ráadásul ebben szinte csak az osztrákokkal kell versenyeznünk. Ők pedig nem akarják árengedménnyel odaadni a terményüket – érvelt.


A mezőgazdaságban sok pénz és szabadság van
Umenhoffer Péter, az Axiál marketingigazgatója a precíziós gazdálkodással elérhető eredményeket vette számba, majd „másik szívügyéről”, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, az utánpótlás kérdéseiről beszélt. „Ti már itt vagytok, jó helyen vagytok, az a dolgotok, hogy benne maradjatok ebben a körforgásban” – szólította meg hallgatóságát. Kiemelte, hogy „ebben a szakmában szabadság, továbbá pénz, sok pénz” is van.
Egyre inkább tapasztalható, hogy a gazdálkodók mindent megadnának egy jó szakemberért. Már nem hogy gépkezelőket, de középvezetőket, agronómusokat sem találnak.


Török Zoltán, az Agrárközösség Kft. pályázati üzletágvezetője azt vezette le, milyen megoldások lehetségesek a pénz- és időhiányra.
Borsiczky István, a Tomelilla Kft. cégvezetője a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület tagjaként arról beszélt, hol tartunk a precíziós gazdálkodásban, és miért van szükség a PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállításra.
Mint kifejtette: a precíziós technológiában jelenleg élen járunk a kelet-európai régióban. Ez a versenyelőnyünk azonban pénz és támogatás hiányában könnyen elillanhat. Közepes méretű mezőgazdasági üzemeink jövedelemtermelő képessége lehetővé teszi a precíziós gazdálkodás elméletének és gyakorlatának az elsajátítását. Ugyanakkor az agrár közép- és felsőoktatásunk technikai színvonala fejlesztésre szorul.

vissza »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2018. április
2018. március
2018. február
2018. január
2017. december
2017. november
2017. október