Az adatfeldolgozás és a szaktanácsadás fázisa még hiányzik a precíziós gazdálkodásból

Forrás: agroinform

Másfajta ismeretekre és készségekre is szükség van, kevés a szolgáltató, a szaktanácsadó, a támogatások is nagyon szórványosak és gyérek, de az is sokszor megakasztja a precíziós gazdálkodást, ha túlságosan bonyolult a monitor felhasználói felülete. Így foglalta össze a technológia elterjedésének legfőbb akadályait Borsiczky István, a precíziós munkaeszközök kereskedelmével foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetője az Agroinform.hu-nak adott interjúban.

 

Cégünk 2004-ben alakult, 2005-ben találkoztam először a precíziós technológiával. Első ügyfeleink között volt ugyanis a zimányi Farkas Kft.: akkor Magyarországon még sehol sem tartott a precíziós gazdálkodás, de náluk már elkezdődött a fejlesztés, volt egyetemi tanáraim állítottak be kísérleteket. Ki is alakult egy spontán fejlesztői "konzorcium" – ebben termelőként Farkas László vállalta az oroszlánrészt, Reisinger Péter professzor adta a tudományos hátteret, a munkagépek tőlünk, a GPS-rendszer meg a robotpilóta pedig Nagy Bencééktől (Agromatic) érkezett. Ez a baráti kapcsolatokon alapuló együttműködés azóta is fennáll. Az első perctől kezdve igyekszünk minden lehetőséget megragadni az új ismeretek megszerzésérzésére, és elsők akarunk lenni a kipróbálásban.

 

Milyen gépet vittek először? – kérdeztük.


A 2003-ban vett Kverneland műtrágyaszórója meg a Rau permetezőgépe lett először befogva: csak a permetezőn kellett módosítani, hogy alkalmasak legyenek a differenciált kijuttatásra. Később jött a mechanikus Accord Optima szemenkénti vetőgép átalakítása, majd az ISOBUS-os technológiával együtt az elektromos hajtású szemenkénti vetőgép, a Kverneland Optima e-drive, mely már az első pillanattól kezdve képes volt a differenciált vetésre. A Farkas Kft.-nél a precíziós fejlesztéseket azóta is az általunk értékesített Kverneland munkagépek viszik sikerre.


Tehát 2004-2005 táján még csak egyetlen egyéni igényt elégítettek ki. Hogyan lett ebből valódi üzlet?


Szakmai találkozókon és megbeszéléseken számoltunk be az eredményekről és újdonságokról, majd egyre több kereskedő kezdett el ezzel foglalkozni. És lassan beindult a dolog.
Hová jutott el a cég 2016-ra? Milyen arányban van a precíziós meg hagyományos gép?
Számunkra a precíziós gazdálkodás nem a "párhuzamos közlekedésről" szól! A precíziós gazdálkodás az inputanyag okszerű kijuttatása, az okszerű kijuttatás pedig egyenlő a változó dózissal: alkalmazkodunk a talaj termőképességéhez, no meg a pénztárcánkhoz. Az olyan munkaeszköznek, amely inputanyagot juttat ki, és nincs elektronikai vezérlése, egy százalék az aránya! A nagy cégekkel szemben az egyetlen esélyünk az, ha élen járó technológiát adunk el, középszerűről szó sem lehet – magyarázta.
Ezer hektár fölött már precíziósan gazdálkodnak


Meddig jutottak el vevőik a precíziós gazdálkodásban? Milyen körből verbuválódnak?


Ügyfeleink közül az 50 hektáros a legkisebb, a zöme viszont 300-1000 hektáron gazdálkodik. Ezen a szinten majdnem mindenki "precíziósan gondolkodik". Ezt a gondolkodást nagymértékben befolyásolja, hogy sikert ért-e el az első géppel. Tudta-e arra használni, amire szerette volna, vagy nem. Mindenki szembesül ezzel a problémával, ezért minden potenciális vevőnknek azt mondjuk: bárki bármit is mond, menjen és üljön be egy olyan gépbe, amelyik precíziósan dolgozik, nézze meg, hogyan működik, és győződjön meg arról, hogy képes-e végrehajtani azt, amit ő szeretne.
Az első megvásárolt gép egyébként a súlymérős műtrágyaszóró szokott lenni. És ahogyan kopnak ki a mechanikus vezérlésű gépek, úgy jönnek a többiek, az elektromos hajtású és vezérlésű vető- és permetezőgépek, végül is ezek adják az értékesítésünk zömét. A talajmunkagépek nálunk jellemzően még nem precíziósak, de van ilyen irányú fejlesztés, a Kvernelandnak létezik saját fejlesztésű, ISOBUS-os ekéje, de ebből tudomásom szerint még jelenleg nincs az országban.


Az alapkutatás is hiányzik


Melyek a precíziós technológia terjedésének akadályai?


Erről tartom majd az előadásomat a februári PREGA-konferencián. Elöljáróban annyit, több dolog is nehézséget okoz. Például a saját vagy az ismeretségi körben szerzett rossz tapasztalat. Másfajta gazdálkodási ismeretekre, szemléletre, készségekre is szükség van, az idősebb generáció sokszor épp ezért már nem is akar belevágni. Kevés a szolgáltató is, leginkább a precíziós szaktanácsadók hiányoznak. Kifejezetten anyagi okokra vezethető vissza a precíziós alapkutatás hiánya is, amelyet az egyetemeknek, kutatóintézeteknek kellene elvégezniük. A tudományos információkra pedig valósággal vadászni kell. A támogatások is nagyon szórványosak és gyérek. De sokszor az is megakasztja a lendületet, ha túlságosan bonyolult a monitor felhasználói felülete.
A félrenyomkodott monitorokból adódik a legtöbb gond
Milyen fejlődés látható az ügyfélkörükben az eltelt több mint tíz évben?
Legnagyobb örömünkre mindnyájan fejlődnek, folyamatosan fejlesztenek, és mi együtt növekszünk az ügyfeleinkkel – válaszolta. Egy kereskedőnek azonban tudnia kell, hol vannak a fizikai határai. Mi igyekszünk is egy relatíve szűk területen, a Dél-Dunántúlon mozogni. Nincsenek országos ambícióink, mert az általunk értékesített precíziós munkagépek hibáit rövid időn belül meg kell tudnunk javítani. Még egyelőre igaz a megállapítás, hogy a precíziós gépeknél jellemzően – 90 százalékban! – nem műszaki meghibásodás okozza a felhasználók problémáját, hanem a félrenyomkodott monitor.
A Kvernelandnak saját fejlesztésű, kifejezetten munkagépvezérlő monitora van, amelynek a kezelését eddig mindenkinek meg tudtuk tanítani, így nekünk talán kevesebb nehézségünk adódott. Egyébként minden gépünket beüzemelve adjuk át: ha mondjuk egy műtrágyaszóróról van szó, mi műtrágyát szórunk ki a gazdálkodóval együtt, és csak akkor hagyjuk ott, ha azt mondja, már érti, hogyan működik.


Még alig-alig használják a gazdálkodási adatokat


Az adatgyűjtés jellemző-e ebben a felhasználói körben?


Mi már 2007 óta az ISOBUS-technológiát használjuk. Ez szabványosított kommunikáció a munkaeszközök, az erőgépek és a monitorok között. Ennek jóvoltából az életünk lényegesen egyszerűbb lett, nem is szaladunk bele nagyon nagy pofonokba. Most már másoknál is van ISOBUS-technológia, de ez a majd’ tíz év tapasztalatunk elég rendesen meglátszik.
Tehát amikor a gép befejezi a munkát, akkor minden egyes feladatot, amit a megcsinált, és a végrehajtás körülményeit mind tárolja. Ezt ki lehet a gépből egy fájl formájában venni, és be lehet tölteni farmmenedzser programba. Ha meg akarom nézni, hogyan dolgozott az emberem, benyomom a lejátszás gombot, és máris látom, hogy mit, hová és mennyit juttatott ki, mi volt a haladási sebessége stb. Ha elromlana a munkagépem, azt is meg tudom nézni, miért romlott el.


Használják, megbecsülik az adatokat a gazdálkodók?


Nem! Elvégzik a munkát a precíziós gépekkel, de nem használják azokat az adatokat, amelyek ennek során keletkeznek. Ugyanis az a fázis, amely az adatokat feldolgozná, következtetéseket vonna le és szaktanácsot adna, egyelőre még hiányzik. Óriási mennyiségű adat keletkezik, ezt fel kell tudni dolgozni, erre szakmai szervezeteket kellene felépíteni.


Mire lehetne menni a feldolgozott adatok birtokában?


Például meg lehetne nézni, hogy az alkalmazott technológia gazdaságilag beváltja-e a reményeket. Valós, kezelési zónákra bontott gazdaságossági kimutatásokat lehet készíteni: itt ez van, ott az van; itt nem működött, ott működött. Aztán lehet keresni a kiváltó okokat.
Nem biztos ugyanakkor, hogy a gazdálkodónak magának kellene beállítania az erről szóló kísérletet. Közérdeket szolgáló információ – ezért kellene erre pályázati pénz! – lenne, ha egy változó dózisú kísérlet végén megmondanánk: ebben a régióban, ezen a termőhelyen ez a technológia hozta a legjobb eredményeket. Mi ebben igyekszünk a partnereinknek segíteni, talán ez az egyik előnyünk – fejtegette.

 

Ezek szerint a gazdálkodási folyamatokban is részt vesznek?


Mielőtt valamilyen technológiát ajánlunk a gazdáknak, előtte kipróbáljuk – felelte. A lehetőségeinkhez képest jelentős összegeket fordítunk arra, hogy amint valamilyen korszerű dolog megjelenik, megszerezzük és kipróbáljuk. Ezek a csúcstechnikát jelentik: profi szoftverek, lézeres magasságmérővel rendelkező robotrepülőgép, talaj- és vegetációs szkennerek, multispektrális kamerák, mindenféle drónok stb.


Saját maguknak? Nem eladásra? – tudakoltuk.


Ezeket nem értékesítjük, még csak nem is szolgáltatunk vele. Kipróbáljuk a technológiát, megbizonyosodunk afelől, hogy amit mi ajánlunk, alkalmas arra, hogy végrehajtsa a gazdálkodó elképzeléseit. Agrármérnök vagyok, abból a szempontból nézem a gépeket, hogy mire alkalmasak. Ha elgondolok valamit, akkor képesnek kell lenniük arra, hogy végrehajtsák a feladatot. És elég elmés dolgokat szoktam kigondolni – jegyezte meg Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője.
A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én.

vissza »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus