Technológiai fejlődés a műtrágyaszóróknál

A Föld népességének gyarapodásával egyre több élelmiszerre van szükség. Ennek előállításához pedig gondoskodni kell a tápanyag-utánpótlásról. Az sem mindegy, mivel juttatjuk ki a trágyát, műtrágyát. Nemzetközi kutatások szerint, kemikáliák nélkül a jelenlegi mezőgazdasági termelés volumene akár 40-ra is visszaesne, az a mennyiség pedig már nem volna elegendő a Föld lakosságának. A növekvő élelmiszer igény egyre több mezőgazdasági termékből állítható elő, amihez egyre több - első sorban - műtrágyát kell a termőterületekre kijuttatni.

Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy a műtrágyázás jelentős költségekkel jár, a szántóföldi növényeknél a többlet ráfordítás elérheti a 15-20 százalékot is. Így tehát optimumot kell mindig keresni, vagyis megadni a földnek a tápanyagot, amire szüksége van, de ügyelni kell a költségekre is, máskülönben tekintélyest részt vihetnek el a nyereségből.

Hazánkban kevesebb műtrágyát használunk fel, mint amennyit kellene, kb. 50 százalékát a fejlettebb agrotechnikával rendelkező nyugat-európai államoknak. Ebből következik, hogy versenyképességünk hátrányt szenved, amíg ez az arány marad, addig a hazai termelőknek kisebb hozamokkal kell számolniuk. És persze, nem csak a hozamok kisebbek, hanem a minőség sem éri el gyakran a versenytársak szintjét. Magyarországon 400-500 ezer tonna műtrágyát juttatnak ki a gazdák évente a földekre, kb. 120-130 kg hatóanyag jut egy hektárra. A kívánatos mennyiség ezzel szemben legalább 250 kg lenne. Összetétel szerint kétharmad részt használunk nitrogént, egyharmad részt pedig káliumot és foszfort. Ezek a műtrágyák egyre jobb minőségűek, hatásmechanizmusuk egyre kedvezőbb, de fontos szempont a kijuttatás minősége is a növény által felvehető formában.
Fontos megjegyezni azt is, hogy Magyarország számos területén, a nyugat-dunántúli megyékben, illetve északon jelentős a savanyú talajú területek aránya, ezeken a helyeken pedig a mész kijuttatása elengedhetetlen. A kilúgozott talajok kalciumtartalma 80-ról 60 százalékra is lecsökkenhet, ezek helyét a hidrogénionok veszik át, elsavanyodik a talaj, tömörödik, cserepesedik a felszínük, csökken a vízáteresztő képességük. Az erősen savanyú talajok (4Ph) esetében akár 6 tonna meszet is ki kellene juttatni ahhoz, hogy a megfelelő fizikai tulajdonságok fenntarthatók legyenek.
Vagyis nem csak a talajerő-utánpótlás mennyiségén kellene mielőbb változtatni, hanem annak minőségén is. Az ehhez szükséges géppark Magyarországon elöregedett, a korszerűtlen géppark pedig nem teszi lehetővé a költségtakarékos gazdálkodást. A kínálat itthon bőséges, 10 ország 30 gyártójának több mint 400 féle műtrágyaszórója vásárolható meg - mondta egyik előadásában dr. Hajdú József, gépészmérnök, szakértő, aki a gödöllői központú Mezőgazdasági Gépesítési Intézetben négy évtizedes tevékenységével vívta ki a szakma elismertségét.
Ezek között megtalálhatók a néhány százezer forintért beszerezhető, kevésbé korszerű műtrágyaszórók, amelyek főleg a kisüzemek igényeit elégítik ki, ahol néhány hektáron kell elvégezni a tápanyag-utánpótlást. De vannak több tízmilliós értéket képviselő, high-tech, nagyteljesítményű gépek is. A piacon megtalálható gépek zöme repítőtárcsás rendszerű, a lengőcsöves, pneumatikus rendszerű gépek száma viszonylag alacsony. A tartálytérfogatok a függesztett gépeknél - amelyből itthon a legtöbbet használják - 250 és 4000 liter között változnak. A vontatott gépek tartálytérfogata 4000 és 14-18000 liter között alakul. Az önjáró műtrágyaszórók kevésbé használatosak Magyarországon, ezeket főleg Amerikában alkalmazzák.
A nagyteljesítményű vontatott gépek első sorban Németországból érkeznek a magyar piacra, de akad közöttük francia, olasz és lengyel gyártmány is. Nálunk egy évben átlagosan 600-700 műtrágyaszórót adnak el, zömük függesztett. Kb. 10 százalékot tesz ki a vontatott konstrukció, amelyet inkább a nagyobb üzemek vásárolnak meg. A gépek átlagára az elmúlt években 1,5-2 millió forint között volt, ebben van 250 ezer forintos és 15-20 millió forintos eszköz is.
A műtrágyaszóróknál megfigyelhető, hogy folyamatosan növekszik a gépek munkaszélessége, egyre jobb, egyenletesebb lesz a szóráskép, nagyobb a területteljesítményük is. Javul az adagolás pontossága is, több olyan géppel lehet találkozni, ahol szenzorok érzékelik a szórás szélességét, vagyis megállapítható, hogy jelentősen javul a munkaminőség, ezáltal pedig a hatékonyság, költséghatékonyság is. A gépek gyártásánál új szerkezeti anyagok is megjelentek, első sorban a rozsdamentes acél, amely ellenáll a műtrágya és a mész korrozív hatásának. Már nemcsak a repítőtárcsa készül ebből, egyes gépeken maga a tartály is rozsdamentes acél, kiváltva a szénacélt.
Gyakran használnak új hajtásrendszereket is, a mechanikus hajtás helyett több helyütt találkozhatunk hidrosztatikus hajtással, amikor a tárcsákat hidromotorok működtetik, így például sokkal pontosabban szabályozható azok fordulatszáma. Előfordulnak elektromotorok is, ez leginkább olyan traktoroknál lehetséges, ahol jelentős villamos teljesítményt is nyújt maga a traktor.
Rendkívül fontos a távműködtetés fejlődése is, hogy ne kelljen minden művelethez kiszállni a vontató traktorból. Ilyen esetekben általában a vontatóban elhelyezett monitoron lehet követni és ellenőrizni a munkavégzést. Terjedőben van a helyspecifikus kijuttatás is, ami azt jelenti, hogy a talaj tápanyagszükségletének, illetve a hozamtérkép alapján készült digitális térképet adaptálnak fedélzeti számítógépbe, a műtrágyaszóró pedig mindig olyan mennyiséget juttat ki, amely az adott ponton éppen szükséges. A technológiának nyilván ára van, ugyanakkor jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha valóban csak a szükséges mennyiséget szórjuk ki az adott területre. Ezt a rendszert egyébként már a drónokkal is összekapcsolták, amelyek a tábla feletti repülés során, GPS koordinátákkal rögzítik a növény mérete és színe alapján, hogy a következő műtrágyázáskor hová, milyen mennyiséget kell kijuttatni. De a rendszer elérhető traktorokra szerelhető nitrogénszenzorokkal is, amelyek a gép elején helyezkednek el, és a kultúra színéből állapítják meg szórás során, hogy milyen mennyiséget kell adagolni.
Összességében megállapítható, hogy jelentős fejlődésen ment és megy keresztül a műtrágya-kijuttatás, amely a nagyobb hozamokhoz, jobb minőséghez és végső soron költségmegtakarításhoz vezet.