Jövőre hárommilliárd forinttal több jut baromfi állatjóléti támogatásra

A jelenlegi, évi nyolcmilliárd forintos baromfi állatjóléti támogatást hárommilliárd forinttal megnövelik 2015-re, ami az idei utolsó negyedéves, jövőre kifizetendő támogatásokban már meg fog jelenni – mondta el a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, Ráckeresztúron.

Czerván György a 2-B-S Kft. több mint félmilliárd forintból megvalósított, 30 ezer férőhelyes árutojás termelő és jércenevelőjének átadóünnepségén hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika miatt a baromfi- és sertéságazatot kizárólag nemzeti forrásból tudják támogatni. Emlékeztetett arra, hogy az e célra szolgáló baromfi állatjóléti támogatás 2010-ben 4 milliárd forint volt, amit 2014-re megdupláztak. Ezt tovább emelik, illetve elérték az Európai Uniónál, hogy a jogcím 2018 végéig megmaradhasson – tette hozzá.
Közölte: évi 33-35 milliárd forint többlettámogatás jut az állattartók munkahelyteremtésére, valamint egyéb nemzeti támogatások (állati hulla ártalmatlanítása, egyes állatbetegségek kezelése) jogcímen jövőre plusz 1,6 milliárd forintot fizetnek ki.
Az államtitkár örömének adott hangot, hogy a martonvásári székhelyű cég a tojáságazat fejlesztésében látta meg a jövőjét. Nagy bátorságnak nevezte, hogy a szántóföldi növénytermesztésből az állattenyésztés felé mozdultak el és nem elégednek meg az alapanyag előállítással, hanem „mennek a feldolgozás irányába”.
Úgy vélte, csak ilyen hozzáállással csökkenthető a termelői kiszolgáltatottság, amely jól nyomon követhető napjainkban, „az orosz embargó miatti almaválság idején”.
Czerván György kiemelte, hogy idén júliusban a magyarországi tyúkállomány 36,5 millió egyedet tett ki, ami 2,7 millióval (8 százalékkal) haladja meg a tavalyi adatot. Ezek közül 11,3 millió volt a tojótyúk, amely 96 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Jelezte, hogy a hazai tojás- és baromfifogyasztás népszerűsítésére bruttó 45 milliárd forintos kampányt indítottak.
Megjegyezte: soha nem látott forrás, 1,9 milliárd euróval nagyobb összeg jut a magyar gazdálkodóknak a közös agrárpolitikán belül, mint az előző hét évben. A vidékfejlesztés prioritásai között pedig az állattenyésztés, a zöldség-gyümölcs ágazat, a munkaintenzív ágazatok, az öntözés, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar szerepel. Utóbbira mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta.
Tessely Zoltán, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a magyar kormány eltökélt abban, hogy a 2014-2020 közötti időszakban az ország gazdaságát kiemelten támogassa. Cél, hogy Magyarország az unió egyik termelési központja legyen, ebben pedig kulcsszerepet kaphatnak a magyar élelmiszerek – fűzte hozzá.
Ambachné Bráth Tímea, a 2-B-S Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta: 1996-ban alapított családi vállalkozásuk 2012-ig kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott mintegy 700 hektáron. Célul tűzték ki az állattenyésztés beindítását, amelyhez 220 millió forint támogatást nyertek el.
A mintegy 550 millió forintos fejlesztés révén 30 ezer férőhelyes árutojás termelő és jércenevelő üzemet építettek, amelyhez takarmánykeverő, jércenevelő is tartozik. A beruházással hét új munkahelyet teremtettek.
Az üzem különlegessége, hogy a tyúkok alternatív tartásúak, szabadon mozoghatnak és rakhatnak fészket a rendelkezésükre álló területen. Az épületek teljesen automatikus vezérlésűek, két központi számítógép vezérli a szellőzést, világítást és takarmányozást, de a tojásszállítás, a takarmányozás és a trágyaeltávolítás is automatizált.
A cég jövőbeni tervei között szerepel Magyarország első gluténmentes tésztaüzemének megépítése, amelyben saját terményeiket dolgoznák fel. Ez további 5-6 munkavállalónak jelenthet munkát.