Eltűntek a traktorosok, mezőgépészek

Komoly hiány kezd kialakulni mezőgépész, gépkezelő, traktoros szakmából, a fiatalok elfordulnak a mezőgazdaságtól. A miértre kerestük a választ. Az Oxfordi Egyetem egyik tanulmánya szerint, a jelenlegi szakmák csaknem fele rövid időn belül megszűnik. Egyszerűen nem lesz rájuk szükség. Viszont vannak olyan területek is, ahol állandóságra lehet számítani, s ezek közé tartozik a legtöbb mezőgazdasággal kapcsolatos szakma, hivatás.

Ilyen a mezőgépész is, amelyből súlyos hiány kezd kialakulni Európa-szerte, így hazánkban is. Nemcsak mérnökökből, tervezőkből van egyre kevesebb, hanem a képzett gépkezelőkből, traktorosokból is. Pedig ezek a szakmák életpályamodellt jelentenek, biztos megélhetést, karriert. Hogy miért választják egyre kevesebben ezeket a foglalkozásokat, arról dr. Medina Viktort, a Szent István Egyetem Műszaki Gazdaságtan Tanszék egyetemi adjunktusát kérdeztük.

- Hogy jutottunk el odáig, hogy hiányszakma lett a mezőgépész?
- Magából a műszaki képzésből is hiány alakult ki. Ezen túl pedig, a mezőgépészet valahogy kikerült a fókuszból, az autóipar, a járműgyártás elszívja a fiatalokat. Ha valaki azt mondja ma, hogy az Audinál vagy a Mercedesnél fejlesztőmérnök, az általánosságban jobban hangzik, mintha azt mondaná, hogy a Claasnál fejlesztőmérnök. Pedig a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki fejlesztőmérnök az Audinál, akkor lehet, hogy egész életében ablaktörlőlapátokat tervez, míg a Claasnál, mint mezőgépész, sokkal komplexebb feladatokat kap, elméletileg sokkal izgalmasabb élet elé néz. Csak hát az imázsa a mezőgépészetnek nem olyan, mint az autóiparé. Így, az amúgy is kevés műszaki beállítottságú fiatalból a járműgyártásnak nagy elszívó ereje van.
- Tetten érhető már a mezőgépészek hiánya a gyakorlatban is? Akár, ha a gépkezelői oldalról közelítjük meg a kérdést.
- Kifejezetten érezhető a hiány, és nemcsak a mérnökökből, hanem a gépkezelők, szervizesek is hiányterületet képeznek. Ugyan vannak végzős diákok, de nem mindegyik motivált abban, hogy a szakmájában helyezkedjen el, hogy kiváló szakember legyen. És ha eleve kevesen végeznek, abból pedig értelemszerűen még kevesebben lesznek jó szakemberek.
- Mennyire követi a szakemberhiányt a képzési rendszer?
- Nem a képzési kínálattal van probléma. A probléma azzal van, hogy a fiatalok nem jelentkeznek. Még nem ismerték fel annak a jelentőségét, hogy ezen a területen rengeteg az álláslehetőség. Sajnos, az autóiparnak ezen a fronton is jobb az imázsa. A felvi.hu adatai alapján idén összesen 5-en jelentkeztek mezőgépész MSC (mester) képzésre, ami elgondolkodtató. A hátterében nyilván az áll, hogy aki alapszakon, BSC-n végzett, azt rögtön elszívta az ipar, elhelyezkedtek, és nem volt motiváció arra, hogy tovább képezzék magukat magasabb szinten.
- Mennyire van jelen a problémában az, hogy szédületesen felgyorsult az urbanizáció, s a mai fiatalok zöme egyre inkább eltávolodik a mezőgazdaságtól?
- Abszolút érezhető az urbanizáció hatása, amivel nyilván az érdeklődés az autók felé tolódott el. Pedig a technikai fejlődés, ami a mezőgépiparban érezhető, az lényegesen nagyobb mértékű, mint az autóiparban. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az autóipar nem fejlődik, de a mezőgépipar sokkal fejlettebb. Mondhatjuk azt is, hogy ami ma a traktorban, az holnap az autóban. Az igazi újdonságok és az igazán komoly technika a mezőgépiparban jelentkezik. Ez is tipikusan egy olyan információ, amelyről kevesen tudnak.
- Akkor ezen a ponton óriási tévhit lehet, meg vagyok győződve arról, hogy az emberek többsége pont fordítva gondolja, úgy, hogy az autóiparból kerül a high-tech a traktorokba.
- Ez tényleg tévhit, pont fordítva van. Az autóiparban sokkal később jelentkeznek azok az újdonságok, az a technika, ami a mezőgépiparban már régóta működik. Tipikus példa erre a GPS, ami az autóban kb. 10 méter pontossággal, jó esetben méterekben tudja megmondani, hogy hol vagyunk, míg a traktorokban ez egy-két centiméter pontosságú. Ez a talajművelésnél elengedhetetlen. Vagy itt van a robotpilóta esete, amiből a parkolás segítő rendszerek alakultak ki az autóknál.
- Ha jól tudom, a gond nem csak Magyarországon jelentkezik, hanem szerte Európában. Máshol hogy próbálják kezelni a helyzetet?
- Valóban, ez mindenhol probléma. Németországban pl. évek óta próbálják különböző kampányokkal, mint amilyen a Starke Typen is a szakma iránti elkötelezettséget erősíteni, a fiatalok körében a mezőgépészetet népszerűsíteni. A nagy gyártók komoly marketingösszegeket csoportosítottak ehhez a programhoz, hogy minél szélesebb körhöz lehessen eljuttatni az üzenetet, népszerűsíteni ezt az ipart. Bemutatják a fiataloknak, hogy az itt található tudás és technika az minden szinten értékes, és hogy el kell már vonatkoztatni attól a sztereotípiától, hogy aki mezőgépész, az nyakig olajos, hiszen szinte minden komputerizálva van. Elegánsan, szép ruhában is el lehet végezni ezeket a feladatokat.
- Milyen korú fiatalokat próbálnak bevonni ezekbe a programokba?
- Már a tizenéves korosztállyal kezdik, azokkal, akik még választhatnak, hogy milyen középiskolában tanuljanak tovább. Hiszen középfokú végzettségűekre talán nagyobb szükség lenne, így jó, ha már eleve erre orientálódnak. Aztán nyilván tanulhatnak tovább is. Aki a mezőgépész szektorban már egy elfogadott tudással rendelkezik, az később az autóiparban is megállja a helyét, sőt, magasabb szintű tudással rendelkezik. Persze nem az a cél, hogy elhagyja a pályát. Fordítva viszont nehezebb a helyzet, hiszen egy alacsonyabb technikai képzettséggel nehezebb megállni a helyüket a mezőgépiparban.
- Mennyire adaptálható ez a hazai viszonyokra? Indulnak esetleg nálunk is olyan programok, hogy ez a hiány esetleg csökkenjen?
- A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elindult ebben az ügyben, partnerségben a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével (MEGOSZ). Egyeztetések zajlanak minisztériumi támogatásról és más szakmai szervezetek együttműködéséről. Egyelőre a stratégiaalkotás van folyamatban arról, hogy milyen eszközökkel és milyen marketing üzenetekkel lehet elérni a különböző célcsoportokat. Elkezdődött a kapcsolatfelvétel a szakközépiskolákkal és a felsőfokú képzési intézményekkel is.
- Jól tudom, hogy volt már egy sikertelen kísérlet ez ügyben?
- A MEGFOSZ a Szent István Egyetem Gépészmérnöki karával közösen felajánlotta 35 mezőgépész képzésben érintett iskolaigazgatónak, hogy segítjük a gyerekek beiskolázását szakmai anyagokkal, rendezvényekkel, nyíltnapokkal. Két válasz érkezett a megkereséseinkre, végül pedig senki nem jelentkezett a lehetőségekre.
- Ha már az iskolaigazgatók szintjén ilyen a hozzáállás, akkor mit lehet várni a fiataloktól?
- Nehéz kérdés. Arra jutottunk, hogy inkább a szakmai igazgatóhelyettesek irányába fogunk elmozdulni, úgy tűnik az igazgatók inkább gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, kevésbé érzik át a súlyát a szakmai kérdéseknek. Illetve tanárokat fogunk majd megkeresni.
- Ha a jelenlegi tendencia folytatódik a mezőgépész hiányban, annak mi lehet a következménye?
- Ha ez így folytatódik, valószínűleg külföldi szakemberekre lesz szükségünk, akik keletről érkeznek, velük kell majd feltölteni a pozíciókat. Ahogy teszik ezt nyugaton is azzal a kevés magyar szakemberrel, akik itt végül képzésre kerülnek.