Hektáronként ötezer forint lehet az új helyi teher, az önkormányzati földadó

Rosszul járhatnak a nagybirtokosok: jövőre az önkormányzatok földadót is vethetnek ki rájuk. Ráadásul akkorát, amekkorát nem szégyellnek. Az állam az utolsó pillanatban kiveszi magát a teher alól, vele azt nem lehet majd megfizettetni. A jövő évi adótörvény-tervezet alapján jövőre bővülhet az önkormányzatok adóztatási mozgástere. Az adótörvény tervezete szerint új települési adót vezetnek be, amely lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, de nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.

Gyakorlatilag már csak egy ilyen adónem képzelhető el, a földadó – nyilatkozta a Világgazdaságnak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint a forrásszűkében lévő kistelepülések számára nincs más alternatíva. Ma egy hektár föld éves bérlete megegyezik a földalapú támogatás nagyságával, ami 45-50 ezer forint. Adót szerinte az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki, hektáronként nagyjából 5 ezer forintot, de ezt is minden helyi önkormányzatnak végig kell gondolnia. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, tulajdonképpen bármekkora terhet kivethet az önkormányzat a földtulajdonosokra. Mármint a magánszemélyekre. A jogszabályt úgy módosítják ugyanis a jövő héten, hogy a vállalkozók és vállalkozások mellett más önkormányzatokra, és az államra sem vethető ki a teher. Földadó ugyan volt, de ma már nincs - így szabadon kivethetik az önkormányzatok. A földadóról szóló 1991-es törvényt 2012-ben helyezték hatályon kívül, míg a helyi adókról szóló jogszabály csak a belterületi földekről szól. A szakértők szerint a földön kívül legfeljebb a macskákra lehetne kivetni adót, az ebekre ugyanis már van teher - igaz, azt senki sem vezette be. Ennek részben oka az lehet, hogy saját választóit senki se szerette volna maga ellen uszítani egy új teherrel, miközben az önkormányzat a pénzből saját problémáit nem igazán tudta volna megoldani: a szabály szerint ugyanis a kutyákra és a kutyásokra kell fordítani a bevételt. A földadó bevezetése számos érdekes kérdést vetne fel – véli Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese szerint diszkriminatív módon nem vethető ki egy adó, minden földtulajdonosnak fizetnie kellene, aki az adott településen bír földdel. Viszonylag egyszerű lenne a helyzet, ha egy földterületnek egyetlen magánszemély a tulajdonosa. Az osztatlan közös tulajdonú földeknek azonban sokszor több, néha több tucat, akár száz tulajdonosuk van, akiknek megkeresése a gyakorlatban nagyon komoly utánajárást igényelne. Ezzel pedig különösen a korlátozott adminisztrációs erőforrásokkal rendelkező kis önkormányzatoknak lenne lehetetlen közteher behajtása. „Előfordulhat, hogy az egyik tulajdonos az ország másik felében, vagy külföldön él, elhunyt, és az örökösök nehezen elérhetők” – említett példát a főtitkár-helyettes. Bár jogilag jelenleg nem kizárható, a földadó – akár központi, akár helyi adó lenne – politikailag nehezen fér bele a kormányzat elképzeléseibe. Az elsősorban szegényebb önkormányzatok által időről időre felvetett elképzelést legutóbb 2012-ben cáfolta kategorikusan Fazekas Sándor. A tárcavezető akkor még vidékfejlesztési miniszterként egy interjúban kijelentette: nem támogatja a földadó, amely szerinte valójában arra lenne jó, hogy az egy-két hektárral rendelkező magyar földtulajdonosok tömegeitől néhány nagy befektető felvásárolja a földek nagy részét.

Forrás: vg.hu/Haiman Éva – Braunmüller Lajos