Döbbenet a földeken - Miért vesznek el most ennyi pénzt?

Sorra nyújtják be fellebbezéseiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal határozatai ellen az agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokban érintett termelők, mert a hivatal az ötéves program utolsó éves, mostani kifizetéseinél jelentős összegeket von le tőlük. A gondot egy 2013-as „eldugott” minisztériumi rendeletmódosítás okozza, amely miatt az MVH a vetésszerkezeti előírások teljesítésének kiszámításánál nem veheti figyelembe a 2013 szeptembere előtt bejelentett vis maior eseményeket.

Számos gazdálkodó most döbbenten szembesül a sokszor jelentős, 3-60 százalékos levonásokkal, mivel a 2013-as jogszabályi változtatásokról nem is tudott, ezért arra számított, hogy vis maioros területeivel is eleget tett az akg-s követelményeknek. Pedig nem így van, sőt az MVH akkor is legalább 3 százalékot levon, ha a támogatásra ténylegesen bejelentett és a hivatalosan nyilvántartott terület akár egy ezreddel vagy századdal eltér egymástól.

Egy 2013-as „eldugott” rendeletmódosítás borzolja a gazdálkodói kedélyeket, mivel sokan csak most szembesülnek azzal, hogy egy „salátajogszabály” részeként a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium két éve módosította az uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatások felhasználását szabályozó, 2009-ben kiadott eredeti rendeletet. A változtatások lényege, hogy az akg-ban részt vevő termelők elháríthatatlan külső okra (vis maiorra) hivatkozva csak akkor mentesülhetnek az úgynevezett vetésszerkezeti előírások betartása alól, ha ezt a vis maiort kizárólag az ötödik gazdálkodási évben, vagyis 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között jelentették be.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, tavaly kifutott ötéves agk-program támogatási időszaka 2009. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tartott. A program célja az volt, hogy a termelők saját területeiken környezettudatos gazdálkodást és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot alakítsanak ki, cserében pedig számos célprogramban uniós vidékfejlesztési plusztámogatásokat kaptak. A források igénybevételéhez bizonyos vetésszerkezeti előírásokat is teljesíteniük kellett, amelyek gyakorlatilag a programba bevonható növényfajokat és azok arányát határozták meg.

Az eredeti rendeleti szabályozás úgy szólt, hogy az adott gazdálkodási évben járó támogatást azokra a területekre is ki lehet fizetni, amelyeken vis maior következett be, vagyis a termelők a vetésszerkezeti előírásokat elkerülhetetlen külső ok – időjárási károk – miatt nem tudták betartani. A korábbi VM viszont egy 2013. április 30-i salátajogszabályban az akg-rendeletet úgy korrigálta, hogy a programban részt vevő termelők kizárólag az ötödik gazdálkodási évben bejelentett és elfogadott vis maior esetén mentesülhetnek a vetésszerkezeti követelmények teljesítése alól.

A változtatás azt jeleni – foglalt állást az agrárszektor.hu kérdésére az MVH – hogy a 2013. szeptembere előtt keletkezett és bejelentett vis maior események nem vehetők figyelembe akkor, amikor a hivatal az egy-egy gazdálkodóra vonatkozó vetésszerkezeti előírások betartását kiszámolja. Ugyanakkor például 2013 első nyolc hónapjában is belvíz majd aszály sújtotta a termelőket, ezért sokan éppen a rendeletmódosítás évében nem tudtak eleget tenni a vetésszerkezeti követelményeknek. De ugyanez a helyzet azokkal a területekkel is, amelyeken a korábbi években – például 2010-ben vagy 2011-ben – keletkeztek vis maior károk.

Bár a rendeletmódosítás két éve történt, számos termelő csak mostanában, az ötödik (utolsó) éves támogatási határozatoknál és akg-kifizetéseknél szembesült azzal, hogy korábban szabályozásan bejelentett vis maior eseményét az MVH nem fogadja el. Ennek oka, hogy a hivatal a vetésszerkezeti előírásokat a célprogramok öt évére vizsgálja, így az utolsó éves kifizetéseknél „bukik ki” igazán, hogy egy-egy vállalt, illetve megkövetelt növény ténylegesen elért százalékos részaránya megfelel-e a szabályozási elvárásoknak. Az érintett gazdálkodók ezért most döbbenten szembesülnek azzal, hogy a hivatal jelentős összegeket von le tőlük a nem teljesítések miatt. A gazdálkodódók nagy része viszont máig egyáltalán nem tudott a minisztériumi salátajogszabályban szereplő, 2013-as vis maioros módosításról, ezért ők most az MVH határozatai ellen sorra nyújtják be fellebbezéseiket a másodfokú hatóságként eljáró Miniszterelnökséghez.
---------------------------
Már egy ezrednyi területi eltérésnél is jön a szankció
Szigorú szankciókra számíthatnak a gazdálkodók akkor is, ha az a terület, amelyre támogatásokat igényeltek, nem egyezik meg a hivatalosan nyilvántartottal. Már akár egy ezrednyi vagy századnyi különbség is támogatáscsökkentést vonhat maga után. A levonás ez esetben is célprogramonként értelő, 3-60 százalékos lehet – közölte a MVH.
---------------------------
Az MVH az agrárszektor.hu kérdésére nem tudott választ adni arra, miért volt szükség az akg-s vis maior ügyeket érintő, 2013-as rendeleti szigorításra. A hivatal érdeklődésünkre csupán azt közölte, hogy a vetésszerkezeti előírások betartását a hatályos akg-rendelet alapján számítja ki az adott célprogramokban támogatott területekre. Ha valaki a követelményeknek nem tesz eleget, az ötödik évre - célprogramoktól függően – 3-60 százalékos pénzlevonásra számíthat.
Az akg ötödik évére tavaly 12 781-en adtak be kifizetési kérelmet, a támogatások kiutalása pedig decemberben kezdődött meg. Az MVH az összesen igényelt 54 milliárd forintból 9 712 lezárt kérelemre több mint 28 milliárd forintot fizetett ki 2014-ben. A további kiutalások - a szükséges keresztellenőrzések befejezése után – folyamatosak lesznek – tette hozzá az agrárszektor.hu kérdésére az MVH.