Zöldítés és diverzifikálás – az uniós előírások útvesztőjében

E hét végén vetik a napraforgót a gazdálkodók a biritói Pusztabir Kft.-hez tartozó földek egy részén, 60 hektáron. Krieser János, a cég vezetője, a Tolna megyei gabonaszövetség tagja elmondta, 12 őstermelővel közösen gazdálkodnak 1560 hektáron. Idén viszonylag kevés napraforgót vetnek, de már figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 81,3 eurós támogatáshoz.

Sok új információ késve érkezett a termelőkhöz.

E hét végén vetik a napraforgót a gazdálkodók a biritói Pusztabir Kft.-hez tartozó földek egy részén, 60 hektáron. Krieser János, a cég vezetője, a Tolna megyei gabonaszövetség tagja elmondta, 12 őstermelővel közösen gazdálkodnak 1560 hektáron. Idén viszonylag kevés napraforgót vetnek, de már figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 81,3 eurós támogatáshoz. Idén tehát nem egyszerű megtervezni a vetést, hiszen ennek sikerétől függ, mennyire tudják igénybe venni a gazdák a területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat.
A Paks környékiek a napraforgó mellé 460 hektáron kukoricát terveznek, az ősszel elvetett növények pedig: 410 hektáron repce, 420 hektáron hibrid búza és 180 hektáron őszi árpa. Krieser János elmondta, a kisebb gazdálkodóknak jelent gondot a támogatásra való jelentkezés. Bemennek a falugazdászhoz, és ott szembesülnek azzal, hogy a zöldítést sajnos nem tudják igénybe venni, mert ahhoz ki kellene szántaniuk vagy tárcsázniuk őszi növényeik egy részét. Sokan ugyanis nem voltak tisztában azzal, hogy 10-30 hektár között legalább kettő, 30 hektár felett pedig minimum három növényt kellene termelniük (diverzifikálás), 15 hektár felett pedig a terület 5 százalékán „zöldíteni” kell. Vagyis másodvetésben is kell gondolkodniuk, pillangós növényt, szóját vetve. Aki a diverzifikálási előírásokat nem teljesíti, részben vagy egészben elveszítheti zöldítési támogatásait. Krieser János szerint, az országban a támogatott terület feléről nem tudják visszaigényelni a gazdák a támogatást. Sokan most szétírják a területüket családon belül, hogy 15 hektár alá kerüljön egy-egy igény.
Jobb lett volna, ha ez egy átmeneti év
Korpádi Lajos, a nagykónyi mezőgazdasági szövetkezet elnöke elmondta, április 20-a körül vetik majd a kukoricát, ők még hidegnek találják a talajt. A támogatási kérelmek beadásával még nem foglalkoztak, május 15-ig van még idejük erre. Mivel 1800 hektáron gazdálkodnak, így érinti őket, hogy az 1200 hektár feletti földjeikre megvonták a területalapú támogatást. Korpádi Lajos szerint nagy gond, hogy még nem ismert az a Mepáros térkép, melyen az ökológiai területek (fasor, vízfolyás, stb.) fel vannak tüntetve. A másodvetéssel is gondjaik lesznek, mondta az elnök, hiszen ha nem lesz nyáron eső, akkor ki sem kel a növény, így pedig a zöldítési támogatás nem jár. Szerencsésebb lett volna, ha az idei évet átmenetinek tekintené az unió, mert az új információk ismerete nélkül nem lehetett rá időben tervezni – mondta Korpádi Lajos.
Most szembesülnek a gazdák a feltételekkel
Az ökológiai másodvetéseknek legalább kétféle, rendeletben meghatározott növényfaj keverékéből – pl. perzsaheréből, olajretekből vagy fehér mustárból – kell állniuk. Nem lehetnek betakarítható második haszonnövények, hanem azokat – úgynevezett zöldtrágyaként – földbe kell forgatni (illetve tavaszi vetések előtt téli talajtakarásra is használhatók). Biztosan nem tudnak eleget tenni a gazdálkodók a diverzifikálási szabályoknak például akkor, ha terményeiket július 15-e után aratják le. Ekkor ugyanis másodnövényeiket hiába vetik el, azok május 1. és szeptember 30. között rövidebb ideig lennének a földben, mint az ősszel elvetett haszonnövények. Ilyen helyzet leggyakrabban éppen az őszi búzánál alakulhat ki, mivel átlagos években e növény 50 százalékát július közepe után takaríthatják csak be a gazdák. Aki pedig az időből kicsúszik, zöldítési pénzeit is elbukja.