A Századvég Gazdaságkutató Zrt. javította növekedési prognózisát 2013-2014-re

Stagnálásról 0,6 százalékra javította a Századvég Gazdaságkutató Zrt. idei, éves GDP-bővülésre vonatkozó prognózisát második negyedéves konjunktúra jelentésében, a 2014. évit pedig 1,5 százalékról 1,7 százalékra emelte.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben az optimistább előrejelzést azzal indokolják, hogy az élénkülő külső kereslet, az építőipar és a mezőgazdaság jobb teljesítményével kihúzta Magyarországot a recesszióból 2013. első negyedévében. Az alacsony infláció mellett erőteljesebb reálbér növekedés a fogyasztást erősítheti az év második felében.
A Századvég konjunktúra jelentése rámutat: az infláció negyven éves mélyponton van, így a kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, ameddig a nemzetközi pénzbőségben nincs változás.
Kiemelik: a nemzetközi gazdasági környezet továbbra is eltérő képet mutat a kilábalási szakaszban lévő Egyesült Államok és a recesszióban lévő euróövezet között. A pénzpiaci feszültségek tovább oldódtak, amiben elsődleges szerepe lehet, hogy a költségvetési konszolidáció továbbra is folyamatos azokban az országokban, ahol fenntarthatatlan adósságpálya alakult ki. Az érdemi gazdaságbővülés és a foglalkoztatottság növekedése azonban ismét későbbre tolódott, azt általában az elemzők csak 2014-re várják - mutatnak rá a konjunktúra jelentésben.
A Századvég elemzői kitérnek arra: Magyarországon 2013. első negyedévében véget ért a recesszió és egy negyedév alatt 0,7 százalékkal bővült a reálgazdaság. Ez ugyanakkor még nem volt elegendő ahhoz, hogy az éves változás mértékét is a pozitív tartományba emelje, várakozásaik szerint erre a következő negyedévben kerülhet sor.
megjegyzik: az export ismét pozitívan járult hozzá a növekedéshez, visszatért a korábbi negyedévek trendje, amikor is a külső kereslet húzta a gazdaságot. Emellett az alacsony infláció következtében a vártnál gyorsabban emelkedő reálbérek nagyobb belső fogyasztásbővülést okozhatnak, a minimálbér és a nyugdíjak 5 százalék feletti feletti mértékben nőttek 2013-ban, a legutóbbi inflációs adat pedig mindössze 1,8 százalék volt, ami negyven éve nem látott alacsony szintet mutat.
Jelentős szerepe volt annak is, hogy a mezőgazdaság a tavalyi 20 százalékos visszaesés után az idei év első negyedévében 27 százalékkal bővült. Emellett véget ért az építőipar nyolc éven át tartó csökkenése és a negyedév során 4,2 százalékkal nőtt éves szinten.
Az aktivitás ugyanakkor stagnált és a közmunka programban foglalkoztatottak számának csökkenésével együtt a foglakoztatás is visszaesett.
A jelentés rámutat: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kedvező inflációs és pénzpiaci környezetben tovább csökkentette irányadó kamatát. A piaci árazás alapján a kamatcsökkentési sorozat a következő 3-4 hónapban még folytatódhat és 3,5-3,75 százalék körül érheti el az alapkamat a mélypontját.
A jelentés szerzői kiemelik: a pénzpiacon megjelent ugyanakkor annak az első jele is, hogy a globális likviditásbőség korszaka lassan, fokozatosan, de véget érhet az idei évben.
Rámutatnak: a 10 éves lejáratú amerikai és japán állampapírok hozama jelentősen emelkedett az elmúlt hetekben, ami arra enged következtetni, hogy az olcsó pénz korszakának a vége közeledik. Ezt erősítette az amerikai jegybankelnök szenátusi nyilatkozata is, amikor arról beszélt, hogy a munkanélküliség további csökkenése esetén mérsékelhetik a havonta a gazdaságba pumpált pénzmennyiség összegét.
A Századvég elemzői ezért úgy vélik: ennek hatására jövő év végére ismét magasabb hozamszint alakulhat ki és visszatérhet a magyar jegybanki alapkamat egy 5 százalék körüli mértékre.