A kevesebb olykor több lenne

A materialista tanokat cáfolva: a túl sok hungarikum esetében a mennyiség nem csap át minőségbe. Különösen akkor nem, ha a politika is beavatkozik és árnyékbokszoláshoz használja fel a valódi hazai értékekre népszerűsítésére létrehozott rendszert. Ráadásul jó néhány főhatóság, hivatal is döntőbíróként szólhat bele olyan ügyekbe is, ahol kizárólag a szakmaiságnak lenne helye.

Újabb gumicsontot, pontosabban akácfa rágnivalót dobott be Orbán Viktor kormányfő a politikai térbe. Egy újabban vizionált brüsszeli támadás kapcsán szabadságharcot indított az a fehér magyar akác védelmében. Ennek nyomán az elmúlt héten Szarvason rekord gyorsasággal hungarikummá nyilvánították az akácfát, az akácmézet és egy magyar kozmetikumot is. Éppen ezért sokan tartanak a hungarikum termékskála felhígulásától, a márkanév lejáratásáról. Talán nem is teljesen alaptalanul.

Birinyi József, a Hungarikum Szövetség elnöke a Népszavának így érvelt: a hungarikum egy ország "márkaneve", nemzeti "szuperbrand" vagyis az amelyről itthon és külföldön egyaránt beazonosíthatják Magyarországot. A társadalmi szervezet szakmai közreműködésével is előkészített Magyar Értéktár Hungarikum törvényt 2012 júliusában fogadta el az Országgyűlés. Az elmúlt közel két esztendőben már több mint 60 szellemi, kulturális, ipari, mezőgazdasági termék, érték került fel erre a listára.
A kiemelt értékek védelmére, azonosítására, menedzselésére létrehozott jogszabály alapgondolata mindenképpen helyes volt. A szövetség alkotta szakmai bizottság ezért is vett részt az előkészítő munkában. Birinyi József szerint az se, elvetendő gyakorlat, hogy az állampolgárok is javasolhatnak szerintük hungarikum státuszra érdemes terméket vagy értéket.
A szakember azt rendjén való dolognak tartja, hogy bárki lehet javaslattevő, ugyanakkor véleménye szerint nem a Vidékfejlesztési Miniszétium (VM) égisze alatt működő Hungarikum Titkársághoz, illetve a Hungarikum Bizottsághoz kellene közvetlenül eljuttatni ezeket az ötleteket, hanem a helyi értéktár bizottságokhoz. Abban az esetben, viszont, ha a helyi közösség, illetve az országos szakmai szervezetek szűrőjén nem megy át a javaslat, akkor már a helyi értéktárba se kerülhessen be.
Birinyi József úgy véli: csak ezzel a szakmai és társadalmi szűrő alkalmazásával lehet egy "értékalapú nemzeti közös többszöröst" létrehozni, kormányzati ciklusoktól és politikai oldalaktól függetlenül. A folytonosság csak így oldható meg. Az elnök ugyanakkor óvott a hungarikum státusz felhígulásától, attól, hogy "lobbi hungarikumok" kerüljenek fel a listára. Ezek már közép- és hosszabb távon sem tarthatók fenn.
Ilyen megkerülhetetlen téma most az akácfa és akác méz múlt heti hungarikummá nyilvánításának ügye. Látszólag egy "akác lobbi, akác koalíció" védelmezi Brüsszel szemben a magyar fehér akácot és a mézet. Birinyi József szerint viszont csak azért hungarikummá nyilvánítani valamit,mert azt támadják, nem elegendő indok.
"Hungarikum az lehet, amit mi magunk és a külföld velünk azonosít" - vélte a szakember. Ráadásul Birinyi József sem talált semmilyen arra utaló nyomot a magyar nyelven is elérhető uniós dokumentumokban, amelyekben bárhol leírták, kimondták volna a magyar akác elleni támadás szándékát. Főleg olyan közlésre nem bukkant, amelyben Brüsszel arra akarná kényszeríteni a magyarokat, hogy vágják ki az akácot.
"Az unió okosan és felelősen azt írta le, hogy az özön (invazív) fajokat szabályozni kell, magyarán a bugaci ősborókást, vagy az ócsai lápot meg kell védeni, hogy ne árassza el az akác. Brüsszel egyébként azt is kéri, hog a nemzeti kormányok állítsák össze - a szerintük - az őshonos állat és növényfajokat veszélyeztető özönfajok listáját. Erre ráhúzni egy olyan akác koalíciót, amiben politikusok és néhány szakértő vesz részt, miközben közöttük sincs egyetértés akác ügyben, nem szerencsés" - vélte Birinyi József.
A magyar védőnői hálózatot a nyáron vennék fel - a tervek szerint - a hungarikumok sorába. Kétségtelen tény, hogy ez a szervezet "magyar találmány", rengeteg általános és helyi értékkel bír, de sem itthon, sem külföldön nem azonosítják a vődőnői hálózatot Magyarországgal, ha egyáltalán hallottak róla.
A szakember szerint nem érdemes a nemzet színészeihez, vagy sportolóihoz hasonlóan számszerű korlátot sem szabni a hungarikumoknak. A szerves fejlődés, a már elért ismertség, érték alapján legfeljebb százra tehető a hungarikumok száma, de a három-négy tucatnyi reálisabb. Nem az a lényeg, hogy 1-2 havonta néhány hungarikummal bővítsék a kört, főleg nem vitathatókkal..
Előellenőrzött pálinkák
A pálinkapiacért felelős Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szeretné megteremteni annak a lehetőségét, hogy a pálinkákat piacra kerülésük előtt kötelező legyen minősíteni - írta a hvg.hu internetes portál. Így nem fordulhatna elő, hogy bizonyos vendéglátóipari egységekben a nyitott palackokba a magánfőzés során készült pálinkák kerüljenek.
A forgalomba helyezés előtti ellenőrzés abból a szempontból örömteli, hogy lényegében kiirtja a hamisítványokat, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az előzetes minősítés pénzbe kerül, a kisebb pálinkafőzdék számára pedig számottevő megterhelést jelenthet. További következmény lehet a kötelező ellenőrzésre fordítandó esetleges kiadások miatt a pálinkák drágulása.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közölte, hogy a tárcánál jelenleg nincs a pálinka kötelező forgalomba helyezés előtti ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályi előkészítő munka.
Cégér már van, de pénz is kellene
Az a fanyar mondás járja a hegyaljai borászok között, hogy a tokaji bor leginkább Magyarországon világhírű, a határokon túl ez a hungarikum már kevéssé ismert. Az viszont igaz, ha mégis magyar borokról esik szó, többnyire a tokajit említik külföldön.
Marcinkó Ferenc helyi borász szerint fontos, hogy a tokaji bor hungarikum, de az ismertsége nagyban függ attól, - mint ahogy a többi hungarikum esetében is -, hogy milyen marketinget sikerül köré kiépíteni."Nem elég csak elnevezni valamit hungarikumnak, hanem azt a márkát fel is kell építeni és ismertté kell tenni a piacokon" - jegyezte meg a borász.