Politikai megállapodás született az uniós agrárpolitika új irányvonalairól

Az Európai Parlament, az uniós államok agrárminisztereinek tanácsa, illetve az Európai Bizottság politikai megállapodásra jutott a közös uniós agrárpolitika 2013 utáni fő irányvonalairól - közölte csütörtökön az Európai Bizottság.

A közlemény szerint az új irányvonalak mentén alakított közös agrárpolitika igazságosabb lesz, hiszen a közvetlen kifizetések méltányosabbak lesznek, továbbá erősíti majd a gazdálkodók helyzetét az élelmiszerláncban, valamint környezetbarátabb, hatékonyabb és átláthatóbb lesz.
A bizottság szerint méltányosabb elosztást eredményez, hogy a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok, a régiók és a mezőgazdasági termelők közötti elosztásában megszűnik a "hagyományos referenciák" elavult rendszere.
A megállapodás szerint - 2019-i megvalósítási céldátummal - egyetlen tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban, csakis az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek jövedelemtámogatásban, a fiatal mezőgazdasági termelők az első öt évben 25 százalékos támogatáskiegészítést kapnak majd, továbbá a tagállamoknak lehetőségük lesz arra is, hogy egyrészt fokozottan támogassák a kedvezőtlen helyzetű térségeket, másrészt pedig termeléstől függő támogatást adjanak meghatározott mezőgazdasági termékek esetében.
A közlemény szerint a gazdálkodóknak az élelmiszerláncban betöltött szerepét erősíti majd, hogy bizonyos szektorokban (tej, marhahús, olívaolaj, gabonafélék) új, konkrét versenyjogi szabályok lépnek hatályba, a cukorra kivetett kvóták 2017-ben meg fognak szűnni, a borágazati telepítési jog rendszerét 2016-tól a telepítési engedélyek új dinamikus rendszere fogja felváltani, amely 2030-ig lesz hatályban, illetve az EU válságtartalékot hoz létre.
Környezetbarátabb agrárpolitikát vetít előre, hogy az EU a közvetlen kifizetések 30 százalékát attól teszi függővé, hogy a gazdálkodó megvalósítja-e a környezet védelmét szolgáló három intézkedést, azaz a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, illetve az ökológiai szempontból fontos területek 5, majd 7 százalékának a megőrzését. Ezen felül a vidékfejlesztési programok költségvetésének legalább 30 százalékát agrár-környezetvédelmi intézkedésekre, az ökológiai gazdálkodás támogatására vagy környezetbarát beruházási projektek vagy innovációs intézkedések finanszírozására kell fordítani.
Az Európai Bizottság szerint hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az agrárpolitikát, hogy megkétszereződnek a kutatást, az innovációt és az ismeretek megosztását célzó finanszírozási eszközök, a vidékfejlesztési programok jobban fognak illeszkedni a többi európai alaphoz, a tagállamok igény esetén egyszerűsített támogatási rendszert alkalmazhatnak a kistermelők megsegítése érdekében, illetve a közös agrárpolitika keretében nyújtott összes támogatást nyilvánosságra kell majd hozni, kivéve a kistermelőknek kifizetett alacsony összegeket.
Dacian Ciolos mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős európai biztos a közleményében örömét fejezte ki, amiért a 2010 tavaszán lefolytatott nyilvános vita során megfogalmazott lakossági elvárások figyelembevételével született a megállapodás.
Úgy fogalmazott: "ezek a döntések fontos elemét képezik annak az összehangolt uniós fellépésnek, amely az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás területén jelentkező kihívásokat hivatott kezelni, valamint a vidéki területek fejlődésének és a foglalkoztatásának előmozdítását célozza meg".