Sikeresen érvényesültek a magyar érdekek Luxemburgban

Magyarország kezdeményezésére és vezetésével tíz tagállam közös nyilatkozatban fogalmazta meg a zöldség- és gyümölcságazatban működő termelői szervezetek működésével kapcsolatos legfontosabb igényeit. A magyar delegációt Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár vezette a luxemburgi Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén. Ebben a tíz országban – Magyarországon kívül, Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Portugáliában, Romániában, valamint Szlovákiában és Szlovéniában – többnyire a rossz történelmi tapasztalatok miatt csak kevés termelő tagja termelői szervezeteknek.

Magyarország kezdeményezésére és vezetésével tíz tagállam közös nyilatkozatban fogalmazta meg a zöldség- és gyümölcságazatban működő termelői szervezetek működésével kapcsolatos legfontosabb igényeit. A magyar delegációt Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár vezette a luxemburgi Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén.
Ebben a tíz országban – Magyarországon kívül, Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Portugáliában, Romániában, valamint Szlovákiában és Szlovéniában – többnyire a rossz történelmi tapasztalatok miatt csak kevés termelő tagja termelői szervezeteknek. Az Európai Unió a zöldség-gyümölcs ágazatot viszont éppen a termelői szervezeteken keresztül támogatja, Ebből következően jelenleg ezen országok gazdálkodói kevesebb támogatást kapnak, mint amennyit a termelői létszám és a termelési mennyiség indokolna. A tanácsülésen a magyar delegáció eredményesen képviselte az érintett tagállamok közös álláspontját. Ezzel sikerült elérni, hogy a Bizottság jóval az előzetesen kitűzött időpont előtt, legkésőbb 2018-ig megtegye az ágazatra vonatkozó új jogszabályi javaslatát, amelyben kiemelt figyelmet szentel majd az elmaradottabb termelői szervezettségi szinttel rendelkező tagállamok igényeinek.
Parázs vita bontakozott ki a tejágazat jövőjére vonatkozó tanácsi következtetésekről. Ausztria és Németország vezetésével tizenhét tagállam kérte a kvótarendszer kivezetéséről szóló, már korábban elfogadott szabályok megváltoztatását. A 2008-ban minősített többséggel elfogadott döntés értelmében tejkvóta-rendszer 2015. március 31-ével megszűnik. Egyes tagállamok tejtermelése már most meghaladja a számukra előírt kvótamennyiséget. Ezek az országok a mostani ülésen kérték az elfogadott szabályok módosítását annak érdekében, hogy ne kelljen a kvótatúllépés miatt illetéket fizetniük. A többi tagállam, köztük Magyarország is, az elfogadott szabályokat betartva, nem lépte túl a számára előírt kvótát. Magyarországnak nem érdeke az illetékfizetési kötelezettség mérséklése vagy eltörlése, Ez az eljárás igazságtalan lenne azon tagállamok termelőivel szemben, akik a szabályokat betartva nem lépték túl az előírt kvótamennyiséget. Magyarország hathatós közreműködésével sikerült megakadályozni a javaslat elfogadását. A kérdés egyes tagállamoknak kiemelt jelentőségű ezért a júliusban kezdődő olasz elnökségi félév alatt további viták várhatóak a témában.
A Tanácsülésen magyar kérésre került napirendre a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeiről szóló irányelv. A téma alapvetően a környezetvédelmi miniszterek hatáskörébe tartozik, azonban az állattenyésztési ágazat ammónia és metán kibocsátása miatt a mezőgazdaság is érintett. A javaslatról a döntés csak a mezőgazdasági miniszterek bevonásával és egyetértésével születhet. Ezért a magyar delegáció felkérte a Tanács elnökségét júliustól betöltő Olaszországot, hogy tűzze a kérdést rendes napirendi pontként a júliusi vagy a szeptemberi Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülés napirendjére. A magyar kezdeményezést előzetesen írásban öt tagállam, majd az ülésen szóban további tizenegy tagállam támogatta.