Az ENSZ 26. klímakonferenciája
Dr. Gockler Lajos
A „COP26” klímacsúcsot 2021.10.31. és 11.12. között a skóciai Glasgowban tartották, a világ országai vezetőinek, valamint jelentős számú civil érdeklődő és több ezer tüntető részvételével. Az ENSZ, az EU és az angliai illetékesek a konferenciát alaposan előkészítették. Már 2020 második felében és 2021-ben számottevő egyeztetést tartottak, tájékoztatókat adtak ki azért, hogy a közeljövőben várható klímakatasztrófa elkerülése érdekében az országok vezetői a találkozón megfelelő vállalásokat tegyenek. A klímacsúcson azonban nem minden ország jelent meg, így pl. nem vett részt a nagy kibocsátóországok közül Kína, Brazília, Oroszország, Törökország, Irán stb.. Ennek ellenére számos lényeges haladás történt, pl. Magyarország vállalta, hogy talán már 2026-ra beszünteti a szénalapú áramtermelést és 2050-ig klímasemleges lesz. Bizonyossá vált viszont az is, hogy nem minden ország tud hasonlóan teljesíteni, pl. India a klímasemlegességet csak 2070-re éri el. A konferencia tehát nem járt teljes sikerrel, melynek oka az is lehetett, hogy néhány nappal előbb Rómában a legfejlettebb, többnyire egyben a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országok, a G20-ak találkozóján sem történt jelentős előrelépés. Jó eredmény azonban, hogy ismét felhívták a figyelmet a klímaprobléma jelentőségére, a minél előbbi cselekvés szükségességére. Fontos továbbá, hogy nem volt olyan határozott ellenállás, mint a COP24-en, a lengyelországi Katowicében (2018), ahol az USA, Oroszország, Szaúd-Arábia és Kuvait megtámadták annak a dokumentumnak az aláírását, melyben az Európai Bizottság a fosszilis tüzelőanyagok (pl. szén, kőolaj, földgáz) teljes kivonását szorgalmazta 2050-ig, és ezzel elérték, hogy a klímaügyi csúcstalálkozó konszenzus híján nem tudta kötelező érvényűvé tenni a riasztó jövőképet festő IPCC tanulmány javaslatait. A fentiekkel természetesen a klímaprobléma nem rendeződött, mert a legfontosabb kérdés az, hogy a mostani vállalásokból mikorra és mi fog teljesülni ...
... tovább »