2021. március
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Nemzetközi szemle

Idén márciusban lenne 100 éves Rune Stark, a Väderstad alapítója

Väderstad AB

Rune Stark és felesége, Siw 1962-ben hozták létre vállalkozásukat Rune’s Mekaniska Verkstad (Rune Gépműhelye) néven. Ami ezután következett, az már az agrártörténelem része. Rune 2008-ban hunyt el, de emléke a vállalatnál tovább él, ma lenne 100 éves ...

... tovább »

Hetvenöt éves a Zetor

Dr. Hajdú József

Közép-kelet Európa legismertebb traktormárkája, a Zetor 1946. március 15-én született, majd kezdte meg hamarosan világhódító útját. A rendszerváltás előtt Magyarországon is meghatározó szerepet töltött be a hazai traktorparkon belül. Az 1950-60-as években a vidéki lakosság körében a Zetor név a traktort jelentette. 2020 végéig nemzetközi méretekben is jelentős mennyiségű, 1,3 millió traktort gyártott a Zetor a csehországi Brno-ban és a külföldi összeszerelőüzemeiben. Hetvenöt év alatt a Zetor traktorok öt földrész 136 országába jutottak el ...

... tovább »

Hetven éves a Valtra traktorgyártás

Dr. Hajdú József

A mai finn Valtra traktorgyártás három gyökérre támaszkodik, ebből kettő svéd, egy pedig finn. Ezek azonban sokkal messzebbre nyúlnak vissza, mint gondolnánk. A legrégebbi történeti szálat a svéd Theofron Munktell által 1832-ben alapított EMW (Eskilstuna Mehaniska Werkstad) gőzgépeket és gőzmozdonyokat gyártó cég képviseli, amely 1913-ban 30 LE-s mezőgazdasági vontatókat is gyártott. A Munktell-féle vállalkozás 1924-ben fuzionált a Bolinder gépgyártóval, amely már 1900 óta gyártott robbanó motorokat is különféle felhasználásra. A második történeti szálat az AB Volvo képviselte, amely az SKF csapágygyárból vált ki 1927-ben, és járművek (személy és tehergépkocsik) gyártásával foglalkozott. 1944-től a Volvo elindította a traktorgyártását. 1950-ben az AB Volvo bekebelezte a Bolinder-Munktells (BM) vállalkozást, és a traktorgyártását annak telephelyére, a svédországi Eskilstuna-ba telepítette, amit Volvo BM-nek kereszteltek el. Ezen a néven kerültek forgalomba az 1950-1979 között gyártott traktoraik. A harmadik történeti szálat a finn Valmet képviseli, amelyet a II. világháború után, 1951-ben a tourulai fegyvergyár megszűnését követően annak helyén hoztak létre. Két évvel az alapítás után már 2000 db Valmet traktor gördült ki a gyárból a skandináv piacokra, a következő években pedig már megkezdődött a traktorok exportja is ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Megnövekedett hatékonyság: CEMOS rendszer CLAAS traktorokhoz – a DLG által is elismert műszaki megoldás

MT

A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) által végzett átfogó teszt során a CLAAS traktorok CEMOS rendszere egyértelműen bizonyította kiváló képességét a hatékonyság növelésére. A talajmunkák során akár 21%-os optimalizálási lehetőséget állapítottak meg ...

... tovább »

Profi magágykészítés hazai gépekkel

Dr. Fenyvesi László

Cikkünkben a magyar gyártmányú, magágykészítésre alkalmas gépekkel foglalkozunk, amelyek alapvetően a hagyományos, valamint a talaj- és környezetkímélő talajművelési megoldásoknál alkalmazhatók. A művelési megoldások változása, az új eredmények, tapasztalatok alapján azonban fontosnak tartjuk kihangsúlyozni az adott területen legmegfelelőbb talajművelési technológia alkalmazását. A meglévő eszközeink ugyan időlegesen meghatározóak lehetnek, de már középtávon nem a gépek jelölik ki a versenyképes technológiát, hanem fordítva, a piactudatos termelés a műszaki hátteret ...

... tovább »

Big Bud 16V-747 – Újra szárnyal a világ legerősebb traktora

HaJós

1978-ban készült el az első Big Bud csuklós kormányzású óriástraktor, akkor még 760 LE-s motorral. (Ebben az időben a mi Rába-Steiger traktorunk 250 LE-vel rendelkezett.) A Big Bud traktormárka az 1970-es években született, az USA Montana államának 10.000 lakost számláló Havre városában, a Wagner traktorkereskedő cégénél dolgozó Xilbur Heusler és Bud Nelson szervizszakemberek szakmai alkotásaként. Ebben az időben a Steiger traktorok sikerén felbuzdulva több kisebb cég is elkezdett az USA-ban csuklós kormányzású traktorokat gyártani, egyfajta traktorépítési verseny zajlott a szakemberek között ...

... tovább »
Technológia

Akiknek nem akadály a belvíz és a felázott talajon végzett betakarítás

Dr. Hajdú József

Hollandiában gyakori az őszi silókukorica-betakarítási időszakban a csapadékos időjárás és az ennek következtében kialakult belvíz. Emiatt sok területen a hagyományos magajáró szecskázókkal és az azokat kiszolgáló szállító járművekkel nem lehet betakarítani a silótakarmánynak termesztett silókukoricát. Ezt felismerve egyes bérvállalkozók gumihevederes járószerkezeten közlekedő, több gépből álló betakarítóflottát hoztak létre, amelyek ilyen extra körülmények között is lehozzák a területről az értékes takarmányalapanyagot. A gépek gyors áttelepítéséhez tehergépkocsi-trailerekkel is rendelkeznek, amelyekkel tudják mozgatni a speciális járműveiket ...

... tovább »

A kukorica talajművelési rendszereinek összehasonlító értékelése szántóföldi tartamkísérlet eredményeinek felhasználásával

Dr. Ragán Péter – Dr. Rátonyi Tamás – Dr. Széles Adrienn – Dr. Harsányi Endre

A kukorica mélyrehatoló gyökérrendszerének kifejlődéséhez mélyen átmunkált, károsan tömörödött rétegektől mentes talajállapot kialakítása szükséges. Ez a talajállapot az alapművelés során ekével vagy forgatás nélkül, lazítóeszközökkel alakítható ki. Az alapművelés módja, mélysége és minősége a talajművelési rendszer legjelentősebb beavatkozása, mellyel a termesztendő növény számára kialakított talajállapotot tenyészidőszak teljes időtartamára meghatározzuk. Az alapművelés befolyásolja az összes többi talajművelési beavatkozás eredményességét, a beavatkozások idő-, energia- és költségigényét, a művelési rendszer talaj és a környezet állapotára gyakorolt hatását ...

... tovább »
Kiállítás, gépbemutató

Sikeresen vizsgázott a virtuális térbe kényszerült AGROmashEXPO

Pálinkás Gábor

Magyarország legnagyobb agrárgépipari rendezvényét az ide évben virtuális keretek közé terelte a koronavírus, illetve az ezzel kapcsolatos járványügyi korlátozó intézkedések. A Hungexpo-nak ez volt az első teljesen virtuális formában megrendezett szakmai kiállítása, amely a kihívások mellett új lehetőségeket is teremtett a rendezőknek, a kiállítóknak és a látogatóknak egyaránt. A hivatalos, március 3-6. közötti négy napon túl további egy hétig volt megtekinthető a kiállítás, kitolva időben is az online tér által biztosított rugalmas határokat. Már az első négy nap alatt mintegy 4000 látogató 11000 alkalommal kereste fel valamelyik kiállító standját (a további egy hét adatai a cikk megírásának időpontjában még nem állnak rendelkezésre). A virtuális kiállításra érkező látogatók akár a saját otthonukból vagy a munkahelyükről barangolhatták be a kiállítás területét, a chat funkció segítségével pedig azonnali információt kérhettek a termékekről vagy szolgáltatásokról. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója a kiállítást megelőző nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a gazdaság szereplőinek az ilyen extrém körülmények között is szükségük van a kapcsolatteremtésre. Nekik segít a virtuális kiállítási platform, amelynek továbbfejlesztése akkor sem fog leállni, amikor a mindennapok – remélhetőleg mielőbb – visszatérnek a normális keretek közé. A cég hisz abban, hogy az innovatív megoldásoknak köszönhetően a Hungexpo Zrt. ágazati kiállításai továbbra is a gazdaság motorjai lehetnek ...

... tovább »
Ökonómia

Kutatás-fejlesztés (K+F) az EU-ban, hazánkban és mezőgazdaságunkban

Dr. Gockler Lajos

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2020.12.01-jén jelent meg a „Kutatás-fejlesztés, 2019 – Innováció, 2016-2018” című kiadvány (mely mintegy 25 oldalon, 1 táblázattal, 30 ábrával, és a KSH Stadat, valamint az Eurostat táblázatokkal együtt) részletesen szemléltetik az EU, valamint hazánk és mezőgazdaságunk K+F tevékenységét. (Itt az „innováció”-val nem foglalkozunk.) A felsorolt anyagok azért fontosak, mert helyzetünk az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva nem a legjobb, a felzárkózás viszont főleg K+F tevékenységünktől, és a más országokban már bevezetett új eredmények mielőbbi alkalmazásától várható. Ezért nem kedvező, hogy a 2019. évi K+F kiadvány lényegesen kevesebb adatot tartalmaz, és ábrái nehezebben áttekinthetők, mint a korábbi évek hasonló anyagai. Célszerű ezért megjegyezni, hogy a 2003. évi „K+F” anyag 135 oldalas volt, benne 213 táblázattal, a 2010. évi 108 oldalas lett, benne 89 táblázattal, a 2015. évi 6 oldalas + külön mellékelt 92 táblázattal, a 2017. évi 21 oldalas + külön mellékelt 93 táblázattal, a 2018. évi 20 oldalas + külön mellékelt 20 táblázattal. A mostani 2019. évinél a letöltéskor a számítógép 25 oldalt jelez, de az anyagban az oldalak nem különülnek el, (nincsen oldalszámozás), és a tanulmány annyira „új rendszerű” és hiányos, hogy ebből a korábbi szintű tájékozódás lehetetlen. Fontos továbbá, hogy az anyag hazánk különböző ágazataira, tehát a mezőgazdaságra, illetve az agrártudományokra is csak öt helyen tér ki, (egy-egy adat megemlítésével), így a bekövetkezett változásról nem ad használható információt. Ezek alapján úgy ítélhető meg, hogy napjainkban a „K+F” téma egyre kevésbé „érdekli” a KSH-t, vagy (talán) nem akarja bemutatni a kedvezőtlen eredményeket(?). Ez azonban jelentős hibának minősíthető, mert a K+F hazai helyzetével az Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat (infójegyzet) „Agrárinnováció” (2019/22.) és „Kutatás-fejlesztési stratégiák” (2019/31.) számai is foglalkoztak, melyek megtekintése célszerű, mert (4-4 oldalon) széleskörű áttekintést és irodalomhivatkozást adnak a témákról. (Az itt említett kiadványok és a KSH táblázatai az internetről letölthetők ...

... tovább »
Visszatekintés

A kispesti Hofherr gyár gazdasági gépészetének kialakulása és gépfejlesztés-története 1842-1944 – A kezdetek

Dr. Stieber József

Az emberiség fejlődése során a történelmi korszakok valamennyi időszakában a legne­hezebb „kétkezi” munkát a mindennapi élelmiszerek és takarmányok előteremtése je­lentette. Érthető volt az a törekvés, amely a nehéz, fáradságos és időt rabló mezőgazdasági munkák elvégzésének aktív kézi, illetve gépi eszközökkel történő megkönnyítésére, a ráfordított idő lerövidítésére, gazdaságosságának növelésére irányult. A mezőgazdaság gépesítésének kezdő lépései Európában a XVIII. század második felére tehetők, amelynek gyökerei a korabeli Angliából indultak ki. A XIX. század elejétől a világméretű mezőgazdasági gépfejlesztésbe Amerika is aktívan bekapcsolódott, Magyarországon ebben az időszakban a gazdálkodás nagyrészt még az apáktól örökölt, többnyire elavult szokásokon alapult, és a „vonóerőt” szinte kizárólag a kétkezi munka, valamint az igavonó állatok szolgáltatták. A hazai nagybirtokok működtetése az ősidők óta fennálló jobbágyság ingyen végzett munkájára épült. (Ez összesen évi 2 hónapos igás vagy 4 hónapos gyalogmunkás ingyenes szolgáltatást jelentett!) ...

... tovább »

Régmúlt idők hazai gépgyári védjegyei, emblémái

Réz Gyula

A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája, kapcsolatot teremtve az áru és gyártója, valamint előállítója között. Alkalmazása évszázadokkal korábban megelőzte a jogi szabályozást. A védjegy, amely egyidős az árutermelő társadalommal, már kezdetben arra volt hivatott, hogy a különböző áruféleségek és készítőik megkülönböztethetők legyenek. Az áruvédjegy a céhek és mesteremberek monogramjaiból, cégéreiből fejlődött ki. Egyes kézművesek már a középkorban használtak megkülönböztető jelzéseket, díszítő motívumokat készítményeik, szerszámaik, kézi eszközeik megjelölésére (kovács, bognár, ács, asztalos, lakatos, kőműves stb.) ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2021. május
2021. április
2021. március
2021. február
2021. január
2020. december
2020. november