2021. június – teljes lapszám

Agrárkutatási újdonságok gazdasági gyakorlatba építését segíti a NAK és a MATE

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) között létrejött megállapodás értelmében a felek vállalták a hazai agrárkutatási újdonságok minél hatékonyabb tudásátadását, valamint az agrárgazdasági tevékenységeket folytatók innovációra való igényének és hajlandóságának elősegítését. Az együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására a NAK Szántóföldi Napok és AgrárGépshow rendezvény keretében került sor június 10-én Mezőfalván ...

Az állattartás és a klímaváltozás összefüggései

Számottevő kutatóintézeti munkák alapján egyre inkább bizonyítható, hogy az utóbbi 100 év során bekövetkezett légköri felmelegedést, klímaváltozást legalább 50%-ban az emberiség okozta. Ezt főként azzal érte el, hogy hatalmas mennyiségű szénbázisú energiaforrást használt fel, amely során szén-dioxid, valamint egyéb környezeti gázok kerültek a légkörbe, és ezek az úgynevezett üvegházi gázok segítik a folyamatot. Amennyiben nem változtatja meg tevékenységét az emberiség, a légkör felmelegedése tovább növekedhet, ami kiszámíthatatlan környezeti hatások, jóvátehetetlen károk okozója lehet.
A klímaváltozásokkal kapcsolatos elemzések középpontjában a légköri üvegházi gázok rendszerint CO2-egyenértékre számított arányának növekedése áll. A tömegtájékoztatásban a CO2 csökkentéséről szóló vitákban újra és újra a közlekedést, az ipart és a háztartások energiafogyasztását jelölik meg. Gyakran (vélhetően) kereskedelmi megfontolásokból (mindenekelőtt) a fosszilis bázisú közlekedést, a forgalmat okolják. Igaz lehet, hogy „..az élet és a mobilitás a legfontosabb területek a CO2-okozóra nehezedő nyomás enyhítésében.” 1. De akkor milyen változtatásokkal járulhatunk hozzá a folyamat megállításához vagy visszafordításához? ...

Nagy raktérfogatú, önürítős szecskaszállító pótkocsik

A mezőgazdasági szállítások során rövid idő alatt a legnagyobb tömeget fajlagosan a silónak és szilázsnak termelt zöldtakarmányok betakarítása során kell megmozgatni. Ez azért is szükséges, hogy a zöldtakarmányokat a lehető legmagasabb tápértékkel, a lehető legrövidebb idő alatt lehessen besilózni és a silóba bezárni, hogy a tartósítás során a lehető legkisebb veszteségekkel kelljen számolni, és a kérődző állatok a legjobb minőségű takarmányhoz jussanak hozzá a tartástechnológia során. Ezért a zöldtakarmányok silózása jelentős szervezési munkát és gépi kapacitást igényel. Ehhez rendelkezésre kell állniuk a nagy teljesítményű magajáró szecskázógépeknek, amelyek hat-hét gyártó (Claas/Fendt/John Deere/Krone/New Holland/Rostselmash/Gomselmash) kínálatából is beszerezhetők, és a legnagyobbak teljesítménye alapidő alatt eléri akár a 200-300 t/h-át is.
A szecskázó teljesítménye egyben meghatározza a teljes silózási lánc teljesítményét is. Egyrészt ezzel optimalizálható a silókészítés minősége, másrészt a magas üzemköltségű szecskázók kihasználása is, amely azt jelenti, hogy a szecskázáshoz kapcsolódó logisztikai láncban nagy tömegű szecska befogadására képes, gyorsan forgó szecskaszállító járművek beállítása szükséges. Ehhez születtek meg a nagy, 26-60 m3 raktérfogatú, gyors ürítésű és nagy (50-60 km/h) vontatási sebességre is képes traktorvontatású pótkocsik. Talán nem véletlen, hogy a profi pótkocsigyártók mellett (Annaburger, Bergmann, Fliegl, Hawe, Joskin, Kaweco, Schuitemaker, Strautmann, Tebbe stb.) a nagy teljesítményű szecskázógépeket gyártók kínálatában is (Claas, Fendt, Krone) megtalálhatók a nagy kapacitású szecskaszállító pótkocsik. Ezzel is fel kívánják hívni a figyelmet gépeik kiszolgálásának fontosságára, a betakarítási kapacitások pontos méretezésére. A betakarítás és beszállítási logisztika jó megszervezése mellett ugyanannyira fontos a szecska fogadásának, a szállító járművek gyors ürítésének és a szecska silóba történő betermelésének, folyamatos tömörítésének a megoldása is. A technológiai láncban nem keletkezhet szűk keresztmetszet, mert az jelentősen leronthatja a teljesítményeket és növelheti a költségeket. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai országokban ezeket a fontos kampánytevékenységeket gyakran bízzák profi bérvállalkozókra a gazdaságok és biogázüzemek, amelyek szükséges és elegendő gépi kapacitásokkal vonulnak fel a munka elvégzésére. Érdekükben áll a munka során a legmagasabb élő- és gépi munkatermelékenység elérése, mert ez termeli részükre a legnagyobb profitot, és a szolgáltatást igénybe vevőnek is ez éri meg legjobban ...

Mi újság?

- DLG-Barometer 2020 – a legjobb mezőgazdasági gép- és állattartó technológiai berendezéseket gyártók Németországban 2020-ban

- Csökkenő húsfogyasztás Németországban

- Veszteséges évet zárt 2020-ban a Wacker Neuson

- Nagyobb árbevétel az Amazone-nál 2020-ban

- Csökkent a mezőgazdasági üzemek száma, nőtt a birtokméret Németországban

- Új Dorado CVT traktorszéria a Same-tól

- Megújult a John Deere 9R traktorszériája

Gépek a világban

- Fendt 1162 Vario MT gumihevederes traktor

- Deutz-Fahr 8280 TTV traktor

- Kubota BV 5160 SC-25 Plus FlexiWrap csomagolós, hengeres nagybálázó

- Dammann-trac DT 2800H S5 gumihevederes járószerkezetű önjáró permetező

- Új „A” traktorszéria a Valtrától

- Ego LM 2135 E-SP gyalogkísérésű akkus fűnyíró

- John Deere R 700i PowrSpray vontatott szántóföldi permetezőgépcsalád

- Lemken Koralin 9/840 KUA Hybrid mulcskezelő, tarlófeltörő kombi

- Claas Arion 470 univerzális traktor

Dr. Pálmai Ottó az Év Agrárembere 2020-ban

Az Agrotrend Csoport 2014-ben alapította az Év Agrárembere kitüntető díjat azzal a szándékkal, hogy felhívják a társadalom figyelmét azokra a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodókra, termelőkre és egyéb szakemberekre, akik önzetlenül támogatják környezetüket, azaz társadalmi szerepvállalásuk jelentős, kiemelkedő munkájuk mellett a közjóért is sokat tesznek ...

A párizsi SIMA 2021 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás díjazottjai

A Covid 19 miatt az idén tavasszal virtuális térbe kényszerült SIMA 2021 nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás innovációs díjait is virtuálisan hirdették ki. Nagy volt a felhozatal az idén is az innovációk köréből, hetvenöt kiállító 110 innovációval jelentkezett, közülük 40-et vont be a nemzetközi szakértői zsűri az értékelésbe. Ezek között 9 db a talajműveléshez és növénytermesztéshez kapcsolódott, 11 db a betakarítás és a tárolás témaköreit érintette, 6 db az állattenyésztési technológiákhoz és a megújuló energiákhoz kapcsolható, 14 db pedig az alkatrészellátás, szerviz- és a fedélzeti elektronikák területéről érkezett. Az értékelés eredményeként 4 arany-, 4 ezüst- és 4 bronzérmet ítéltek oda, ezen felül 3 különdíjat osztottak ki. Ezekből, illetve az elismerő oklevelet kiérdemelt innovációkból 15 emelkedett ki a mezőnyből, ezeket mutatjuk be cikkünkben ...

150 év a mezőgazdaság szolgálatában – Az MGI (Mezőgazdasági Gépkísérleti/Gépesítési Intézet) története az első világháborúig (1. rész)

„A szakember csak akkor számíthat saját munkájának elismerésére, ha megbecsüli elődjeinek tevékenységét és azok alkotásaira épít” – írta Erdei János és Flesch György az akkori Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet alapításának 100. évfordulójára 1969-ben megjelent könyvükben. Ezt a szentenciát követve mutatjuk be az 1869-ben Magyaróvári Gépkísérleti Állomás néven alapított intézmény 150 éves tevékenységét.
Az állomás alapítását követően számos változáson ment keresztül mind működését, ve­ze­tését, mind fenntartóját tekintve. Napjainkban egy újabb „állomáshoz” érkezett, mivel az Or­szággyűlés által elfogadott 2020. évi CXLII. és 2020. évi CXLIX. törvény értelmében a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keretei között tevékenykedik tovább, jelentős részben a MATE Műszaki Intézethez kapcsolódóan. Ebből az alkalomból vállalkoztunk arra, hogy egy cikksorozat keretében olvasóinkkal is megismertessük az állomás/intézet történetét. Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőségünk kitérni minden részletre, így csak a legfontosabb mérföldkövekhez kapcsolódóan mutatjuk be a kiemelkedő vezetőket, utalunk a kísérletező és kutató munkatársak eredményeire, a jelentősebb fejlődési időszakokra, ezzel is tisztelegve a 2019. évi 150 éves jubileum előtt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel emlékezünk a magyar mezőgazdaság gépesítésének fejlődésére is, annak jelentősebb szakaszaira, hisszük, hogy azok mindig szorosan kapcsolódtak az intézményi tevékenységhez ...

Mindent egy helyről, a KITE Zrt.-től a digitális átálláshoz

Rendhagyó rendezvényt tartott ebben az évben június elején a KITE Zrt.. Az előttünk álló pályázati lehetőségek hívták életre a mostani két állomásos rendezvénysorozatot Nádudvaron és Dalmandon a sokat ígérő „Teljesség igényével” címmel. A hangsúlyt a digitális átállással kapcsolatos pályázatra és az abban szereplő technológiai eszközökre, szolgáltatásokra helyezték ...

mAXI-NET 2.0 – Megújítja RTK korrekciósjel-szolgáltatását az AXIÁL Kft.

Korszakváltás jön a mezőgazdaságban: idén augusztusra elindul az első, 4 műholdrendszer jeleit továbbító országos lefedettségű mezőgazdasági RTK korrekciósjel-szolgáltatás Magyarországon. A meglévő technológia továbbfejlesztése az Európai Űrügynökségnél nyert pályázati támogatással valósul meg ...

Hazai műszaki újdonságok az állattartásban

Az állattartás gépesítése területén a folyamatos (sokszor gyors) változások oka nem csupán a műszaki fejlődés, különösen a digitális megoldások terjedése, hanem a környezeti hatásokkal, az állatjóléttel, az egészségvédelemmel foglalkozó előírások, jogszabályok módosulása, amelyek esetenként egyes korábbi megoldások tiltását is jelentik. A szakterületen szerteágazó gépi megoldások miatt a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének tagjai közül többen törekednek komplett technológia kialakítására, ezért technológiafejlesztéssel, állattartó telepek kivitelezésével is foglalkoznak, a gyártás és a gépforgalmazás mellett. Tehát a technológiai teljesség és a megfelelés igénye miatt célszerűen választott – nem általuk fejlesztett – gépek forgalmazása is a tevékenységi területükbe tartozik ...

Propellerekkel fejlődik a magyar mezőgazdaság

A NAK Szántóföldi Napokat választotta a Duplitec Kft. és a KITE Zrt. együttműködési megállapodásuk aláírásának helyszínéül, amelyhez egy látványos drónos bemutató is kapcsolódott 2021. június 9-én. Ettől kezdve a KITE Zrt. viszonteladójává vált a DJI felvételező (Phantom, Mavic és Matrice), valamint a kijuttató drónoknak (DJI Agras sorozat) ...

Bála gyűjtése és lehordása hatékonyabban

A bálázott szálastakarmányok és különösen a nagy területen termelt kalászosok szalmájának betakarítása során technológiai igény és gazdaságossági kérdés is, hogy minél rövidebb idő alatt, a legkevesebb út- és időráfordítás mellett hatékonyan kerül­jön sor a bálák összegyűjtésére és elszállí­tá­sára. A búzaszalma az utóbbi években különösen felértékelődött. Elsősorban a cellulózipar és a biomasszaerőművek keres­lete nőtt meg irányába, de az állatjóléti törekvések is igye­keznek visszacsempészni az almo­zást a tar­tástechnológiákba. A búza esetében a szalma értékesítésének árbevétel-növelő hatása is van. A búzatermés eladásából szárma­zó árbevétel a szalma kedvező értékesítési fel­té­te­lei esetén akár 30‑40%-kal is nőhet hektá­­ronként. Észszerű biomassza­hasz­nosí­tá­si kon­cepcióval a gaz­da­ságok a szalmával ké­pesek úgy gazdálkodni, hogy a kecske is jól lak­jon és a káposzta is megmaradjon, azaz szerves­anyag-visszapótlásra is jusson és az árbevé­tel növeléséhez is hozzájáruljon. Ma már egy­értelműen a bálázásos betakarítási technológiák uralják a szálastakarmá­nyok és a szalma betakarítását. A bála mérete és formája alapján ezek alapvetően há­­romfélék lehetnek: szögletes kisbálás, hengeres nagybálás és szögletes nagybálás betakarítási módok. Ezek között a bálák geometriai méretei, térfogata és tömege között többféle megoldással lehet találkozni a gyakorlatban, amelyekkel most részletesebben terjedelmi okokból nem kívánunk fog­lalkozni. Elsősor­ban három különböző méretű és geometriájú szalma-, széna- és sze­názs­bálák begyűjtésének hatékonyabb megoldásait vesszük számba. Ezeknél kulcsszó a bálák csoporto­sítása és rakatképzése a területen, hogy a bálák begyűjtése és a szállító eszközök megtöltése a legkisebb út megtételével és a legkisebb mértékű talajtaposással történhessen ...

Mezőgazdaságunk 2020. évi fontosabb adatai

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján a hazai mezőgazdaság 2020. évi „eredményeit” érintő első információk 2021.02.08-án jelentek meg, majd a „Stadat” táblázatokban, valamint az értékelő kiadványokban folyamatosan következtek a többi adatok. Ez utóbbiakból kiemelhetők a „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2020” (11 oldal, 2021.02.15.), a „Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2020. I‑IV. negyedév” (4 oldal, 2021.02.22.), „A mezőgazdaság teljesítménye (Mezőgazdasági számlarendszer 2020 – második becslés)” (5 oldal, 2021.03.04.), az „Állatállomány, 2020. december 1.” (8 oldal, 2021.03.29.), az „Agrárcenzus 2020 – előzetes adatok” (51 oldal, 2021.04.08.), a „Helyzetkép a mezőgazdaságról 2020” (23 oldal, 2021.05.03.), a „Fogyasztói árak alakulása 2020-ban” (11 oldal, 2021.05.12.) a „Magyarország számokban 2020” (57 oldal, 2021.05.12.) és a „Helyzetkép a beruházásokról 2020” (17 oldal, 2021.05.25.) című ismertetők. Ezekhez fontos megjegyezni, hogy a KSH Stadat adatai 2021.04.06-tól új, az eddigiektől jelentősen eltérő rendszerben jelennek meg, de a honlapon a régi rendszer is elérhető (lásd a csatolt „kezelési” tájékoztatót!). Lényeges továbbá, hogy az időnkénti frissítés csak az új rendszernél történik, az e cikkben közölt adatoknál „forrás”-ként az új táblázatszámok szerepelnek.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján került közlésre a „Műtrágya-értékesítés mezőgazdasági termelőknek 2020. év” (16 oldal, 2021.03.18.), „A mezőgazdasági gépek forgalma 2020. év” (16 oldal, 2021.03.23.), „Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2020. év”, (38 oldal, 2021.03.26.), a „Pénzügyi Hírlevél” (57 oldal, 2021.04.21.), a „Mezőgazdasági biztosítások 2020. év” (15 oldal, 2021.04.30.), „A fontosabb termékpályák piaci folyamatai 2020” (60 oldal, 2021.05.18.) és a „Növényvédő szerek értékesítése, 2020. év” (16 oldal, 2021.06.01.), című tájékoztatók. (Az AKI 2021.02.01. előtt NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet „címmel” működött, a névváltozás után új honlapon érhető el.)
A fenti anyagok, és az ezekhez csatlakozó táblázatok adatai azt mutatják, hogy hazánk és mezőgazdaságunk 2020-ban elfogadható évet zárt, mert a kibocsátás kissé nagyobb lett, mint a 2019. évi, valamint a 2015-2020. évek átlagos számai. Ez azonban a fogyasztói árak emelkedésének köszönhető, mert a volumenindex csökkent, ami feltehetően a 2020. évi nagyon kedvezőtlen körülmények miatt alakult így. Mezőgazdaságunk fejlődése az elmúlt hat évben nőtt, ennek ellenére csak kis mértékben közeledtünk a jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-országok eredményeihez. Ezért célszerű megnézni, hogy 2020-ban a korábbi eredményeink hogyan változtak. Ennek megítéléséhez a csatolt táblázat csak a legfontosabb számokat tartalmazza, az itt említett KSH és AKI kiadványok viszont részletesebb magyarázatot adnak. (A KSH és az AKI hivatkozott anyagai a honlapukról letölthetők. Az adatok többnyire előzetes számok, melyek később még kissé módosulhatnak.) ...

A kispesti Hofherr gyár gazdasági gépészetének kialakulása és gépfejlesztés-története 1842-1944 – Vetőgépek, ekék, aratógépek

Az emberiség legáltalánosabb tevékenysége már ősidőktől fogva a kenyérgabonát, mint fő táplálékot megtermő „vetőmag” földbe juttatása (vetése) volt, és a könnyítésére felmerülő igény már a korai időszakban jelentkezett. Legkorábbi történelmi emlékeink az ie. 1200-as évekből valók. Az ókori Mezopotámiában már a magok sorbavetésére tölcséres talajlazító tolóekét használtak. A kézzel tolt kétszarvú faeszköz egy talajhántó lapon keresztül vezetett állati tülök(szarv)tölcséren át juttatta a magot a vetést végző személy egyenkénti bedobásával a talajba. A vetés ekkor még kétemberes „rabszolgamunka” volt. A földműveléssel foglalkozók gondolatait így már kezdettől fogva főleg a könnyebb, gazdaságosabb és jobb vetést eredményező megoldások keresése kötötte le. A fejlődés igen lassú volt, és csaknem háromezer év kellett a korszerű, modern sorvetőgépek elterjedéséhez, amit jelentősen hátráltatott az ősidők óta végzett kézi sorvetés művelete. A vetést ilyenkor a gazda az előkészített szántón gyalog, egyenletesen haladva, a nyakába akasztott magtarisznyából, széles legyező mozdulattal terített magszőnyeggel végezte. Ez az egyszerű és korszerűtlen kézi vetési gyakorlat Magyarországon még a XX. század első felében is gyakorlatban volt ...

Szemelvények a győri RÁBA gépgyár történetéből

Győrben a millennium esztendejének utolsó havában – 1896. december 28-án – helyezték el a „Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytársaság” alapkövét egy 51 holdas területen, amely néhány esztendő múltán óriási iparteleppé fejlődött. (A patinás gépgyár Budapesten irodát és mintaraktárt is nyitott.) ...