150 év a mezőgazdaság szolgálatában – Az MGI (Mezőgazdasági Gépkísérleti/Gépesítési Intézet) története az első és a második világháború között (2. rész)
Pálinkás Gábor – Dr. Tóth László
Az első világháború utáni évek (1918-1931)
Előző számunkban bemutattuk az MGI történetét az alapítástól kezdődően 1917-ig, amely időszakban az állomás tevékenységét jelentősen meghatározta vezetőinek rátermettsége, szorgalma, ügyszeretete, így a fejlődést velük is jellemezni lehet:
– Fuchs J.M. a nagy szervező,
– Thallmayer Viktor az elmélyült tudós,
– ifj. Sporzon Pál pedig a mezőgazdaság gépesítésének lelkes hirdetője, „apostola” volt.
Az első világháború alatt az Óvári Akadémia és a Magyaróvári Gépkísérleti Állomás tovább működött, sőt felsőbb rendeletre nemcsak a hallgatók, hanem külső személyek részére is kellett tartani gépkezelői tanfolyamokat, hogy valamiképpen enyhítsék a katonai behívások okozta nagyfokú gépészhiányt, ami a mezőgazdaságban sok helyen fennakadásokat idézett elő. Ezenkívül az állomásnak számos szakvéleményt kellett adni a földművelésügyi kormányzat részére is. Ezek ugyanis alapul szolgáltak a tárca számára a különböző rendeletek elkészítéséhez, így pl. a gépeknél a tüzelő- és kenőanyagok, továbbá a gépjavítási anyagok, a pótalkatrészek, a hajtószíjak stb. kiutalásához. Egyre gyakrabban kellett az állomásnak olyan vizsgálatokkal foglalkozni, amelyeknek az emberi munkaerő-megtakarítás vagy éppenséggel a közélelmezés szempontjából volt jelentősége. Erre utal ifj. Sporzon Pál 1917 januárjában a Köztelek c. folyóiratban készült közleménye, amelyben bemutatta a „géppel végzett 1916-os tengeri aratás és cséplés” eredményeit. Hangsúlyozta, hogy már 20 évvel ezelőtt is csépeltek tengerit az Alföldön, de jórészt abbahagyták, mert az „erőszakos munka nagyon is megviselte a gépet.” ...
... tovább »
Magyarország nagyhatalom a betakarítóadapterek gyártásában
Csanádi Tamás
A különféle, gyakran hosszú vegetációs időszak alatt és tetemes ráfordításokkal megtermelt szántóföldi szemes növényeink betakarítását ma már szinte kivétel nélkül önjáró arató-cséplő gépekkel végezzük. Ezek a kombinált (combine = kombájn) gépek magukban hordoznak 2 alapvető funkciót (gépegységet), amelyek 50-60 évvel ezelőtt még elkülönültek egymástól: az aratást végző részt, vagyis a betakarítóadaptert és az önjáró cséplőgépet. Az érett, bizonyos esetekben túlérett szemes termények betakarítása során a gazdálkodók részéről alapvető kívánság, hogy a termést a lehető legalacsonyabb veszteséggel vágjuk/törjük le a növényről, illetve juttassuk a kombájnba. Ezt a folyamatot a gépkezelő számára részben vagy egészében automatizáljuk, vagy könnyítsük meg olyan mértékben, hogy egy hosszú aratási munkanap során is jó minőségű munkát tudjon végezni. Ebben, a hazai fejlesztéseket és gyártmányokat felvonultató írásunkban a kombájnokat még univerzálisabbá tévő gépekre, a kombájnadapterekre fókuszálunk ...
... tovább »