2021. július – teljes lapszám

Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása

A pályázat a szántóföldi növénytermesztés, illetve a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozására, az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák és precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatására, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére ad lehetőséget. A felhívás további célja a fiatal mezőgazdasági termelők által megvalósítani kívánt beruházások kiemelt támogatása. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 26. napjától 2021. november 19. napjáig van lehetőség ...

Precíziós gazdálkodás módszerének és a mesterséges intelligencia (MI) eljárásának alkalmazási lehetőségei a szarvasmarha-tenyésztésben

A precíziós gazdálkodás értelmezése

A precíziós gazdálkodás mintegy 20 évvel ezelőtt indult fejlődésnek a világban. Ezt az új elképzelést a mezőgazdaságban is elkezdték alkalmazni, ugyanis ekkor már az informatikai és kommunikációs technológiák eléggé fejlettek, valamint elérhetőek voltak ehhez. 2017-ben Khosia már felhívja a figyelmet a precíziós gazdálkodás értelmezésének ellentmondásaira, nevezetesen: „Érdekes megjegyezni, hogy a két évtizedes fejlődés után a helyspecifikus gazdálkodást sokan még mindig rosszul értelmezik, komplex és nagy technológiai innovációt értve a precíziós gazdálkodás alatt, miközben az ennél sokkal egyszerűbben is értelmezhető.” Stafford (2017) véleménye szerint: „A pre­cíziós gazdálkodás nem egy új koncepció. Kijelenthetjük, hogy a jól gazdálkodó farmerek az évszázadok alatt olyan pontosak voltak, amit a technológia megengedett számukra”. Emlékeztetünk arra, hogy a precíziós gazdálkodás az öt M-mel jellemezhető: megfelelő input, megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, megfelelő helyen és megfelelő formában. A precíziós gazdálkodás tehát nem kívánja meg a nagy és összetett gépesítettséget. A lényeg az, hogy helyben milyen kreatív meg­oldásokat tudunk alkalmazni, milyen működést tudunk fenntartani és mindezt mennyire költséghatékonyan tudjuk tenni. Khosia (2017) írásában kifejti, hogy a tech­nológia fejlődésével a precíziós gazdálkodás sem kerülheti el a nagy adatbázisok (Big Data) kezelését, használatát. Fontos utalni arra is, hogy napjainkban annyi adat áll rendelkezésünkre, amelyeket hagyományos adat­feldolgozási módszerekkel már nem lehet ér­demben elemezni. Hollósi (2017) az adatalapú döntések fontosságára hívta fel a figyelmet a 2020 utáni banki finanszírozásban: „A bank számára a precíziós gazdálkodás egyfajta költségkontrollt jelent. A termésátlagok és a bevételek nőnek, ugyanakkor a költségek nem vagy csak kisebb mértékben, így összességében javuló jövedelmezőséget hoz” ...

Ültetvénytraktorok

Az elmúlt 30 évben világszerte sokat fejlődött a borkultúra és a gyümölcsfogyasztás. A hagyományos európai és a kaliforniai borvidékek, illetve gyümölcstermelő régiók mellett újabb földrészek (Ausztrália, Dél-Amerika, Dél-Afrika stb.) kapcsolódtak be a minőségi bor és az egészséges táplálkozás fontos összetevőjeként számon tartott gyümölcsök termelésébe. Ezzel egy időben sokat fejlődött a termelési technológiák gépesítettsége, amelyet a nehéz fizikai munkával járó kézi munkaerő kiváltása, illetve a munkaműveletek termelékenységének növelése is sürgetett. Ezekhez ma már nélkülözhetetlenek a speciális – ültetvények paramétereihez és a végzett munkaműveletekhez igazodó műszaki jellemzőkkel rendelkező – traktorok, amelyek a gépesítés alapját képezik. Az ültetvénytraktorok iránti kereslet folyamatosan növekszik, ezért nő a traktorok kínálata is. Egyre több gyártó foglalkozik az előállításukkal, amelyek lépést tartva a 21. századi követelményekkel, folyamatosan fejlesztik is azokat ...

Mi újság?

- Rekord árbevételt ért el 2020-ban a Stihl Group

- Felértékelődő földvagyon és korrupcióellenes intézkedések a volt szovjet tagállamokban

- Gyomirtás lézerrel

- Új McCormick traktormodellek

- Hígtrágya-injektálás távirányítással

- Megérezte a koronavírus okozta gazdasági visszaesést a Same-Deutz-Fahr Group is

- Államilag támogatott Krone-Lemken „AI-TEST-FIELD” mezőgazdasági szenzor- és robotfejlesztési projekt

- Új T-Major és Tora traktorszériák az Antonio Carraro-tól

Gépek a világban

- Vogt HS120 mobil fa- és vágástérihulladék-aprító

- Horizon DSX 40-20 direkt vető gép

- EOX-175 H2Trac hibrid hajtású eszközhordozó

- Dewulf Enduro négysoros egymenetes burgonyakombájn

- Bobcat L23 és L28 kompaktrakodók

- Fliegl „Speedcover” kihúzható, illetve „Toplift” tetőajtós takaróponyvás silószállítókocsi-takarók

- New Holland Braud 9070M eszközhordozó + Perard Optimum CV 50 K komposztterítő szőlő szervesanyag-utánpótlásában

- Sieplo Feedr abrakkiosztó robot borjúnevelőkbe és kecskeistállókba

- BPW „iGurt Sensor” szorítóerőt kijelző szenzoros rakományrögzítő gurtni

Egy menyasszony álma és a Challenger

Július elején érkezett a levél szerkesztőségünk e-mail fiókjába, amelynek feladóját – Örsi Marcsi – elolvasva azonnal megjelent a kép egy kedves, mosolygós, fiatal és nem utolsósorban szerelmes hölgyről, akinek életében, ahogy Ő fogalmazott három évvel ezelőtt, a párja mellett a traktorok jelentik a másik nagy szerelmet. Mária 2018 szep­temberében szerepelt lapunk hasábjain, ahol a képeken menyasszonyi ruhában láthattuk traktorral robogni a házasságkötő terem felé, vőlegénye, Rajcsányi Csaba után. Néhány napja is esküvővel kapcsolatosan fogalmazta meg kérését, miszerint bátyja, Örsi Sándor is örök hűséget fogadott párjának, és úgy gondolja, hogy nagy örömet okozna az egész családnak az esküvőről szóló „meglepetéstudósítás” lapunkban. Sándor is – ahogy a családban mindenki – hűséges olvasója a Mezőgazdasági Technikának, és reméljük, hogy e sorok olvasása (és a képek) valóban örömteli meglepetés lesz neki és feleségének, Nagy Viviennek ...

DLG – Praxis Monitor – A rakodógép-ellátottság és a rakodási munkák struktúrája a német mezőgazdaságban

A DLG-Testzentrum reprezentatív minta alapján felmérte a német mezőgazdaság rakodógépellátottságát és rakodógépállomány-megoszlását, az évente elvégzett rakodási munkák struktúráját és gyakoriságát. A leggyakoribb traktoros homlokrakodóknál és a teleszkópos rakodóknál meghatározták az állomány gyártók/márkák szerinti megoszlását is. A felmérés eredményei természetesen a német mezőgazdaságra reprezentatívak, de a hazai felhasználók is profitálhatnak belőle, ha figyelembe vesszük, hogy a két ország mezőgazdaságának üzemi struktúrája egyre inkább közelít egymáshoz. Másrészt a rakodógépparkon belül hasonló gyártmányokkal és márkákkal lehet találkozni Magyarországon és Németországban is. A mezőgazdasági termelésen belül sokszor a rakodási tevékenység kapcsolja össze a termelési technológiák egyes műveleteit. Ez évente több tíz millió tonna termény és inputanyag, melléktermék mozgatását jelenti. Ráadásul egy-egy technológián belül többször is adódhat munkája a rakodóknak. Ilyen a bálagyűjtés-kocsirakás, a bálák kazalba rakása, majd kiemelése és bálabontóba vagy takarmánykeverő, -kiosztó kocsiba rakása. A szemes termények betakarítása utáni szárítótelepi és raktározási munkáknak is fontos szereplői a rakodógépek, illetve a gabona síktárolók kitermelésénél is nélkülözhetetlenek. Az almostrágyák tárolásánál és kijuttatásánál is jelentős feladataik adódnak. A kisebb gazdaságokban kevesebb, a nagyobbakban több földmunka végzése is lehet a feladatuk. Éppen ezért a rakodógépek munkaeszközei között többféle – a végzendő munka jellegének megfelelő – adapterrel lehet találkozni (rakodókanalak, bálatüske, bálafogó, trágyavilla, raklapemelő stb.). A felmérésben 400 mezőgazdasági üzem vett részt, amelyek átlagos birtoknagysága 205 ha körül alakult, amelyből 161 ha volt szántóterület és 44 ha a zöldterület (kaszáló, legelő) ...

A bolognai EIMA International 20-21 díjazott innovációi

A kétévenként Bolognában megrendezett EIMA International mezőgazdasági gépkiállításon 1986 óta díjazzák a kiemelkedő innovációkat. A soron következő EIMA-t 2020 novemberében kellett volna megtartani, amelyet a Covid 19 hiúsított meg. Kezdetben csak néhány hónap halasztást (2021. februárig) tervezetek, de a pandémia ezt is keresztbe húzta. Így szokatlan időpontban, ez év (2021) október 19 és 23 között kerül várhatóan megrendezésre majd a kiállítás. A kiállítást rendező FEDER UNACOMA (Olasz Mezőgépgyártók Szövetsége) által kiválasztott zsűri a benevezett több száz innováció közül 54-et díjazott és hirdetett ki ez év februárjában. A díjazott innovációk közül 13 db eredeti újdonsággal felérő piros kokárdás „Technical Innovation 20-21” díjat érdemelt, 6 termék környezeti szempontból kiemelkedő kékkokárdás „Blue Award” díjban részesült, és 35 terméket sárgakokárdás „Mention” kiemelésre érdemes innovációként ismert el. Ez utóbbiak a már ismert fejlesztésekhez képest jelentenek újdonságot ...

150 év a mezőgazdaság szolgálatában – Az MGI (Mezőgazdasági Gépkísérleti/Gépesítési Intézet) története az első és a második világháború között (2. rész)

Az első világháború utáni évek (1918-1931)

Előző számunkban bemutattuk az MGI történetét az alapítástól kezdődően 1917-ig, amely időszakban az állomás tevékenységét jelentősen meghatározta vezetőinek rátermettsége, szorgalma, ügyszeretete, így a fejlődést velük is jellemezni lehet:
– Fuchs J.M. a nagy szervező,
– Thallmayer Viktor az elmélyült tudós,
– ifj. Sporzon Pál pedig a mezőgazdaság gépesítésének lelkes hirdetője, „apostola” volt.

Az első világháború alatt az Óvári Akadémia és a Magyaróvári Gépkísérleti Állomás tovább működött, sőt felsőbb rendeletre nemcsak a hallgatók, hanem külső személyek részére is kellett tartani gépkezelői tanfolyamokat, hogy valamiképpen enyhítsék a katonai behívások okozta nagyfokú gépészhiányt, ami a mezőgazdaságban sok helyen fennakadásokat idézett elő. Ezenkívül az állomásnak számos szakvéleményt kellett adni a földművelésügyi kormányzat részére is. Ezek ugyanis alapul szolgáltak a tárca számára a különböző rendeletek elkészítéséhez, így pl. a gépeknél a tüzelő- és kenőanyagok, továbbá a gépjavítási anyagok, a pótalkatrészek, a hajtószíjak stb. kiutalásához. Egyre gyakrabban kellett az állomásnak olyan vizsgálatokkal foglalkozni, amelyeknek az emberi munkaerő-megtakarítás vagy éppenséggel a közélelmezés szempontjából volt jelentősége. Erre utal ifj. Sporzon Pál 1917 januárjában a Köztelek c. folyóiratban készült közleménye, amelyben bemutatta a „géppel végzett 1916-os tengeri aratás és cséplés” eredményeit. Hangsúlyozta, hogy már 20 évvel ezelőtt is csépeltek tengerit az Alföldön, de jórészt abbahagyták, mert az „erőszakos munka nagyon is megviselte a gépet.” ...

Magyarország nagyhatalom a betakarítóadapterek gyártásában

A különféle, gyakran hosszú vegetációs időszak alatt és tetemes ráfordításokkal megtermelt szántóföldi szemes növényeink betakarítását ma már szinte kivétel nélkül önjáró arató-cséplő gépekkel végezzük. Ezek a kombinált (combine = kombájn) gépek magukban hordoznak 2 alapvető funkciót (gépegységet), amelyek 50-60 évvel ezelőtt még elkülönültek egymástól: az aratást végző részt, vagyis a betakarítóadaptert és az önjáró cséplőgépet. Az érett, bizonyos esetekben túlérett szemes termények betakarítása során a gazdálkodók részéről alapvető kívánság, hogy a termést a lehető legalacsonyabb veszteséggel vágjuk/törjük le a növényről, illetve juttassuk a kombájnba. Ezt a folyamatot a gépkezelő számára részben vagy egészében automatizáljuk, vagy könnyítsük meg olyan mértékben, hogy egy hosszú aratási munkanap során is jó minőségű munkát tudjon végezni. Ebben, a hazai fejlesztéseket és gyártmányokat felvonultató írásunkban a kombájnokat még univerzálisabbá tévő gépekre, a kombájnadapterekre fókuszálunk ...

A FLIEGL ABDA Kft. Agro-Center üzletága a magyar agrárium szolgálatában – Új terméktámogatási szolgáltatás a piacvezető FLIEGL pótkocsikhoz

A Fliegl széles termékpalettájával már több mint 25 éve van jelen a magyar mezőgazdaságban. A Győr melletti Abdán lévő gyár folya­matosan bővülő gyártási programjával ma piacvezetőként állítja munkába a mezőgazdasági pótkocsikat, illetve különféle munkagépeit. A folyamatosan változó piaci környezetben szintén egyre fontosabbá válik a szükséges alkatrészek azonnali elérhetősége, mivel ma már az egyre extrémebb időjárási körülmények is a gyors, zavartalan és tervezhető munkavégzést köve­telik meg a gazdáktól ...

Az EU-28 és hazánk helyzete a Föld jelentősebb országai között

Az „EU őse” 1948-ban, a Brüsszeli szerződéssel jött létre. A jelenlegi formát 1950-ben a Schuman-nyilatkozat alapozta meg. Ezt követően még tíz lényegesebb módosítás következett, az utolsó jelentős változás 2007-ben a Lisszaboni szerződés volt. Magyarország 2004-ben (10 ország között) csatlakozott az EU-hoz, amely 2007-ben lett 28 tagú. A csatlakozástól minden ország, így hazánk is lényeges helyzetjavulást várt, amely sajnos csak részben teljesült. Az EU-országok ugyanis minden tekintetben nagyon jelentősen eltérő adottságokkal és véleményekkel rendelkeztek, így a támogatások és a korlátozások terén az együttműködés meglehetősen nehéznek bizonyult. Talán a legtöbb gondot a mezőgazdaság szabályozása okozta, e téren szinte évente került sor módosításokra, és úgy tűnik, hogy a jobb döntésekért napjainkban is „küzdeni” kell. Az EU helyzete ma a korábbinál azért rosszabb, mert az Egyesült Királyság nagyon kedvezőtlen kilépése után a bizalom egyre jobban fogy, és a KSH számai alapján látható, hogy a „nem EU” országok gazdaságainak és mezőgazdaságainak fejlődése sok esetben intenzívebb, mint az EU-é, ami (talán) főleg az EU hibás döntéseinek köszönhető. (Lásd pl. a Mezőgazdasági Technika 2018/3. szám 39-43., a 2019/9. szám 38-43., a 10. szám 39-43., a 2020/10. szám 37-43. oldalait, és e cikk 4. táblázatát!) ...

A kispesti Hofherr gyár gazdasági gépészetének kialakulása és gépfejlesztés-története 1842-1944 – Meghajtógépek, stabil motorok, kisgépek (6/5. rész)

Amikor 1945-ben az angliai Lincolnból kikerültek az első használható ipari gőzgépek, majd a mezőgazdasági gőzcséplőkészletek, a meghajtó erőgépek területén ez olyan előrelépésnek számított, amely hosszú időre biztosítékot jelenthetett úgy az ipar, mint a mezőgazdaság erőgépesítéséhez. A gőzmeghajtó gépek elterjedésével azonban szinte egyidőben vetődött fel az olyan, kevésbé robusztus, kis méretű, kevesebb térfogatú tüzelőanyagot igénylő és gyorsabban üzembe helyezhető erőgépek utáni igény, amely a szükséges teljesítményt is biztosítani képes. Úgy tűnt, hogy ezt az elvárást a fejlett műszaki világban most éledező belső égésű meghajtó gép- és stabilmotor-kutatások, -kísérletek és -fejlesztések fogják kielégíteni. Az 1870 és 1894 közötti időszakok licencbejelentéseinek sorozata fémjelezte a négyütemű, belső égésű benzin-, petróleum-, világítógáz-, szívógáz-, valamint nyersolajüzemű meghajtó erőgépek megjelenését és a világ műszaki történelmét is formáló sikeres elterjedésüket ...

Géptár – Műszaki, Közlekedési és Mezőgazdasági Eszközök Kiállítása – Műszaki emlékek kincsesháza Hajdúszoboszlón

Mogyorós József a technikatörténeti relikviák fáradhatatlan gyűjtője, gondozója, több évtizedes, hangyaszorgalommal végzett leletmentő munkájával tette közkinccsé, látogathatóvá muzeális gép- és eszközgyűjteményét. A derecskei születésű Mogyorós József már ifjú korában, részben felmenőinek, részben inaséveinek köszönhetően idejekorán megismerkedett a régmúlt idők ősi paraszti gépeivel, munkaeszközeivel. A Hajdú-Bihar megyei berettyóújfalui szakmunkásképző intézetben a marós-esztergályos szakmából tett mestervizsgát, de tanoncéveiben pénzkereső munkákat is vállalt. Többek között szántott, vetett, traktoros gépi munkákat végzett. A katonai szolgálat letöltése után a mezőgazdasági erő- és munkagépek világa ejtette rabul Mogyorós Józsefet. Mezőgazdasági gépalkatrészeket, gépelemeket gyártott a megrendelői legnagyobb megelégedésére, és munkája mellett a letűnt korok patinás műszaki emlékeinek gyűjtésére is kiterjedt figyelme ...