6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Nemzetközi szemle
Az „Év traktora 2021” cím nyertesei
Dr. Hajdú József
A 24 országból 26 szakértő szakújságírót tömörítő TOTY (Tractor of the Year) zsűri 2020-ban a pandémia miatt videókonferenciák sorozata keretében választotta meg a 2021. év traktorait négy kategóriában. A címért összesen 10 traktorgyártó 18 traktortípusa versenyzett. Az utóbbi évek egyik legkiélezettebb versenye zajlott 2020-ban. A zsűritagok a traktorokat tesztvideók keretében és a megismerhető műszaki jellemzők alapján értékelték és pontozták, a szántóföldi és farmmindenes kategóriában kilenc-kilenc, a speciális kategóriában öt szempontrendszer (többek között: motor, sebességváltó és hajtáslánc, hidraulika, elektronika, komfort, innovatív megoldások, dizájn stb.) alapján. A legfenntarthatóbb üzemű és legkörnyezetbarátabb traktorkonstrukció kiválasztásánál ezeket a tulajdonságokat erősítő, illetve a precíziós gazdálkodást segítő paramétereket vették a zsűritagok alapul ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
CLIMMAR DSI kereskedői elégedettségi indexek változása 2020
Dr. Hajdú József – Dr. Magó László
A CLIMMAR (Európai Mezőgazdasági Gépforgalmazók Szövetsége) minden évben megkérdezi a szövetség kötelékébe tartozó nemzeti szövetségek tagjait, hogy mennyire elégedettek az általuk forgalmazott traktorok gyártóinak üzleti magatartásával. A kérdőíveket tavaly tíz ország – Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Magyarország, Lengyelország és Olaszország – generálimportőr gépkereskedőinek küldték el. A kérdőívekben 14 traktormárka gyártójával kapcsolatos elégedettségi indexekre kérdeztek rá, 14 témában. Ezek között szerepelt a márka imázsa, a kapcsolattartás és együttműködés minősége, az alkatrészellátás, a szerviztevékenységek támogatása, a szállítóképesség, a márka profitabilitása, az oktatás-képzés minősége vagy az értékesítést segítő finanszírozási konstrukciók. Mind a 14 témakörben 0-20 pont közötti pontszámokat oszthattak ki a kereskedők. Ezek átlagolt számai alapján a CLIMMAR szakértői témakörönként is értékelték az egyes gyártókat, illetve összesített DSI-mutatót képeztek az egyes traktormárkákra vonatkozóan. A szakértők 862 db kitöltött kérdőívet dolgoztak fel, amely 215-tel kevesebb volt, mint az egy évvel korábbi. Ennek az egyik oka volt, hogy a brit és az osztrák traktor generálimportőrök (A-kereskedők) a pandémia okozta nehézségekre hivatkozva nem küldték vissza a kérdőíveket. A felmérés eredményeit a CLIMMAR elnöke, Erik Hogervorst 2020. november 13-án ismertette a bolognai EIMA virtuális sajtókonferenciája keretében. (Az EIMA Nemzetközi Mezőgazdasági Gépkiállítást 2021 októberében rendezik 2020 novembere helyett) ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
Mértékadó, Magabiztos, Megbízható: MERLO
Pálinkás Gábor
Az innováció mindig is a Merlo csoport alappillérei közé tartozott, és az alapítástól eltelt 57 év alatt még a legnagyobb kihívások közepette sem veszítette el a technikai/technológiai fejlődésbe vetett hitét. Mára nemzetközileg is elismert technológiai vezetővé váltak, és több mint 80 szabadalom fűződik a nevükhöz. Biztonság, kényelem, maximális teljesítmény és hatékonyság, ezek azok az ismérvek, amik a MERLO „erejét” jelentik az általuk gyártott, elsősorban a portfóliójuk jelentős részét kitevő teleszkópos rakodógépekben megtestesülve, amelyek egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtanak mezőgazdasági, építőipari és egyéb ipari felhasználásuk során ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Újabb mezőgazdasági robotok vizsgáznak a gyakorlatban
Dr. Hajdú József
Világszerte felgyorsult a robotok fejlesztése a mezőgazdaságban. Hetente jelennek meg különböző tudósítások az újabb és újabb fejlesztésekről, tesztelésekről. Ezek közül mutatunk be néhányat ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Kettő az egyben és három az egyben homlokrakodók
HaJós
Az ipari, építőipari és mezőgazdasági rakodási technológiákban a különböző teljesítményű homlokrakodó gépek használata a legelterjedtebb, de azok nagyméretű változataival külszíni művelésű bányákban is lehet találkozni. A széles körben használatos magajáró homlokrakodók többségét 50 és 300 LE közötti teljesítményű négy- vagy hathengeres dízelmotorok működtetik, de kisebb teljesítményű változatoknál már megjelentek az akkumulátoros áramforrást használó, elektromos meghajtású homlokrakodók is (Kramer, Merlo, Schäffer, Weidemann stb.). A rakodók zöme hidrosztatikus járószerkezeti hajtással készül, de a nagyobb teljesítményűeknél hidrodinamikus nyomatékváltóval kombinált, több (4-6) fokozatú, elektronikus kapcsolású powershift sebességváltókat is alkalmaznak. Ritkaságnak számítanak még a hibrid (dízel-elektromos) meghajtású rakodók. A hagyományos homlokrakodók P- (párhuzamos), vagy Z-kinematikájú, hidraulikus mozgatású emelőgémmel készülnek, és a maximális emelőképességük 2 és 18 tonna között, míg a maximális emelési magasságuk 3,1 és 4,5 m között változik, amely a szállító járművek megrakásához általában elegendő ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Biogáz konténerekből – Pöttinger MobiGas száraz eljárású biogázfermentorok
Dr. Hajdú József
A biogáz előállításának elterjedt módja a hígtrágyához, trágyaléhez kevert szilárd szerves anyagokból összeállított 6-10% szárazanyag-tartalmú, homogenizált, folyékony szubsztrátokból nagy, több száz m3-es fermentorokban biofermentációval előállított biogáztermelés. A világon működő mintegy 25.000 biogáztelepen túlnyomó részben ezzel a technológiával állítják elő a magas metántartalmú, környezetbarát energiahordozót, a biogázt. A szerveshulladék-lerakó telepeken a levegőtől elzárt, (földdel) takart, hosszabb ideje már betárolt depóniák megfúrásával is lehet biogázt kitermelni. Ez már száraz eljárással keletkezett biogáz, amely a föld alatt lebomló szerves anyagok lebomlásával keletkezett ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műholdas felvételek használhatósága a precíziós mezőgazdaságban
Dr. Ragán Péter – Dr. Rátonyi Tamás – Bácskai István – Dr. Harsányi Endre
A mezőgazdasági táblákról készített műholdfelvételek egyik alapját képezik napjaink mezőgazdasági szaktanácsadásának. Korábbi cikkekeinkben bemutatott műholdfelvételek a drónfelvételekhez hasonló passzív optikai távérzékelési elven működnek, azaz a mérések során a felszínről visszaverődő fényt mérik. Egyik nagy különbség a drónfelvételekhez képest a spektrális és térbeli felbontása és csatornánkénti érzékenysége. A drónra szerelt módosított kamerával készített felvételek színei 0-255, a Sentinel 2 műhold multispektrális képei (MSI) 0-10200 reflektancia-értékeket vehetnek fel, azaz a műholdfelvételek érzékenysége sokkal nagyobb. A Sentinel 2 műholdaknak 5 napos visszatérési ideje van, ami azt jelenti, hogy ugyanazon földrajzi helyről 5 naponta készít felvételeket. A műholdas távérzékelés működési elvéből adódóan a műszernek „át kell tekintenie” egy bizonyos vastagságú légrétegen, viszont maga a légkör nem minden hullámhosszúságú sugárzásnak járható át egyformán. A műholdra szerelt érzékelők tervezésénél, megvalósításánál és a mérések kivitelezésénél figyelembe kell venni ezt a tényezőt. A mezőgazdasági használatra több műhold adatai is ingyenesen elérhetőek, cikkünkben az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus programja által üzemeltetett Sentinel 2 ikerműholdat és az abból származó felvételeket fogjuk bemutatni. A Sentinel 2A-t 2015. június 23-án, a Sentinel 2B-t pedig 2017. március 7-én állították földkörüli pályára, azaz az első felvételek ebből az időszakból érhetők el ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Ökonómia
A precíziós technológia hazai eredményei
Dr. Gockler Lajos
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján 2020.11.09-én jelent meg a Gaál Márta és Illés Ivett által szerkesztett: „A precíziós szántóföldi növénytermesztés helyzete és ökonómiai vizsgálata” című (156 oldal) tanulmány, melynek célja, hogy áttekintést adjon a mezőgazdaság digitalizációjának lehetőségeiről, a precíziós szántóföldi növénytermesztés nemzetközi és hazai helyzetéről, valamint a precíziós gazdálkodásra való áttérés folyamatáról és tapasztalatairól. E munka azért jelentős, mert (talán) ez a „legfrissebb” és legrészletesebb tudományos igénnyel készített összeállítás, amely segítheti az elmúlt mintegy 10-20 évben a helyspecifikus gazdálkodás iránti jelentős érdeklődés „reális” kielégítését. A cél érdekében helyes lenne, ha minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember, tehát a gazdálkodók, az irányítók, a tanácsadók, az oktatók, a kutatók, és a sajtó képviselői is kézbe vennék e kiadványt, és legalább a „Bevezetés”, valamint az „Összefoglalás” fejezetekben leírtakra felhívnák a mezőgazdasággal közvetlenül kevésbé érintettek figyelmét is. Kiemelhető, hogy e munka alapja az AKI által évtizedek óta megfigyelt tesztüzemi rendszer, így ez a jelentős adatbázis és a megbízható adatfeldolgozás hitelesíti a megállapításokat. Fontos továbbá, hogy a most közölt tanulmány e téma második kiadása, mert az AKI honlapján 2017.07.31-én már megjelent Kemény Gábor – Lámfalusi Ibolya – Molnár András szerkesztők „A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata” című (160 oldal) tanulmánya, mely külön is figyelemre méltó, és a mostani kiadvány annak kibővítéseként is kezelhető. (A 2017. évi tanulmány ismertetését lásd a Mezőgazdasági Technika 2017. 3. szám 40-43. oldalain közölt „A precíziós technológia eredményei” c. cikkben, ez és a két AKI kiadvány az internetről letölthető!) ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|