6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés
Belső égésű motor részecskeszűrési hatékonyságának változása az üzemóra függvényében
Csankó Csaba – Bíró Norbert – Szőllősi Dániel – Dr. Kiss Péter
Számos előnye ellenére több hátránya is van a dízeltechnikának. Ahogy a legtöbb fosszilis üzemanyagnak, a dízel üzemanyagnak is szén és hidrogén az alapvető összetevője. Ideális termodinamikai folyamat esetén a dízelmotorban csak szén-dioxid (CO2) és vízgőz (H2O) képződne [14]. Az ideális körülményeket zavaró tényezők: a nem megfelelő levegő-hajtóanyag keverési arány, a beszívott levegő részecsketartalma, az égési hőmérséklet változása, a gyújtásidőzítés pontatlansága, az égéstérben lévő turbulenciák, nem ideális égéstérforma (megjegyzés: ideális a gömbforma, centrikus égéssel) stb.. Ezen tényezők miatt jelentősen több káros anyag képződik. [1] A légkört terhelő ártalmas részecskék mennyiségének csökkenése érdekében az Európai Unió (EU) 1990-től a dízel haszongépjárművek számára készített normákkal kezdte folyamatosan redukálni a környezetet terhelő káros emisszió (káros környezeti levegőterhelés) mértékét. A legjelentősebbek ezek közül a nitrogén-oxid (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-hidrogén (HC) és a részecskekibocsátás (PM), valamint kimutatható a kén-dioxid (SO2) is. (1. ábra) [3] ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
150 év a mezőgazdaság szolgálatában – Az MGI (Mezőgazdasági Gépkísérleti/Gépesítési Intézet) története 1998-tól napjainkig (7. rész)
Pálinkás Gábor – Dr. Tóth László
Az intézmény vezetésére dr. Hajdú Józsefet követően 1998-ban dr. Fenyvesi László (1. ábra), az intézet addigi főosztályvezető-helyettese kapott miniszteri megbízást egy évre, majd ezután három 5 éves ciklusban, pályázat útján lett az intézet vezetője. Fenyvesi László egyetemi tanulmányait a GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán kitüntetéses oklevéllel fejezte be 1977-ben. 2002-ben PhD fokozatot szerzett a Szent István Egyetem Doktori Iskolájában, ezt követően habilitált, valamint sikeres pályázat után egyetemi tanárrá nevezték ki. Két ciklusban az MTA Agrártudományok Osztályának doktor képviselőjévé választották ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Amazone újdonságok az Agritechnica jegyében
Pálinkás Gábor
Bár a világ legnagyobbjaként aposztrofált Agritechnica mezőgazdaságigép-kiállításon való részvétel több nagy mezőgépgyártó részéről is bizonytalan a jelenleg is fennálló koronavírus-járvány, illetve az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedések miatt, az Amazone csoport (Amazonen-Werke H. Dreyer SE & Co. KG) optimistán tekint a jövő évi hannoveri seregszemlére (2022. február 27 – március 5.). Ezt erősíti a november közepén tartott nagyszabású online sajtótájékoztatójuk is, amelyen az Agritechnica jegyében mutatták be legújabb fejlesztéseiket, gépújdonságaikat ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Fliegl Skate 120: DLG (Német Agrárszövetség) által elismert – A Fliegl Skate 120 teszteredményei magukért beszélnek: hatékony és eredményes hígtrágya-kijuttatás
MT
A hígtrágya fontos a mezőgazdaság számára, hiszen jelentősen hozzájárul a növények növekedéséhez és ezáltal a mezőgazdasági termelők sikeréhez is. A Fliegl több mint 25 éve gyárt saját fejlesztésű csigás terítőegységeket a földközeli kijuttatáshoz. A csúszócsoroszlyás terítőegységek 2016 óta találhatók meg a palettán különböző munkaszélességekkel (6; 7,5; 9; 12; 15; 18; 21 és 24 m). A DLG tesztje bizonyítja, hogy a kijuttatási technológia területén szerzett többéves tapasztalat jelentős pozitív hatással volt a gyakorlati alkalmazásra. A Fliegl Skate 120 egy 12 méteres munkaszélességgel rendelkező terítőegység. A kifinomult váz- és elosztószerkezetnek köszönhetően a „Skate” pehelysúlyúnak számít a maga 1300 kg-jával. Ennek ellenére egy kimondottan stabil, tartós szerkezetről van szó ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Gépek a McHale kínálatában
MT
A magyarországi forgalmazás megkezdése óta, az elmúlt több mint tíz év után ma már a hazai gazdálkodók körében is ismerősen cseng a McHale név. A szálastakarmány-betakarító munkagépek fejlesztésére és gyártására specializálódott ír cég termékei teljesítményükkel, minőségükkel és értékállóságukkal számos magyar gazdaságban bizonyítottak. A McHale körbálázók mellett az utóbbi években folyamatosan bővül a termékkör, lefedve a betakarítás teljes műveletét, így fűkaszák, rendképzők, kombinált bálázó-csomagolók, bálacsomagolók, bálabontók és a bálák mozgatásához, szeleteléséhez szükséges gépek is megtalálhatók a cég termékkínálatában ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Fehérje takarmánynövények hidropóniás termesztési lehetőségének kutatása
Barabás-Olasz Zsófia – Deákvári József – Dr. Szalay Kornél
Napjainkban a fehérjetakarmány-növényekből származó nyersanyagok csaknem 70%-át importálja az EU, mindössze 30%-át tudja megtermelni az állati takarmányként felhasznált fehérjenövényeknek (az EU szántóterületének 3%-át foglalja el). Ez a nagyfokú importfüggőség fehérjehordozó takarmányból rendkívül sebezhetővé teszi az állattenyésztést az áringadozással szemben. Magyarország a szójaliszt-felhasználás 90%-át Dél-Amerikából importálta 2015-ben, amikor 40 ezer hektár volt a szója vetésterület, ez akár 100 ezer hektárra emelhető, de ez is csak a hazai szójadara-szükséglet legfeljebb felét fedezné. Alternatívát jelenthet a takarmányborsó, a takarmánybab (lóbab, Vicia faba) és az édes csillagfürt vetésterületének növelése ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Megoldások a nagybálák öngyulladás elleni védelmére
Dr. Hajdú József
Az értékes szálastakarmányokat a levélfrakció megmentése érdekében, rendszerint fonnyasztott állapotban (30-40% nedvességtartalommal) bálázzák be, majd néhány napos tarlón történő szellőztetés után gyakran fedett tárolókba tárolják be azokat. Sokszor egy színben több száz, akár több ezer bála is elhelyezésre kerülhet. Ezek közé bekerülhetnek nedvesebb bálák is, amelyek később öngyulladást okozva óriási károkat jelenthetnek. Megsemmisülhet a téli takarmánykészlet és a tárolószín is ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Lápos területek nádtermésének betakarítása és hasznosítása
Dr. Hajdú József
Európa több országában jelentős kiterjedésű lápos területek találhatók, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében azzal, hogy jelentős mennyiségű CO2-t képesek megkötni. Ugyanakkor nagy mennyiségben termelnek magas széntartalmú, sokoldalúan hasznosítható szerves anyagot is ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Okos megoldások az állattenyésztés területén II. – Fejőrobotok alkalmazhatósága a hazai tejelőszarvasmarha-telepeken
Dr. Csiba Anita – Dr. Ferencz Árpád
Az európai uniós és nemzeti stratégiák által megjelölt prioritások, valamint az e területre vonatkozó jogszabályi előírások által támogatott fő célterületek a precíziós mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, a beruházások és fejlesztések, valamint az ezek megvalósításához szükséges források biztosítása területén a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználása révén megvalósuló mezőgazdasági termelés, a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság javítása. E célok elérésére az Európai Unió a digitalizációs technológiát alkalmazó precíziós technológiák agrárgazdaság területén való széleskörű bevezetését jelölte meg. Az e területre vonatkozó legfontosabb stratégiák és jogszabályok „Magyarország Digitális Agrár Stratégiája” (2019-2022), valamint „Magyarország Élelmiszergazdasági Koncepciója” (2017-2050). Ez utóbbi dokumentum szerint Magyarország a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési potenciálját messze nem használja ki, idézve: „A magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál 60%-kal nagyobb termelési potenciál van.” – állapítja meg a Kormány által elfogadott dokumentum. Magyarország digitális agrárstratégiája szerint a termelés hatékonyságának növelését, valamint az élelmiszerlánc-biztonság javítását a digitalizáció és a robotizáció az agrárium területén egyre szélesebb körben való elterjesztése oldhatja meg. A digitális agrárstratégia által kijelölt célkitűzésekkel összhangban a fejőrobotos fejéstechnológia bevezetése a tejelőszarvasmarha-tartás területén lehetőséget biztosít egyedi tartásra, a takarmányozás optimalizálására, a tőgygyulladás mielőbbi felismerésére, ezáltal kevesebb gyógyszer alkalmazására, valamint a masztitiszben szenvedő állatok termelésből való kiesésének minimális időtartamra csökkentésére, illetve az egészségesebb, jobb minőségű és nagyobb mennyiségű élelmiszer nyersanyag előállítására a termelés hatékonyságának növelése, valamint költségeinek minimalizálása mellett ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Ökonómia
A termőföldárak és a földbérleti díjak változása hazánkban
Dr. Gockler Lajos
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2021.11.11-én jelent meg a „Termőföldárak és bérleti díjak, 2020” című (12 oldalas) kiadvány, melynek forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisa volt. (A KSH vonatkozó számadatait lásd a Stadat 19.1.1.9. és megyénként a 19.1.2.2. táblázatokban!) A KSH mellett a termőföldárak és a bérleti díjak változásával, valamint ennek a mezőgazdasági termelés költségére gyakorolt hatásával több más szervezet is foglalkozik. Ezek között a legjelentősebb az OTP Jelzálogbank az „OTP Termőföld Értéktérkép 2021” című (12 oldalas) anyaga, és az „Agrotax Iránytű 2021” című kiadvány. Az OTP ugyancsak a NAV adatait dolgozta fel, de számai a KSH-étól kissé eltérnek. A közölt anyagokból látható, hogy a földárak és a bérleti díjak folyamatosan emelkednek, és nagyobb mértékben, mint az infláció, valamint pl. a lakásárak növekedése. Az OTP Jelzálogbank szerint ugyanis a 2010. évihez viszonyítva a lakóingatlan-árindex 2019-ben „csak” 159%-ra, 2020-ban pedig 178%-ra nőtt, a termőföld-árindex viszont 2019-ben 266%, 2020-ban pedig 275% lett. A földár, valamint a bérleti díj emelkedése régiónként, megyénként stb. is jelentősen eltérő, és a mezőgazdaság minden ágazatánál növeli a termelés költségét. Mivel a „fejlettebb” országokban a termőföldárak lényegesen magasabbak, mint hazánkban, így nálunk is további emelkedés várható. (A kiadványok, illetve az adatok letölthetők a cégek honlapjairól. Az előző évi ismertetést és az Agrárgazdasági Kutató Intézet /AKI/ termőföldárait, illetve ezek hatását a termelés eredményére részletesebben lásd a Mezőgazdasági Technika 2020/12. szám 37-43. oldalain!) ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|