2020. december
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Vállalkozók tanácsadója

Lineár és körforgó öntözőberendezések

Dr. Hajdú József

Az öntözés az intenzív gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme a mezőgazdaságban. Jelentősen növelhető vele a termelési biztonság, csökkenthetők az aszályok okozta kártételek. Kedvező esetben az okszerű öntözéssel megduplázhatók a terméshozamok és számottevően javulhat a termésminőség is. Magyarországon az elmúlt évek bebizonyították, hogy a klímaváltozás következményeként jelentkező felmelegedés és szárazság elleni védekezésnek egyedüli hatékony eszköze az öntözés fejlesztése. Ezt tudják és érzik a kormányzati szereplők is, több öntözésfejlesztési támogatási programot indítottak az elmúlt években, de nem sikerült érdemi változásokat eddig realizálni. A mostani kormányzat is kiemelten kezeli az öntözés ügyét, és szeretné megduplázni néhány év alatt a jelenlegi 82.000 ha öntözött terület nagyságát, és 2030-ra megközelíteni a 400.000 ha-t. Erre lehet reális cél, hisz az országban már egyszer az 1980-as években elérte az öntözött terület a 360.000 ha-t, igaz a mostani adottságok – elsősorban az öntözési infrastruktúrák rossz állapota miatt – nagyobb központi és vállalkozási erőforrások mozgatását igénylik. A kormány törvényt alkotott az öntözési körzetek és közösségek alapítására, illetve a vízjogi engedélyek kiadására vonatkozóan. A Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése c. pályázat keretében 30 Mrd forrás áll rendelkezésre új, korszerű öntözőberendezések beszerzésére, valamint a meglévő berendezések modernizálására. A támogatás mértéke 50-70% között változik. Napjainkra az is kiderült, hogy az éltető víz az energiáknál is fontosabb stratégiai cikké vált világszerte, tehát rendkívül okosan és racionálisan kell gazdálkodni vele. Ezért egyre inkább a vízzel takarékosan bánni képes, szabályozható, precíziós öntözést megvalósítani tudó öntözőberendezésekre lesz szükség a mezőgazdaságban. Erre a célra szántóföldi körülmények között a lineáris (egyenes vonalú) mozgású és körforgó (körpályán mozgó), szinte teljes egészében automatizálható, önjáró öntözőberendezések kínálják a legjobb megoldásokat ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

A precíziós talajlazítás tervezése kontakt szenzorokkal meghatározott talajellenállás- és talajnedvesség-adatok felhasználásával

Dr. Ragán Péter – Dr. Rátonyi Tamás – Dr. Széles Adrienn – Dr. Harsányi Endre

A mezőgazdaságban alkalmazott nagytömegű erő- és munkagépek jelentősen hozzájárulnak a talajfelszín irányából induló és egyre vastagodó tömörödött rétegek kialakulásához (Rehman et al., 2018). A talaj káros tömörödöttségének megszüntetésére rendelkezünk megfelelő mélylazítási technológiákkal, melyek alkalmazása viszont rendkívül energia- és költségigényes (Birkás, 2006). A precíziós mezőgazdaságban lehetőség van a térben lehatárolt kedvezőtlen talajfoltok kezelésére. Ezt az elvet követve a mélylazítás tervezése során is meghatározható a szántóföldi táblán a lazítandó zónák kiterjedése és a tömör talajrétegek mélységi elhelyezkedése. Kontakt mechanikai szenzorral meghatározott penetrációs ellenállás az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a talaj tömődöttségének/lazultságának, a tömörödött rétegek mélységbeli elhelyezkedésének és kiterjedésének, valamint a talajfizikai állapot térbeli és időbeli változásának vizsgálatára, amely összevethető a folyamatos talajellenállás-mérésen alapuló módszerrel (Birkás, 2006). A talaj mechanikai ellenállása a talaj nedvességtartalmával fordítottan, a térfogattömeggel pedig egyenes arányban változik (Champbell és O'Sullivan, 1991). Egy adott nedvességtartalomnál a térfogattömeg növekedésével nő, adott térfogattömegnél növekvő nedvességtartalommal pedig csökken a talajellenállás (Ehlers et al., 1983). A mechanikai szenzorokkal nagy ismétlésszámban végezhetünk méréseket, amelyek feldolgozásával precíziós talajlazítási térképek készíthetők ...

... tovább »

Huntractor HTT 180P – Folytatódik a Huntractor Kft. Rába traktor modernizálási programja

Dr. Hajdú József – Pálinkás Gábor

A Rátkai István nevével fémjelzett Hun­trac­tor Kft.-t azzal a céllal alapították, hogy az 1970/80-as években a magyar mezőgazdaságban meghatározó vonóerőkategóriát képviselő Rába-Steiger és Rába nehéz, döntően talajművelő traktorok konstrukciójának a jelenlegi kor követelményei szerinti mo­dernizálásával azok használati idejét meghosszabbítsák. Hiánypótló munkára vállalkoztak, mivel még mindig 1500 db körüli Rába traktor található a magyarországi mezőgazdasági vállalkozásoknál, amelyek zöme még évente kisebb-nagyobb üzemóraszámban jelenleg is használatban van. A Rába Ma­gyar Vagon és Gépgyár privatizációja után a traktorok gyártójának nem jutott erre ener­giája, vagy talán nem tartotta fontosnak. A rendszerváltást követően 24 év kellett ahhoz, hogy egy műszakiakból álló lelkes csapat üzletet lásson benne, és elkezdje átépíteni a Rába traktorokat mintegy harmad­áron, mint amennyiért egy napjainkban gyártott hasonló teljesítményű Steiger traktor kerül. Ugyanis az élet bebizonyította, hogy a több mint 40 éve gyártott Rába-Steiger traktorok elnyűhetetlennek bizonyultak. A robusztus alvázuk és az erős Rába tengelyek sokkal többet bírnak ki, mint a traktorok motorjai és sebességváltói. A traktorok kedvező adhéziós tömege és a tengelyek közötti tömegeloszlás kiváló vonóképességet biztosít ezek­nek a traktoroknak. A traktorok alacsony szervizköltséggel voltak üzemben tarthatók, ezek megőrzésére törekszik a vállalkozás ...

... tovább »

Mezőgazdasági tehergépkocsi-újdonságok

Dr. Hajdú József

Közelmúltban több tehergépkocsi-gyártó is (Iveco, MAN, Mercedes-Benz, Volvo stb.) megjelent a piacon új fejlesztésű, nyerges kialakítású mezőgazdasági szállítószerelvénnyel. Ezek sajátossága, hogy korszerűbb kivitelű, környezetet kímélőbb, nagyobb teljesítményű motorokkal rendelkeznek, nagyobb sebességre képesek és a terepen is megbízhatóbban mozognak. Különlegességük, hogy a széria közúti nyerges vontatókból (Iveco Trekker, MAN TGS/TRS, Mercedes Arocs, stb) a német vilshofeni székhelyű Paul Nutzfahrzeige GmbH építi át mezőgazdasági kivitellé. Egy másik német vállalkozás, az A+T Nutzfahrzeige GmbH közúti Volvo nyerges vontatókból hasonló módon alakítja át a Volvo FMX 540 4x4 Multitruck mezőgazdasági vontatót. Ez érinti a járművek sebességváltóját, amelyet terhelés alatt kapcsolhatóvá (powershift) alakítanak és kívánságra mászósebességet is beépítenek. A hid­raulikus rendszer is módosul, amely érinti a rendszer teljesítményét, szolgáltatásait, illetve a legtöbb esetben ISO-szabványos, hidraulikus hárompont-függesztő berendezés és több (6-8 db) külső hidraulikus csatlakozó is kiépítésre kerül rajtuk, valamint TLT hajtások is kerülnek rájuk.
A nyerges vontatók hátuljára szabványos pótkocsi (gömbfejes és csapos) vonószerkezeteket helyeznek el, így a vontatók nem csak nyerges félpótkocsikat, hanem hagyományos egy- és kéttengelyes pótkocsikat is vontathatnak. Ezek a plusz vontatási lehetőségek, illetve a hidraulikusan függesztett munkagépek hordozása az alvázak és a rugózás erősítését is igénylik. Ezeknek az átalakított vontató járműveknek sajátossága az is, hogy rendszerint eltérő méretű és terhelhetőségű gumiabroncsokkal szerelt kerekek kerülnek a mellső és a hátsó tengelyekre. Elöl rendszerint 22,5 collos, hátul pedig 24,0 collos ballonos radiálabroncsokat szerelnek fel ...

... tovább »

Robotok a szőlőben

Dr. Husti István

Európa több országában a boripar stratégiai jelentőségű mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Ennek megfelelően óriási „harc” folyik a termelők között a vevők meg­nyeréséért, megtartásáért. A globális piacokon folyó versenyben csak az tud talpon maradni, aki képes stabilan megbízható minőséget megfizethető áron produkálni. A bor tipikusan olyan termék, amelynek jó hírét nehéz kialakítani, de könnyű lerombolni. A fogyasztó a stabil, megszokott minőséget értékeli, ami a borvertikum minden szereplőjétől megkívánja az ismételhetőséget, azaz azt, hogy a bor minden jellemzője évről évre megegyezzen ...

... tovább »
Ökonómia

A termőföldárak és a földbérleti díjak változása

Dr. Gockler Lajos

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2020.11.09-én jelent meg a „Termőföldárak és bérleti díjak, 2019” című kiadvány. A KSH mellett a termőföldárak és a bérleti díjak változásával, valamint ennek a mezőgazdasági termelés költségére gyakorolt hatásával az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) a „Tesztüzemi Információs Rendszer” keretében, valamint több más szervezet is foglalkozik. Pl. az OTP Jelzálogbank az „OTP Termőföld Értéktérkép 2020”, a Takarékcsoport a „Termőföldindex 2020”, a „TAKARÉK Monitor 2019”, az Agrotax Iránytű 2020 a „Statisztikai kiadvány a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek piacáról” című kiadványokat jelentették meg. Ezekből az anyagokból látható, hogy az utóbbi években a földárak és a bérleti díjak számottevően emelkedtek, melyek mértéke régiónként, megyénként stb. jelentősen eltérő volt, és tovább növelték a mezőgazdasági termelés költségét. E probléma azért fontos, mert a termőföldek áremelkedése nagyobb volt, mint az infláció (1. ábra), valamint pl. a lakásárak növekedése, (az OTP Jelzálogbank szerint a 2010. évihez viszonyítva 2019-ben a lakóingatlan árindex „csak” 159%-ra, a termőföld-árindex viszont 266%-ra nőtt), és a földbérleti díjak sokkal intenzívebben nőttek, mint pl. a bruttó termelési érték (2. ábra). Mivel a „fejlettebb” országokban a termőföldárak lényegesen magasabbak, mint hazánkban, így nálunk is további emelkedés várható. (A kiadványok, illetve az adatok letölthetők a cégek honlapjairól. ...

... tovább »
Visszatekintés

A HSCS-VCST-DUTRA traktorgyártás alkotó szellemiségének utóélete a bezárult kispesti lehetőségek után

Dr. Stieber József

Az 1900-ban alapított kispesti HOFHERR gyár annak idején a magyar mezőgazdaságigép-gyártás fellendülésének egyik mérföldköve volt, a csaknem háromnegyed évszázados fennállása pedig meggyőző példája annak, hogy a folyamatosan fejlődő hazai gép-, traktor-, dömper- és földmunkagép-gyártás milyen meghatározó ráhatással lehetett az ország mezőgazdasági gépesítésére.
Az egykor legendás hírű HOFHERR-gyár jogutódjának, a Vörös Csillag Traktorgyárnak nem kellett szégyenkeznie, hiszen nagy elődjéhez híven kiemelkedő műszaki megoldásokat vonultatott fel, korszerű traktorokat gyártott, és híre a világban is elismertté vált (3 db tervezői és gyártási Kossuth-díj elnyerése). A hazai ipari és mezőgazdasági termelés folyamatai azonban 1968 után az eddigiektől eltérő gazdasági működést vártak el, amit a nyugati világ eredményei is sürgettek ...

... tovább »

Nevezetesebb hazai mezőgazdasági gép- és eszközbemutatók a XIX. század második felében

Réz Gyula

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukását követően nyolc esztendeig nem rendeztek hazánkban említésre méltó gazdasági gépkiállítást és gépbemutatót. Közel egy évtized múltán – a belföldi politikai feszültség csökkenésével – a megváltozott légkör lehetővé tette a honi gazdasági fellendülést. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) 1857. június 6-10. között Pesten – az egyesület saját területének számító Köztelken – gazdasági gépeket és eszközöket felsorakoztató látványos kiállítást rendezett. Ezen a nemzetközi seregszemlén jelent meg kiállítóként első alkalommal a világhírű angol mezőgazdasági gépgyártó cég, a lincolni Clayton-Shuttleworth vállalat ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2021. január
2020. december
2020. november
2020. október
2020. szeptember
2020. augusztus
2020. július