2020. április
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Aszalás kombinált energiabeviteli technikával

Madár Viktor – Dr. Tóth László – Gubó János – Bodnár István

Számos kedvező vélemény hangzik el különféle fórumokon a szárított, illetve aszalt gyümölcsök, zöldségek előnyös tulajdonságairól az élelmezéssel kapcsolatban. A szárítás vagy aszalás fizikai értelemben hasonló folyamatot jelent, az egyik legrégebbi tartósítási forma. Mindkét eljárásnál az anyag kezdeti magas nedvességtartalmának elvonását végzik, a szárításnál az egyensúlyi nedvességtartalom ~12-14% vagy alacsonyabb, míg az aszalásnál 18-22%. Az alapvető eljárások jelentős hagyományokkal rendelkeznek, lehetnek nagyon egyszerű, de bonyolultabb változatok is.
Az aszalásnál a tartósításon túl az alapvető cél, hogy az íz- és aromaanyagok ne változzanak, tehát a fogyasztásnál az élvezeti érték megmaradjon. Hagyományosan a szárítást és aszalást a napon végezték kedvező időjárási körülmények között. Sokan ma is úgy értékelik, hogy a legkedvezőbb állapotot a napon történő aszaláskor érhetjük el. Ekkor viszont a megfelelő minőség eléréséhez több fontos tényező szükséges: védeni kell a portól, a különféle rovaroktól, de a nagyon erős, tűző nap is károkat okozhat, pl. a túlhevült anyag színe kedvezőtlenül megváltozik, a felülete kemény lesz. Lényeges az aszalás időtartama és a környezet állapota (hőmérséklet, légmozgás, páratartalom), amelyen a vízelvonás létrehozható. Az év során a később érő gyümölcsöknél már kevesebb a megfelelő napos és száraz időszak, különösen a mérsékelt égövön a gyakoribb és jelentősebb változások miatt. Ezért is többen javasolják a zárt terű vagy félig zárt terű aszalási eljárásokat, pl. villannyal fűtött aszalóberendezéseket.
Aszalásnál a víz elvonása hagyományosan konvektív és konduktív hőközlés révén oldható meg. Ezek jellemzője, hogy az anyag felmelegítése a külső felületről indul el és a hőenergia az anyag belső tere felé halad (Beke, 1999). A napon történő szárításnál lényeges a szél-, illetve légmozgás, ami az anyag felületén megjelenő vizet, vízgőzt elszállítja. Tehát az anyagba a konduktív behatoló hő által kihajtott víz (vízgőz) elvitele konvektív módon (légmozgással) valósul meg, és ekkor a folyamat gyorsabb is. A sütőben végzett aszalásnál is tanácsolják, hogy enyhén ki kell nyitni a sütő ajtaját, ezáltal a résen keresztül a párás nedves levegő eltávozhat, ezzel segítik, gyorsítják a nedvesség elvonását.
A gyakorlatban a nagyobb zárt térű aszalóberendezésekben a konvektív és a konduktív kombinációt alkalmazzák, rendszerint meleg, száraz levegő befúvásával. Az ilyen eljárásoknál a felhasznált energia már jelentős költségtényező. Ezért is a fejlesztés egyik célja, hogy a ráfordított energia mennyisége a lehető legalacsonyabb legyen, de a végtermék anyagminőségét ne befolyásolja ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Új fejlesztésű, korszerű vontatott szántóföldi permetezőgépek

Dr. Hajdú József

A nagy területen termelt szántóföldi növények vegyszeres gyomirtásához, a gomba- és rovarkártevők elleni védekezéshez, a folyékony műtrágyákkal végzett helyspecifikus fejtrágyázásához, továbbá a fehérje- és olajnövényekre érésgyorsítók és desszikálószerek kipermetezéséhez nélkülözhetetlenek az évente többször bevetésre kerülő, nagy teljesítményű vontatott permetezők. Közülük több gép mögött évi több ezer hektár terület növényvédelme jelenik meg, mindig hadra foghatónak és bevethetőnek kell lenniük, mert a kártevők megjelenése és gyors terjedése szinte kiszámíthatatlan. Az újgép­be­szerzéseknél és a meglévők üzemeltetésénél is teljességre kell törekedni. Mögötte legyen területteljesítmény, megbízható, pontos vegyszerfelhasználás, megfelelő permetfedettség és permetezési hatékonyság, ne juttasson oda vegyszert, ahová nem szükséges. A je­lenlegi permetezési világcsúcsot a 12000 literes tartállyal szerelt Amazone UX 11200 permetező tartja, 24 óra alatt 1032 ha terület lepermetezésével, ez 43 ha/h teljesítménynek felel meg. Érdemes a traktorban elhelyezhető központi vezérlőegységeket, terminálokat és szabványos ISOBUS interfészeket, illetve a szabályzóautomatikákat előnyben részesíteni, melyek nem csak segítik, hanem gyorsítják is a szükséges kezelői beavatkozásokat, sőt ki is válthatják azokat. A kezelő könnyebben megnyom egy gombot a traktor vezetőfülkéjében, mint onnan kiszállva a permetezőn állítja át a szabályzóarmatúrát és a csaptelepeket. A szántóföldi vontatott permetezőknél az új fejlesztések a teljesítmé­nyek növelésére, a feltöltési gyakoriság csökkentésére, a szórásminőség és permetfedettség javítására, a permetcsepp-elsodródások és a környezetkárosítások minimalizálására, valamint a távműködtetések és beállítások automatizálására, illetve az intelligens és precíziós permetezés követelményeinek kielégítésére irányulnak leginkább. A legtöbb új fejlesztés az elmúlt időszakban a fúvókák vezérlésénél figyelhető meg ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

XERION hevederes járószerkezettel és Stage V motorokkal

AXIÁL Kft.

A CLAAS bemutatta a XERION TRAC TS nehéztraktort négyhevederes járószerkezettel. Ezenkívül a traktorcsalád Stage V besorolású motorokat, CEBIS érintőképernyős vezérlést is kapott. Az új XERION 4200 váltja a korábbi XERION 4000-et ...

... tovább »

Sikeres kísérlet permeteződrónnal szőlőben, Németországban

Dr. Hajdú József

Az Európai Unióban és így annak országaiban sem engedélyezett a légi növényvédelem, mindegy hogy milyen légi járművel végzik azt. A kultikopter drónokat is a légi járművek közé sorolja a direktíva. Az Európai Innovációs Partnerségi Program (EIP) keretében a weinsbergi LVWO – Állami Szőlő- és Gyümölcstermelési Kísérleti és Oktatási Hivatal, Weinsberg – lehetőséget kapott a meredek lejtőkre és hegyoldalba telepített szőlőültetvények növényvédelmének drónnal történő kísérleti megvalósítására. A kísérletekhez a Német Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal is hozzájárult. A kísérleti EIP Agri Projekt hároméves futamidőt kapott. Az első kísérleti év sikeresen zárult. A permetezéshez a kínai DJI dróngyártó Agras 16-os csereakkumulátoros és cserepermetlé-tartályos modelljét használták. A programban az LVWO mellett részt vett a Droneparts (Dronpartner) vállalkozás is, amely a permetezőadapter kialakításában működött közre ...

... tovább »

A szálasanyag-betakarítás új módja – Fliegl Büffel felszedő-átrakó kocsi

FLIEGL ABDA Gépgyártó Kft.

A Fliegl Büffel újszerűen kombinálja a felszedést, a vágást, a köztes tárolást és az átrakást. A takarmányt felszedi, összevágja, a köztes tárolóbunkerben tárolhatja, illetve egy szál­lító eszközre átrakja. A Büffel lehetővé teszi a folyamatos átrakást és annak szüneteltetését. Az újfajta, gazdaságos rendszer forradalmat jelent a szálastakarmány betakarításban ...

... tovább »

A világ csúcsteljesítményű gabonakombájnjai

Dr. Hajdú József

A kenyér- és takarmánygabonák, a Föld népességének legfontosabb élelmiszer­alapanyagai. Ezeket termelik világszerte a legnagyobb területen és a mezőgazdasági munkák között ezeknek a betakarítása jelenti a legnagyobb feladatot. Nem véletlen, hogy a talajművelés és vetés után a gabona-betakarítás gépi megoldásainak kimunkálása került először előtérbe. A sok kézi munkával járó részlegesen gépesített megoldásokat követően, az 1930-as évek végén az 1940-es évek elején jelentek meg az első magajáró arató-cséplő gépek (kombájnok), amelyek az 1950-es években már világszerte elterjedtek. A megjelenésük óta eltelt mintegy 80 év alatt a gabonakombájnok konstrukciója, teljesítménye és a szemkezelés minősége, óriás léptékben változott meg. Több mint tízszeresére nőtt a motorteljesítményük (70-700 LE), a vágóasztalok munkaszélessége (1,5-14 m) és a magtartályok befogadóképessége (2-18 m3) és százszorosára (búzabetakarításban 1,3 t/h-ról 135 t/h-ra) a szemteljesítményük. A mai gabonakombájnok tárolásra alkalmas tisztasággal (1% körüli szennyezettséggel) és minimális (0,5% körüli) szemtöréssel takarítják be a szemes terményeket. A kombájnok teljesítményét kezdetben a hagyományos keresztdobos cséplőszerkezetek, a szalmarázók geometriai méreteinek és a rostafelületek növelésével növelték. Majd később az 1970-es évek végén megjelentek a hosszdobos (axiálflov) cséplőszerkezetek és a ’80-as években pedig a szalmarázókat kétrotoros magleválasztó dobokkal kiváltó hibrid cséplő és magleválasztó rendszerű kombájnok is. Az új cséplőrendszerek új mérföldköveket jelentettek a kombájnok teljesítményében is. Napjaink kombájnkonstrukciói között egyaránt megtalálhatók a több (2/3/4) dobból felépülő keresztdobos cséplőszerkezetű (4/5/6/8) szalmarázós, a keresztdobos cséplőrendszerrel és egy- vagy két­rotoros magleválasztóval rendelkező hibrid, illetve az egy- vagy kétrotoros axiál(hossz)-dobos cséplő-magleválasztású gépek. Teljesítményüket a cséplő-, magleválasztó és a tisz­títóberendezéseik geometriai méretei határozzák meg, amelyeknek a kombájnok közlekedését bekorlátozó külső méretek – 3,5 méteres szélesség, 4,0 méteres magasság és vontatott adapterrel 18,0 méteres max. hosszúság – szabnak határokat. Cikkünkben jelenleg a világ öt, szériában gyártott és piacon elérhető legnagyobb teljesítményű gabonaarató, -cséplő gépét mutatjuk be, amelyek között megtalálhatók a gabonabetakarítási világrekordokat tartó kombájnok is ...

... tovább »

Amazone FT 1502 fronttartály UF 1602 és UF 2002 permetezőgéppel

MT

Miután az Amazone már néhány éve kí­nálja a rendkívül sikeres FT 1001 fronttartályt, a termékprogram most az FT 1502 típussal bővült. Az FT 1502 fronttartállyal az UF 02 függesztett szántóföldi permetezőgép tartálytérfogata nagyon egyszerűen további 1500 literrel bővíthető. Például az UF 2002 így az FT 1502-vel összekapcsolva 3500 l tartálytérfogattal rendelkezik. Az opcionális FlowControl+ funkciónak és a kompakt kialakításnak köszönhetően a fronttartály az ideális megoldás az UF 02 kapacitásbővítéséhez ...

... tovább »
Ökonómia

Mezőgazdaságunk 2019. évi első eredményei

Dr. Gockler Lajos

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2020.02.14-én jelent meg a „A me­zőgazdaság teljesítménye, 2019 (második becslés)”, 2020.02.24-én a „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019”, 2020.02.26-án a „Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2019”, 2020.03.09-én az „Állatállomány, 2019. december 1.”, 2020.03.20-án „A fogyasztói árak alakulása 2019-ben”, és 2020.03.25-én a „Munkaerőpiaci folyamatok, 2019, I-IV. negyedév” című kiadványok. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján 2020.03.13-án került közlésre a „Műtrágya-értékesítés mezőgazdasági termelőknek 2019. I-IV negyedév”, 2020.03.20-án „A mezőgazdasági gépek forgalma 2019. év”, 2020.03.24-én pedig „Az élelmiszergazdaság külkereskedelme 2019. év I-XII. hónap” című jelentések. A fenti anyagok és az ezekhez csatlakozó táblázatok adatai azt mutatják, hogy mezőgazdaságunk 2019-ben „jó(?)” évet zárt, mert a mezőgazdaság kibocsátása kissé nagyobb lett, mint a 2018. évi, valamint a 2014-2019. évek átlagos számai (1. ábra). Ez azonban sajnos részben a fogyasztói árak emelkedésének köszönhető (2a. ábra), melyeket hosszabb távon nagyon sok körülmény, pl. a kormányzati intézkedések is befolyásolták, lásd a háztartási energia árát, mely a teljes fogyasztói árindexet is számottevően módosította (2b. ábra). Így a kibocsátás 2019. évi volumen­indexe 0,3%-kal kisebb, mint 2018-ban, ami feltehetően a 2018. évi nagyon kedvező után a 2019. évi kissé jelentősebb aszály (3. ábra) következménye volt, tehát „örülhetünk”, hogy eredményünk nem lett rosszabb. Mezőgazdaságunk fejlődése az elmúlt hat évben nőtt, ennek ellenére csak kis mértékben közeledtünk a jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-országok eredményeihez. Ezért célszerű részletesebben is megnézni, hogy korábbi eredményeinket 1919-ben mely területeken javítottuk, és hól rontottuk. (A KSH és az AKI hivatkozott anyagai a honlapjukról letölthetők. Az adatok többnyire előzetes számok, melyek később még kissé módosulhatnak.) ...

... tovább »

Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2020-ban

Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilvia – Rák Renáta

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI) egyik feladatának tekinti, hogy tájékozódjon és tájékoztasson a gépüzemeltetés alakulásáról, ezért az Intézet magyarországi bázisgazdaságokban évről évre figyelemmel kíséri a mezőgazdasági gépek üzemeltetési adatait és minden évben költségelőrejelzést készít. Az adott évre vonatkozó várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel kalkulálva kidolgozza és közreadja a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek (gépcsoportok) átlagos teljesítéseit és költségeit tartalmazó kiadványát, melyben összefoglalja, hogy a különböző gépekkel elvégzett munka mennyibe kerül. Természetesen a kiadványban szereplő gépféleségek árai, teljesítésadatai, és üzemeltetési költségei tájékoztató jellegű átlagok, ugyanis e számok a gyakorlatban alkalmazott tényleges típusoktól, illetve a használat esetenkénti körülményeitől függően eltérhetnek. Ugyanakkor a közölt számok megfelelő kiindulási alapot képezhetnek a mezőgazdaságban ténylegesen felmerülő munkavégzés költségének, valamint ellenértékének kiszámításához, és ha szükséges, akkor a számítási módszer ismeretében könnyen a helyi viszonyokhoz igazíthatók. A Mezőgazdasági Technika 2020. áprilisi számában a teljes kiadványt közöljülk az újság mellékleteként ...

... tovább »
Visszatekintés

A Kispesten gyártott U-jelű mezőgazdasági traktorcsalád fejlesztésének története a VCST-DUTRA időszakokban 1958-1973 (3. rész)

Dr. Stieber József

Az egykor világhírű Hofherr gyár (HSCS) jogutódja, a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár (VCST) 1957-ben a merőben új típusú traktorának megtervezésével és gyártásának beindításával egy új korszakot nyitott a magyarországi traktorgyártás történetében.
A nemzetközileg is korszerűnek számító erőgépek a már régóta elavult G-35/GS-35 tí­pusú „HOFHERR traktorokat” váltották, és mint az „U” típusjelű traktorcsalád – az UA-28-tól az UE-50-ig – „maradandó alkotásként” vonult be a magyar mezőgazdaság mindennapi éle­tébe. A korszerű konstrukciós irányelvek szerint tervezett új traktorcsalád gépei sem tudták azonban maradéktalanul kielégíteni azokat az elvárásokat, amelyeket a magyar mezőgazdaság megkövetelt a szóbanforgó „univerzális” gépektől (vontatási teljesítmény, univerzális talajművelés, homoktalajok művelése, gazdaságos közúti szállítás) ...

... tovább »

175 esztendővel ezelőtt gyártották Angliában az első gőzcséplő készletet

Réz Gyula

A XVIII. század utolsó negyede már a gőzkorszak kezdetét, és fokozatos térhódítását jelentette Európában. James Watt (1736-1819) brit mérnök és feltaláló által kifejlesztett gőzgépet először 1776-ban szénbányában és vaskohóban alkalmazták. (A gőzgépet a bányászatban a talajvíz kiszivattyúzására használták.) Nagy-Britanniában, az ipari forradalom szülő hazájában a mezőgazdasági gépek és eszközök már ezidőtájt rohamos fejlődésnek indultak. A gőzgép soha nem látott méretű fejlődést indított el. A szigetországban a gőzmasinák fokozatosan szorították háttérbe a kézi, állati, szél és vízi energia meghajtóerejét. A századforduló után a cséphadarót és a nyomtatást kezdetben Európa-szerte a lovas járgányos csép­lőgépek váltották fel, majd megszületett An­golhonban a gőzgépes gabonacséplés.

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2020. április
2020. március
2020. február
2020. január
2019. december
2019. november
2019. október