2019. szeptember
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.

2019. szeptember – teljes lapszám

MT
... tovább »
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Robottraktorok alkalmazásának gépesítésre és géphasználatra gyakorolt hatása

Dr. Magó László

A digitalizáció, az automatizálás, illetve a mesterséges intelligencia eszközeinek fokozatos térhódítása az agráriumot, illetve a mezőgazdasági termelési technológiákat is elérte. A korszerű erőgépek, de olykor a munkagépek esetében is számos területen alkalmaznak „okos” technikai megoldásokat a precíziós mezőgazdaság elemeként, illetve a munkaműveletek hatékonyabb elvégése céljából, lásd: kormányautomatika-robotpilóták, GPS-es sorvezetők, sorvégi fordulóautomaták, permetezőszakaszolók, ISOBUS-terminálok, videokamerák, különféle szoftveres alkalmazások.
A robotizáció napjainkban a mezőgépfejlesztés szerves részét képezi. Az egyes gyár­tók részéről sorra jelennek meg az újabb és újabb autonóm üzemre alkalmas erőgépek.
Felvetődik a kérdés, miként befolyásolhatja az automatizálás fokozatos fejlődése a gépesítési trendeket? Az erőgépek esetében az újonnan vásárolt gépek átlagteljesítménye évről évre fokozatosan nő, hiszen az egy kezelő személy által elvégzett mun­ka ily módon fokozható. A robottechnika azonban más elveken alapul: Itt nem elsődle­ges szempont a nagy gépméret. Elektromos üzemű gépek esetében (napjaink techni­kai feltételei mellett) szinte megvalósíthatatlan a felső teljesítménykategóriákba so­rolható erőgépekkel történő munkavégzés. A kisebb teljesítményű robotok kerülnek előtérbe, amelyek alkalmazása agrotechnikai szempontból előnyös elemeket is tartal­mazhat.
A következőkben áttekintjük a jelentősebb gyártók autonóm üzemű traktorfejlesz­téseit, illetve az e terén megjelent újdonságokat. Megvizsgáljuk, milyen hatással lehet a gépesítésre és a géphasználatra a vezető nélküli traktorok alkalmazása. A gazdálkodásba történő bevezetésük által milyen új szempontok vezérlik a géphasználatot a hatékony üzemeltetés megvalósítása céljából.
Kulcsszavak: autonóm önvezető erőgépek, üzemi méret, erőgép-kategóriák, gépkapacitás, robot ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Burgonyabetakarító gépek

Dr. Fűzy József

A burgonya gépi betakarítása komplex munkafolyamat, amely a következő munkaműveletekre bontható: a minimális talajkeresztmetszet kiásása a burgonyagumókkal; kövek és rögök leválasztása, a megmaradt szárrészek eltávolítása; a föld kirostálása; a burgonyagumók kézi válogatása, valamint a már megtisztított termény zsákokba vagy konténerládákba gyűjtése, illetve szállító járműre rakása. Ehhez a többlépcsős munkafolyamathoz a burgonyabetakarító gépek sokféle, a munkaszervezést is meghatározó, egy-/kétmenetes, eltérő technológiai részmunkaműveleteket végző és különböző technikai kialakítású gépváltozata áll a felhasználók rendelkezésére. A különböző technikai kialakítású betakarítógépek is az előzőekben felsorolt részműveletek elvégzésére kialakított speciális (kiszedő-kiásó, föld-/rög- és szárleválasztó szerkezetekből stb.) részegységekből épülnek fel. A gépkialakítástól és a betakarítási technológiáktól függően ezek a gépek a bakhátakban vagy ágyásokban termesztett burgonyagumók betakarítására is alkalmasak lehetnek. A következőkben a burgonyabetakarítás technológiai változatai, a gépek legfontosabb szerkezeti egységeinek ismertetése mellett, a gépkiválasztás lehetőségeit és a várható műszaki-technológiai fejlesztések irányait is bemutatjuk ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Guminyomás-szabályozással a talajtömörödés ellen

Dr. Hajdú József

Német kutatók szerint Európa termőföldjeinek mintegy 36%-a veszélyeztetett a nem kívánatos talajtömörödés következtében. Ez mintegy 33 millió ha mezőgazdaságilag hasznosított területet jelent, a többi földrészhez és régióhoz viszonyítva messze a legnagyobb százalékos arányt képviseli. Legkevésbé tömörödött talajú termőföldek az amerikai kontinenseken (3 millió ha) és Ausztráliában találhatók (4 millió ha), de egész Ázsiában is a becslések szerint csak 10 millió ha a talajtömörödés szempontjából veszélyeztetett terület, Afrikában azonban ez már 18 millió ha ...

... tovább »

„Nincs hozzá fogható permetezőgép a piacon” – interjú a HAGIE-ről

KITE Zrt.

Egy HAGIE STS 12 önjáró permetezőgép tulajdonosával, Szilágyi Sándorral és a gép kezelőjével, Fazekas Miklóssal beszélgettünk tapasztalataikról a permetezőgép kapcsán ...

... tovább »

Új, nagyobb teljesítményű típusokkal bővült a Claas Lexion kombájnok választéka

Dr. Hajdú József

A Claas augusztus 1-én a franciaországi Crucheray-ban mutatta be az új Lexion arató-cséplő gép szériákat. A két Lexion család csúcsmodellje, a hat szalmarázós Lexion 6900 és a hibrid cséplőszerkezetű Lexion 8900 Terra Trac a gyakorlatban is vizsgázott. A bemutató az idei Agritechnica újdonságokat beharangozó rendezvényeinek sorába illeszkedett. Mindkét kombájncsalád APS Synflow többdobos cséplőszerkezettel készül, amelynek a szélessége a hat szalmarázós 6000-es modellcsalád esetében és a hibrid 8000-es szériánál 1700 mm, az öt szalmarázós 5000-es modelleknél, illetve a 7000-es hibrid családnál pedig 1420 mm ...

... tovább »

Gyors talajvizsgálat Stenon „szenzoros ásóval”

Dr. Hajdú József

A Stenon szenzoros ásó, gyors talajvizsgáló berendezés a német feltaláló Nils Grabbet nevéhez fűződik, aki a berlini HTW-n (Hoch­schule für Technik und Wirtschaft – Műszaki és Gazdasági Főiskolán) szerezte diplomáját, majd a szenzortechnikák fejlesztése irányában kötelezte el magát. Mesterdiplomáját elektro- és komputermérnökként szerezte, és hamar a berlini Fraunhofer Intézet kutatója lett, ahol a mikrointegrátorok és pixeldetektorok alkalmazásával foglalkozott, majd Svájcban a CERN-ben is kutatott. Kutatási eredményeit felhasználva építette meg a Stenon (szenzoros ásó) gyors talajvizsgáló berendezést, amely alkalmas a talaj legtöbb paraméterének (tápanyag- és mikroelem-ellátottság, humusztartalom, pH-érték, talajnedvesség és hőmérséklet, illetve talajellenállás meghatározására ...

... tovább »

Korszerű palántanevelő ház működik Derecskén

MT

Új piaci lehetőségeket és modernizált, környezettudatos palántanevelést ígér a KITE Zrt. Derecskei Kertészeti Telephelyén végzett növényház-korszerűsítés, mely a nagyközönség számára 2019. szeptember 4-én, a VIII. Magyar Paprika Napja rendezvényen mutatkozott be. A beruházás előkészületei 2016-ban történtek meg, a tesztüzemre 2019-ben került sor, teljes kihasználtságában pedig 2020-tól működik majd ...

... tovább »
Technológia

A KITE ismét választ adott a szélsőségek szorítására

MT

Már hagyományosan Dalmandon és Nádudvaron tartotta meg a KITE Zrt. a fajtabemutatóját. Nyár vége lévén most az őszi betakarítású növényekről esett szó. De ahogy megszokhattuk, nem csak a növényállományokat láthattuk a szántóföldön, hanem a technológiai hátteret is megismerhettük ...

... tovább »

A világ földimogyoró-termelése – Földimogyoró-termesztés nagyüzemi technológiája

Dr. Hajdú József

A földimogyoró a pillangós virágúak családjába és a hüvelyesek rendjébe tartozó meleg- és fényigényes, közepes vízigényű növény. Főleg a homokos vályogtalajokat kedveli, bakháton termelik a föld feletti szára 50-60 cm-re is megnő. Virágjai a megtermékenyülés után a földbe húzódnak le, ott nevelik meg a magterméseket. A földimogyorónak magas, 40-50% az olajtartalma és 25-30% fehérjét is tartalmaz. Egy kilogramm földimogyoró energiatartalma 5960 kcal. Olajának olajsavösszetétele az olívaolajéval vetekszik. A különböző vizsgálatok 29-féle gyó­gyászati előnyét mutatták ki, köztük az immunrendszer erősítését és az öregedés lassítását. Ki gondolná, de az USA-ban a dinamit előállításának is az egyik alapa­nyaga. Magas olajtartalma miatt olajnövényként is számon tartják. A különböző statisztikák szerint az olajpálma és a szója után a Föld harmadik legfontosabb olaj­növénye. Olaját sütőolajként és különböző élelmiszerek adalékaként használják fel. A préselés után visszamaradt olajpogácsája fontos takarmányadalék. A földimogyoró magja az egyik legkedveltebb snack és particsemege, de az élelmiszer- és édességipar is több területen használja ...

... tovább »
Ökonómia

A Föld népességének változása

Dr. Gockler Lajos

A „Föld” népességének változása, és ennek várható következményei (I. rész.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2019.07.11-én jelent meg a „Népesedési világnap, 2019. július 11.” című tanulmány, mely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) becslésére hivatkozva (7 oldalon, 13 ábra és 1 táblázat segítségével) ismerteti a „Föld” népessége számának (fő) és korösszetételének várható alakulását. A világ népessége ugyanis az utóbbi évtizedekben az életkörülmények (táplálkozás, lakhatás, egészségügy, szociális ellátás stb.) számottevő javulásának eredményeként jelentősen gyarapodott. Becslés szerint a „Föld” lakóinak száma időszámításunk kezdetén csak 0,25 milliárd fő volt, 1776-ban 1,0, 1945-ben 2,3, 1950-ben 2,536, 2019. júliusban 7,719 milliárd fő lett, és 2050-ben 9,735, 2100-ban 10,875 milliárd főre nőhet (1. ábra), de a „magas” változat szerint esetleg 16-17 milliárdra is emelkedhet. Ez a változás a népesség öregedésével, a munkára képes lakosság arányának mérséklődésével járhat. E mellett a már eddig is bekövetkezett, és a jövőben is várható klímaváltozás miatt különösen egyes területeken, de a „Föld” népességének egészét is érintve egyre nagyobb gondot okoz a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízzel és élelmiszerrel történő ellátás, mely számottevő arányú, szinte megállíthatatlan „népvándorlást” eredményezhet, melyre célszerű lenne, ha a „világ” minden országa, de főleg a mezőgazdaság időben felkészülne. (Ez utóbbihoz lásd a Mezőgazdasági Technika 2017. 2. szám 40-43. oldalait!) ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus