2019. július – teljes lapszám

Farmer Expo

Már 28. alkalommal rendezik meg a Kelet-Magyarország leghatékonyabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítását, a debreceni Farmer Expót 2019. augusztus 15-18. között. A mezőgazdaság minden ágát lefedő rendezvény a közönségprogramok mellett aktuális témákat érintő szakmai konferenciákat is szervez ...

Almástermésű gyümölcsökben kialakuló energiatranszport-elemzés ismétlődő terheléssel végzett roncsolásos vizsgálat útján

A betakarítás, a szállítás és a csomagolási műveletek még napjainkban is jelentős kockázatot hordoznak a kezelt mezőgazdasági és kertészeti termékekre nézve: a különböző hazai és nemzetközi felmérések szerint a feldolgozási folyamatok közben keletkező veszteségek miatt a termények 30-40%-a sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig. Mivel a látható sérülések nagymértékben rontják a zöldségek és gyümölcsök piacképességét, a különféle terményválogató megoldások is arra törekednek, hogy a piacra csakis a hibátlan megjelenésű áruk kerüljenek. Bár az automatizált vizuális felismerés hatékonysága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, a termények sérülési mechanizmusára fókuszáló, roncsolásos úton végzett kutatások jelentősége sem csökkent – folyamatosan szem előtt tartva a veszteségek minimalizálásának fontosságát. A viszkoelasztikus modellalkotás, valamint a végeselemes módszeren alapuló anyagvizsgálatok mellett a terhelt gyümölcs energiamérlegének áttekintése is fontos következtetésekhez vezethet a sérülési folyamatot leíró módszerek között. Mivel a károsodás jelentős része a szállítás közben fellépő rezgések miatt következik be, munkánkban az ismételt terheléssel végzett roncsolásos vizsgálatok során keletkező energiaveszteségekre koncentrálunk, a sérülési paraméterek frekvenciafüggése pedig eltérő anyagtulajdonságokra mutat rá a különböző terményfajták esetén ...

Ültetvénypermetezők és fejlesztési irányaik

A kertészeti – szőlő és gyümölcs – ültetvényekben fokozott a jelentősége a növényvédelemnek. Ezeknél hektáronként sokszor lényegesen nagyobb értékű termés megvédése a feladat, mint a szántóföldön. Ráadásul több a károsító kártevőjük is, és így többször kell azokat permetezni a termelési ciklus során. Szőlőben előfordul az akár 10 feletti permetezés-szám is évente, hogy a termés mennyiségét és minőségét megóvják. Ezzel arányosan nagyobb a permetlé- és vegyszerfelhasználás, valamint növényvédelmi költség is, mint a szántóföldi kultúráknál, a megtakarításoknak is nagyobb a jelentősége ...

Mi újság?

- Színváltások itt és ott
- 45 éve gyártja magajáró cukorrépa-kombájnjait a holland Vervaet

- 40.000 db Claas Jaguar szecskázó készült eddig

- Új MF 7700S szériájú traktorok a Mas­sey Fergusontól

- Exkluzív, limitált szériájú Deutz-Fahr Warrior traktorok igényes vevőknek

- Fúzióra készül a holland Schuitemaker és a Veenhuis

- Rekord árbevétel 2018-ban a Wacker Neu­son/Kramer/Weidemann-nál

- Motorújdonságok a Deutz AG-tól

Gépek a világban

- Nagy teljesítményű Bredal K 165 műtrágya- és mészszóró felépítmény a Holmer Terra Variant 585 eszközhordozóra
- Sauerburger Grip4-70 hegyi traktor

- Krone EasyCut B 950 Collect rendösszerakós hármas kaszakombináció

- Pronar T 701 HP Hardox nehézpótkocsi

- Polaris Ranger XP 1000 EPS új UTV kisterepjáró

- Deutz-Fahr 5D sorozatú traktorok

- Ego akkumulátoros fűnyírók kis kertekbe

- De Wulf kétsoros magajáró sárgarépa-betakarító kombájn

- KWD Cultan C15 műtrágyainjektáló

Felhívás helyiségbérletre

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4, a továbbiakban: NAIK) felhívást hirdet a 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. szám alatti telephelyen található, alább felsorolt helyiségekre határozatlan idejű bérleti szerződéssel (3 hónapos felmondási idővel). Ajánlatot lehet tenni 1 vagy több tétel bérlésére ...

Drónok mezőgazdasági és logisztikai alkalmazásokban

A közelmúltban rohamosan fejlődő dróntechnológia legfőbb alkalmazási területei a katonai célú alkalmazások (légi felderítés, különböző eszközök célba juttatása stb.), ezen túl a polgári légi fényképezés és térképek készítése, sport és társadalmi rendezvények médiaközvetítése, természeti katasztrófák kárainak felmérése stb.. Egyre nő azonban a mezőgazdasági alkalmazások (tápanyagok kijuttatása, szórva vetés, különböző kártevők elleni védekezések, eróziós károk felmérése stb.), valamint az erdészeti alkalmazások jelentősége (erdei fanövekmények felmérése, vadszámlálás és -mentés, erdei kártevők elleni védelem, erdei katasztrófakárok, vihar, tűz, jég stb. számbavétele). N-szenzoros infrakamerás műtrágyaszóróval felszerelt drónok alkalmasak differenciált tápanyagpótlásra is NVDI index alapján. Újabban egyre erősödik a drónok alkalmazása a különböző logisztikai feladatok ellátásában is. Ilyenek a ritkábban lakott területeken különböző postai küldeményeknek (csomagok, levélcsomagok stb.), illetve webáruházak áruküldeményeiknek célba juttatása (pl. Amazon), de már bemutatkoztak a gyakorlatban a légi taxiként használható személyszállító drónok is (EHang, Volocopter). A drónok nagy része GPS/GLONASS műholdas helyzetmeghatározással és nyomvonalkövetéssel is felszerelhető, így előre programozható az általuk bejárt útvonal. Cikkünkben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a logisztikai területeken már a gyakorlatban is alkalmazásra kerülő UAV-ket (Unmanned Aerial Vehicle – ember nélküli légi járműveket), azaz a teherszállító drónokat vesszük számba ...

50 éves a hengeres nagybálázó

A széna- és szalmabetakarítás szürke eminensei, a hengeres nagybálázó gépek első példányai 50 évvel ezelőtt látták meg a napvilágot az USA-ban. Tíz év kellett ahhoz, hogy a már kiforrott konstrukciók világszerte elterjedjenek, és 40 éve uralják a szálastakarmány- és szalmabetakarítási technológiákat. Ez annak köszönhető, hogy viszonylag egyszerű, nagy teljesítményre képes konstrukciók, relatíve kicsi az energiaigényük, könnyű a kezelhetőségük, megbízható az üzemük és gazdaságos az üzemeltetésük. Komplexen gépesíthető a teljes betakarítási technológiájuk. A szeletelőrotorok beépítésével az elmúlt 10 évben a bálás szenázskészítésében is meghatározó szerephez jutottak. Szinte valamennyi földrészen gyártják azokat, mintegy 40 körüli gyártó állítja elő világszerte ezeket a praktikus szálasanyag-betakarítókat, csak Európában 30 gyártóval lehet találkozni. A legtöbb gyártó Olaszországban található, ahol 10-et is meghaladó a számuk, de nagy gyártónak számít Németország, Franciaország, Hollandia és Lengyelország is. Ez utóbbiban a Metal-Fach, a Sipma, az UNIA és az Ursus is gyárt, illetve exportál bálázókat. Magyarországon a Szolnoki Mezőgépet megvásárló (amely Hesston licenc alapján szintén gyártott hengeres nagybálázókat) az ír rulajdonú McHale állít elő hengeres nagybálázókat. A legtöbb multinacionális full- vagy longliner mezőgépgyártó (AGCO, Claas, CNH Industrial, SDF Group, John Deere, Kubota, Kuhn, Kverneland stb.) nagy bálázógépgyártónak számít. Ezek egy része 20-nál is több modellt gyárt, de nagy gyártónak számít a szálastakarmány-betakarító gépeket gyártó profi Krone is. A CNH kötelékébe tartozó New Holland (amely eredetileg egy profi takarmánybetakarító gépeket gyártó cég volt az USA-ban) ez idáig 250 ezer db hengeres nagybálázót gyártott és adott el világszerte. A New Holland az elsők között gyártott rudas-láncos tömörítőszerkezettel szerelt változó kamrás bálázójával nagyméretű (∅1,85x1,52 m) hengeres nagybálákat az 1970-es években. Hasonló darabszámban állított elő hengeres nagybálázókat a Claas, a John Deere és Krone is. Ennek alapján a világ mezőgazdaságában 1,5-2,0 millió db-ra becsülhető a hengeres nagybálázók száma ...

Innovatív mezőgazdaság – Dr. habil Milics Gábor

Mosonmagyaróvár csodálatos kis városában él és dolgozik Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense, aki többek között a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke. A KITE Zrt. által életre hívott sorozat első részében őt, mint elnököt, és mint egyetemi oktatót is kérdezték a digitális agrárium jelenlegi helyzetéről ...

Technológia, műszaki háttér, logisztika – Silókukorica-betakarítás

A szarvasmarhatartásban, a húsmarhatartásban, marhahízlalásban és a tejtermelő tehenészeti telepeken a TMR etetési technológiában – az alkalmazott receptúrák alapján összeállított keverékekben – a silókukorica és cirkos silókukorica–szilázsokat egész éven át etetik. A nagy hozamú tejelőtehenek TMR takarmánykeverék-adagjában a kukorica, illetve cirkos silókukorica-szilázsok napi adagja a 30 kg-ot is meghaladhatja, és a százalékos aránya a keverékben 45% körüli lehet. (1. ábra) Ez azt jelenti, hogy a feletetett silókukorica, illetve silókukorica cirkos keverékszilázsok minősége alapvetően meghatározhatja a tejelőtehenek termelésszínvonalát, teljesítményét, az elérhető jövedelmezhetőségét. A silókukorica és cirkos silókukorica keverékszilázsok minőségének, beltartalmi jellemzőinek biztosítására – a hazai gyakorlatban – számos kiváló takarmányértékkel és genetikai tulajdonsággal rendelkező köztermesztési hibrid, illetve fajta közül választhatnak a termesztők, illetve szarvasmarhatartók. (2. ábra) A termesztett alapanyag beltartalmi jellemzőinek megőrzésében azonban a legfontosabb a jól kiforrott silókukorica-betakarítási technológia, pontosabban a silókukorica, illetve cirkos silókukorica-keverékek szilázskészítési – népszerűbb nevén „silózási” – technológia előírásainak betartása, és az ehhez szükséges műszaki, logisztikai feltételek biztosítása ...

Gyepszellőztetés Alstrong Aerator 840T tüskés hengerrel

A gyepek – különösen állatok által rendszeresen bejárt legelők – talaja egy idő után betömörödik, levegőtlenné válik, nehezen fogadja be a csapadékot és az öntözővizet. Ez a gyep leromlásához, a fűhozamok csökkenéséhez, foltosságához, a gyep felsárgulásához vezet. A gyepre kiszórt tápanyagok sem hasznosulnak az elvárt mértékben, mivel azok a filcesedett gyepavaron és a talaj tömör felső rétegén keresztül nehezen jutnak el a gyökérzónába. Ezért fontos a gyepek gyepboronákkal történő rendszeres karbantartása, a gyepavar fellazítása, a felületi egyenlőtlenségek megszüntetése ...

Körforgásos gazdálkodás

Az éghajlatváltozás, az energiaforrások problematikája, a környezetszennyezés, a gyorsan változó gazdasági környezet, mind arra kényszerítik a társadalmakat, hogy egy új gazdasági szerkezet megvalósításával kezdjenek el foglalkozni ...

Beruházás, biztosítás, növényvédőszer-felhasználás és termőföldárak a hazai mezőgazdaságban 2018-ban

A mezőgazdaság eredményeit a gazdák szakértelme, az időjárás és a „szabályozás” mellett nagyon sok olyan tényező befolyásolja, melyről a gazdálkodó dönt, de intézkedése nem csak az adott évre szól, hanem hosszabb távon érezteti hatását. Ezek közül kiemelhető a beruházás, amely lehet épület, gép, berendezés stb., de mindegyik évekre vagy évtizedekre meghatározza a termelés irányát és eredményét. A biztosítás lehet kötelező vagy önkéntes, állami vagy magán, köthető különböző céllal és időtávra. A nö­vényvédőszer-felhasználás egyrészt „azonnal”, másrészt hosszabb távon is döntően meghatározhatja a terméseredményt, pl. kizárhatja a biotermelést. A termőföld ára azért különösen fontos, mert ez, illetve a földbérleti díj ugyancsak számottevően befolyásolja a növénytermelés eredményét. Mivel e tényezők minden gazdát érintenek, célszerű megismerni, hogy milyen változás volt 2018-ban. (Az alábbiakban hivatkozott forrásanyagok az internetről letölthetők.) ...

A G-35/GS-35 típusú mezőgazdasági traktorok és traktormotorok fejlesztésének története 1948-1951 (1. rész)

A II. világháború nagy pusztítást végzett az országban, és ez alól nem volt kivétel a mezőgazdaság eszközállománya sem. A háború előtti lóállomány – amely a mezőgazdasági vonóerő 85 százalékát adta – 485 ezer darabról mintegy 200 ezer darabra csökkent. A mezőgazdasági gép- és eszközállomány vesztesége – beleértve a traktorokat is – hozzávetőlegesen 40 százalék volt. Egy érdekes adat, amely jól érzékelteti a veszteségek súlyosságát: 1955-ben a háború utáni 1500 darabos traktorállomány 23600 darabra növekedett ugyan, de a mezőgazdaság összes vonóerő-állománya még mindig nem érte el a háború előtti szintet (igásállatok hiánya!) ...

180 éve született Kühne Ede – Emlékezés Magyarország legrégibb mezőgazdasági gépgyárának alapítójára

A híres német gyáriparos családból szár­mazó Kühne Ede (1839-1903) 180 esztendővel ezelőtt – 1839. május 16-án – Hamburg­ban látta meg a napvilágot. Atyja, a „Bochu­mer Verein für Bergbau und Guss-stahlfab­rikation” nevű részvénytársasággá alakult acélgyár egyik alapítója volt. A gyáralapító fiát gondos nevelésben részesítette, aki Németországban sajátította el a vasipari szakma különleges módjait, fortélyait ...