Tisztelt Olvasóink, Kedves Barátaink!

Egy kicsit rendhagyó módon az év első lapszámában jelenik meg köszöntőnk, a karácsonyi ünnepek előtti készülődés „forgatagától” kicsit távolabbi, nyugalmasabb időszakban. Reméljük, minden kedves olvasónk vállalkozása vagy munkahelye az elmúlt évet sikeresen zárta, a családi körben eltöltött karácsonyi ünnepek pedig a pihenés mellett sok-sok örömöt hoztak, és új energiákkal feltöltődve kezdték az új évet ...

Biogázüzemi fermentálási maradék termőföldre történő kihelyezésének szabályozása Magyarországon – 2. rész

A cikk előző részében kifejtettük, hogy a talaj, mint feltételesen megújuló természeti erőforrás védelme versus a keletkező melléktermék-kihelyezés egyaránt a talajtani alapinformációkon alapul.
Elemeztük azt a folyamatot, amely a fermentálási maradékot elhelyezni kívánó üzem, a talajtani szakértő, a laborháttér és a talajvédelmi hatóság együttműködését mutatja be. A folyamatban előforduló sarokpontokra felhívtuk a figyelmet, és hangsúlyoztuk az a tényt, hogy minden résztvevőtől elvárt a hatályos jogszabályok helyes értelmezése és azok maradéktalan betartása.
E célkitűzést szem előtt tartva a tanulmány ezen részében elemezzük a jogi szabályozás és a gyakorlat talajtani kapcsolódási pontjait, illetőleg a jogszabályi környezet azon részeit, amelyek a talaj ökológiai funkcióit és az ökoszisztémában betöltött szerepét hivatottak biztosítani ...

Magajáró szecskázógép-konstrukciók

A magajáró szecskázógépek építésmódjukat, szerkezeti alkotórészeit és funkcionálisan működő részeiket tekintve a folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztés eredményeként számos innovációs elemet tartalmazó, kiforrott konstrukciók. A magajáró szecskázógépek konstrukcióit alapvetően a szálas- és tömegtakarmányok betakarításával kapcsolatosan a szarvasmarhatartás, a hús- és tejhasznú tartástechnológiai, valamint a termelés volumenét, színvonalát és gazdaságosságát meghatározó igények minél tökéletesebb kielégítése határozza meg. A szarvasmarhatartásban tehát a jó minőségű szálastakarmányokból, takarmánykeverékekből készült szénaféleségek, silókukoricából és keverékeikből készült szilázsok, vagyis ezen takarmányféleségek az általánossá vált TMR monodiétás etetési technológiák, a termelési szint és egyéb szempontok alapján egész évben folyamatosan etetésre kerülnek. A takarmányozási, vagyis az etetési technológia ilyen irányú változása eredményezhette azt, hogy az alkalmazásból a kis teljesítményű függesztett vagy vontatott, illetve a kisebb teljesítményű magajáró gépek kiszorultak. Mindezek mellett az utóbbi időben a magajáró szecskázók alkalmazási területei bővültek a lágy- és keményszárú biomassza alapanyagot adó növények betakarításával. Az erre való alkalmasság pedig egyes szerkezeti részeknél konstrukciós módosulásokat igényelnek. A magajáró szecskázók szerkezeti és funkcionális elemeinek hatékony konstrukciós fejlesztése, a szenzortechnológián alapuló automatizálás, távvezérlés, GPS alapú informatikai eszközök és azokat működtető szoftverek megbízható üzembiztos alkalmazását tették lehetővé ...

Mi újság?

- A kínai Globe Group-hoz került a Cra­mer kerti kisgépgyártó

- Újdonságok a Schumacher pengés kaszagyártó kínálatából

- A Deutz AG felvásárolta elektromos hajtásokat gyártó Torqeedo GmbH-t

- 200 ezer traktor hiányzik a kazah mezőgazdaságból

- 10.000 alatt a dán főmunkaidős mezőgazdasági üzemek száma

- 125 éves jubileumát ünnepli a Kotte

- Fejlesztések a Krone BigX 680/780/880 szecskázókon

- Nőtt a Pöttinger árbevétele a 2016/17-es gazdasági évben

Gépek a világban

- Merlo Multifarmer 44.7 és 44.9 teleszkópos rakodók
- Bredal K 105 XE és K 135 XE vontatott műtrágya- és mészszórók

- Rabe Condor HA 150 OnLand kőbiztos eke

- Reform Boki 1152T háromtengelyes transzportőr

- Kuhn Performer 3000 kombinált nehéz szántóföldi kultivátor

- Wasserbauer Flypit felsőpályás automatizált almozórobot

- Case IH Farmall A széria új motorokkal

- Vogt-Dragone VD 7700 „Butter Fly” mulcsozó

- Intelligensebb Claas Lexion 770 Terra Trac kombájn

- Pöttinger Top 652 kétrotoros rendrakó

Különleges újdonságok a világ minden tájáról

Páncélozott John Deere traktor békés célra – A golyóálló üvegezés és a vezetőfülkét minden irányból – alulról is! – védő páncélzat arra szolgál, hogy a polgári lőtereken vagy katonai hadgyakorlatoknál szükséges fűnyírást, tereprendezést végző traktor vezetőjét védje. Ne érhesse őt eltévedt lövedék, repesz, vagy ha fel nem robbant lőszerre fut rá, akkor se történjen semmi komoly sérülés ...

A világ mezőgépgyártása 2016/17-ben

Az elmúlt három évi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4 %-os bővülés lesz mérhető, és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót. A traktor- és me­zőgépkibocsátás éves mennyisége az elmúlt nyolc évben hullámzó tendenciát mutat. 2010-ben 79,5 Mrd euró volt a világ mezőgépiparának összes árbevétele, és a két legnagyobb gyártási régió az európai (27,7 %) és a NAFTA (25,7 %), azaz az észak-amerikai régió volt. Ebben az időben Ázsia részesedése 24,7 % volt, ezen belül Kína részesedése a világtermelésből 4,2 %-ot tett ki. 2010-2013 között dinamikusan nőtt a mezőgépipari termelőkibocsátás a világban, és 2013-ban 103 Mrd euróval tetőzött. Ez éves átlagban 7,8 %-os növekedést jelentett. Szinte valamennyi régióban (és jelentős mezőgépgyártó országban) nőtt ezen időszakban a mezőgépgyártás volumene ...

Járva pelletálók a világban

Az utóbbi időben felgyorsult a járva pel­letálók fejlesztése, amelyekkel a szántóföldön termelt vagy keletkezett szálas fő- és melléktermékekből készíthető különböző felhasználási célra préselt pellet. A járva pel­letálókkal leegyszerűsíthető a pelletálási folyamat logisztikája, nem kell csarnokokat és abba stabil gépeket beépíteni, külön hűtésről és porelszívásról gondoskodni. A jár­va pel­letálók a szántóföldön „gyártják le” a pel­letet, amelyet nagy raktérfogatú szállító jár­művekkel a tárolás vagy a felhasználás he­lyére lehet szállí­tani. Ezzel a technológiával készíthetők szá­lastakarmányokból vagy akár kukoricanövényből is takarmányozási célra felhasználha­tó takarmánypelletek vagy melléktermékekből (szalmákból, kukoricaszárból) tű­zi­pel­letek, illetve almozásra szánt pelletek, mi­vel jó a nedvességmegkötésük ...

Traktorok téli átvizsgálása

A téli időszakban lassan elfogynak a szántóföldi munkák és az erőgépek nagy részének kis pihenő adatik. Ez idő alatt lehetőségünk nyílik ellenőrizni a kopás okozta károk mértékét, kijavítani a szezonban jelentkező, de megállásra nem kényszerítő meghibásodásokat, végrehajtani a karbantartási feladatokat, ellenőrizni és beállítani az elektronikus vezérléseket (programfrissítés, kalibráció) és elvégezni a gyártó által előírt módosításokat ...

Megoldások a kukoricacsutka betakarítására és hasznosítására

A kukoricacsutka értékes alapanyag, amely kiválóan tüzelhető, őrleményét töltőanyagként, alomként, szigetelésre és csúszásmentesítésre, kénsavval kezelt lisztjét (hidrolizis) pedig vegyipari célra (furfurol, fulfurilalkohol) is felhasználják. A kukorica régebben alkalmazott kézi vagy gépi csöves betakarítása során a szemmel együtt a kukoricacsutka is begyűjtésre került és a csövek lemorzsolása után a visszamaradt csutka jelentős mennyiségben állt rendelkezésre. Ráadásul jól tárolható állapotban, mivel a 30-35 % körüli nedvességtartalmú kukoricacsöveket rendszerint górékban (keskeny szélességű hálóval vagy lécekkel borított oldalfalú fedett tárolókban) tárolták és természetes úton szárították ki. A morzsolást a felhasználás függvényében végezték. A vidéki lakosság számára abban az időben fontos tüzelőanyagforrást jelentett a kukoricacsutka. Az évek során a takarmánykukorica csöves betakarítását felváltotta a lényegesen nagyobb teljesítményű, gabonakombájnokkal végzett morzsolásos betakarítás, így a csutka a kombájn után a szántóföldön maradt. Egy területen, a hibridkukorica betakarításánál azonban megmaradt a csöves betakarítás, mivel az értékes vetőmag nem bírja el a kombájnok cséplődobjának durva ütő-dörzsölő beavatkozásait. Így a hibridkukorica-feldolgozó üzemekben ma is jelentős mennyiségben keletkezik (a csövek lemorzsolása után) kukoricacsutka, amelyet az üzemek általában a hibridkukorica-csövek szárítására használnak fel. A kukoricacsutka elemi összetételében igen magas (88-89 %) a szén, az oxigén és a hidrogén aránya, amely a tüzelés szempontjából rendkívül kedvező. Ugyanakkor alacsony a környezetre káros összetevők (nitrogén, kén, klór) mennyisége a csutkában. Igen kedvező (15-16 MJ/kg) a fűtőértéke, amely szárazanyagtartalomra számolva eléri a 17-18 MJ/kg-ot is, és alacsony, 1,3-1,5 % a hamutartalma ...

A jó magágy kialakításának feltételrendszere

A csírázáskor, keléskor, valamint a növény kezdeti fejlődésekor a talaj felső 10 cm-es rétegének állapota a döntő, később pedig növényfajtól függően, a 35-45 cm mélységű talajzóna szerkezete határozza meg a talaj nedvesség-, hő- és levegőforgalmát, ezen keresztül pedig a gyökérfejlődést. Az új generációs, nagy csoroszlyanyomással rendelkező, magágy­készítő vetőgépek megjelenése gyökeresen megváltoztatta a mag­ágy­készítés folyamatával szemben támasztott elvárásokat. Ma már nem a vetőgépnek, ha­nem a növénynek és a klímavédelemnek megfelelő magágyat kell készíteni ...

Alakor: az elfeledett ősgabona

Napjainkban előtérbe került a természetes eredetű, nagy hozzáadott értéket hordozó, teljes értékű élelmiszerek iránti igény. A termék követhetősége a szántóföldtől a fogyasztóig ma már alapkövetelmény. Emellett a fejlett országok vásárlóinak egyre szélesebb köre keresi tudatosan az egészségvédő funkciót is magukban hordozó élelmiszereket. A gabonafélék közül ennek az igénynek elsősorban a legősibb termesztett gabonák, az alakor és a tönke felelnek meg. Emellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezetkímélő mezőgazdaságra, az egészséges élelmiszerekre, amelyeknek egyik alapkövét a régi termesztett fajok visszahozatala jelenti, ökológiai termesztéssel ...

Kettős jubileum az M.C.I. Kft.-nél

A 2018-as év két szempontból is fontos állomás a vértesszőlősi székhelyű M.C.I. Kft. életében. A céget 25 éve, 1993-ban hozta létre a jelenlegi ügyvezető, Varga László édes­apja, aki két éven belül át is adta az ügyvezetéssel járó feladatköröket fiának. Valójában itt indult el az igazi sikersztori, ami három év múlva, a cégalapítás 5. évfordulóján (1998) lépett újabb szintre. Ezen a ponton idézzünk fel két mondatot az elmúlt évben lapunk hasábjain megjelent cikkből: „A fiatal cégvezető bejelentkezett a MERLO cég tulajdonosához, akinél előállt azzal az elhatározásával, hogy magyarországi forgalmazóként szeretne ilyen gépeket értékesíteni. Elhivatottságával, agilitásával sikerre vitte a tárgyalásokat, és a kft. megkapta importőrként Magyarország dunántúli részét.” Az M.C.I.–MERLO kapcsolat idén 20 éves, és már az első évet követően a kft. látja el a MERLO rakodók hazai márkaképviseletét az egész országra kiterjedően ...

OptiCorn Premium kukoricabetakarító adaptercsalád

Az Optigép Kft. évtizedekre visszanyúló tapasztalatokkal rendelkezik a napraforgó- és kukoricabetakarító adapterek fejlesztésében és gyártásában. Termékpalettáján ezeknek az adaptercsoportoknak széles választéka megtalálható fix és összecsukható vázú, szárzúzós és anélküli, a különböző országokban alkalmazott sortávolságú és sorszámú gépek formájában ...

Okosabb, gyorsabb, erősebb ...

Ez a Bogballe új M sorozatának a jelszava. A Bogballe kínálatában az M sorozat 3.000-6.000 kg maximális terhelhetőségű vázat, 1.250 litertől 5.550 literig terjedően 29 méretvariációban rendelhető tartályt és 42 m max. munkaszélességet jelent. Az M so­rozatú műtrágyaszórók lehetnek hidraulikus, számítógépes vagy automata súlymérős sza­bályzásúak, utóbbinál nincs szükség kézi ka­librációra, azt a szóró automatikusan menet közben végzi. De ez mind az eddigi M sorza­tú Bogballe műtrágyaszórókra igaz volt. Mi is az újdonság? Kezdjük a címet hátulról meg­fej­teni ...

Megjelent az „Agrárium 2016” végleges anyaga

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2017.11.17-én „Agrárium 2016 (végleges adatok)” címen jelentek meg a mezőgazdaságban 2016. június 1.-i eszmei időponttal végzet részletes gazdaságszerkezeti összeírás (GSZÖ 2016) eredményei. Az adat­gyűjtés a 2010. évi általános mezőgazdasági összeíráshoz (ÁMÖ 2010), és a 2013. évi gazdaságszerkezeti összeíráshoz (GSZÖ 2013) hasonlóan történt, a kiadvány megjelentetése azonban kissé eltérő, a végleges táblázatok (12 fejezetben 124 táblázat) a honlapon és letöltve is a korábbinál könnyebben kezelhetők. Most azért térünk vissza az „Agrárium 2016” adataira, mert a gazdaságok végleges számai lényegesen részletesebbek, és esetenként kissé eltérhetnek az előzetestől. Célunk továbbá az is, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a 2016. évi mezőgazdasági összeírás eredményeire, melyekből itt csak a legjellemzőbbeket mutatjuk be. (Az előzetes anyagról az ismertetőt lásd a Mezőgazdasági Technika 2017. 1. szám 39-43. oldalain. A 2016. évi, valamint a korábbi előzetes és végleges anyagok, illetve az ugyancsak a GSZÖ 2016 adatfelvétel eredményeit régiónként feldolgozó, „A magyar mezőgazdaság regionális különbségei, 2016” című tanulmány a KSH honlapjáról letölthetők ...

A gőzlokomobil- és cséplőgépgyártás hazai úttörője

A XIX. század második felében hazánk sokféle ipara közül az első helyen állt a gépgyártás, ezen belül is a mezőgazdasági gépipar. A Röck István-féle gyár egyike volt az ország leghírnevesebb gépgyárainak, s mint ilyen a nemzet iparfejlődésében igen jelentékeny szerepet játszott ...