2017. július
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Mezőgazdasági gépek polimer fogaskerekeinek terhelhetőségi vizsgálata – 2. rész

Odrobina Miklós - Sarankó Ádám - Keresztes Róbert - Kalácska Gábor

Az utóbbi évtizedekben széles körben terjedő műanyag gépelemek a mezőgazdasági eszközökben is egyre inkább fellelhetők. Az első részben említett kombájn részegységét képező PA6 fogaskerék számos más alkalmazási helyen is megtalálható. Többek között vetőgépek magadagoló szerkezeteinél (1. ábra) vagy műtrágyakijuttató, -adagoló berendezéseknél (2. ábra). De megtalálhatóak még bolygóművek belső fogazatú kerekeként és hullámhajtások hullámkerekeként is. A mezőgazdaságban nem olyan régen indult el az az egyre erősödő tendencia, hogy a talajt minél kevésbé tömörítsék össze a gépek munkájuk során. Ezért a gyártók a földműveléshez használt gyártmányaik önsúlyának csökkentésére törekednek, ezt pedig új anyagok, valamint új szerkezeti kialakítások alkalmazásával próbálják elérni. A műszaki műanyagok széleskörű alkalmazása egyre nagyobb mértékű, ugyanis sűrűségük jóval kisebb a fémekénél, és szilárdságuk is kellően nagy ahhoz, hogy helyettesítsék a fémeket adott alkalmazásoknál ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Mezőgazdasági elektrotenzometrikus mérlegek

Dr. Kelemen Zsolt

A mérlegelésnek, a pontos tömegmérésnek a mezőgazdasági termelésben, a technológiai folyamatok eredményes lebonyolításában meghatározó szerepe van. A technológiai folyamatokban felhasznált inputanyagok tömegének pontos ismerete nemcsak termelési, hanem üzemgazdasági szempontból is fontos. Az üzemviteli adatok meghatározása, a termeléssel kapcsolatos elszámolások, de még az esetenként kötelező statisztikai adatszolgáltatás is megkövetelik a megtermelt termékek pontos mérlegelését. Egyes technológiai munkafolyamatok során gyakran szükséges lehet az inputanyagok mennyiségének folyamatos mérésére, és a mennyiségének menet közbeni változtatására. A mezőgazdasági termelés egyes folyamataiban – jogszabályi előírások betartásának bizonyítását is – pl. hígtrágyaszállító tartálykocsik összgördülő tömegének vagy tengelyterhelésének üzem közbeni mérésével lehet a „Nitrátdirektíva” betartását bizonylatolni. Ugyanígy a mezőgazdasági szállítóeszközökre, pótkocsikra, tehergépkocsikra – a tengelyterhelésre és összgördülő tömegre – vonatkozó jogszabályi korlátozások betartását is tömegmérések bizonylatolásával lehet igazolni ...

... tovább »
Nemzetközi szemle

Gabonatermelési show Nagy-Britanniában

Dr. Tátrai György

A mi bábolnai vagy mezőfalvai rendezvényeinkhez hasonlítható CEREALS 2017 szántóföldi bemutatóra június 14-én és 15-én, a Boothby Graffoe (Lincolnshire) birtokon, Londontól 220 km-re-északra került sor. Hívó szava – „Robotikától a genetikáig” – jól érzékelteti az idei show sokszínűségét. A 24.000 látogató fele farmer volt, 21 % pedig 1.000 hektárnál nagyobb gazdaságot irányított. A kalászosok nemesítésének legújabb eredményeit 8 új búzafajta, 6 új árpafajta és 10 új repcefajta reprezentálta. Az új növényvédő szerek és műtrágyák mellett a gyökérzetet és a talajréteget szemléltető, bejárható talajvályú is élénk érdeklődést keltett. Mindezt felülírta azonban az a gépkavalkád, amelyből a következőkben próbálunk ízelítőt adni ...

... tovább »

A világ traktorgyártásának alakulása 2016-ban

Dr. Hajdú József

Az elmúlt négy évben mintegy 25 %-kal nőtt a világon gyártott 30 LE-nél nagyobb teljesítményű, kéttengelyes traktorok száma. Az emelkedés mértékét szinte teljes egé­szében a kínai traktorgyártás produkálta, amely jelentősen növelte az országban gyártott traktorok számát. A világ traktorgyártásának súlypontja – legalábbis a gyártott traktorok számát tekintve – a fejlődő országokba helyeződött át. Tavaly a világon gyártott 2.750.700 db traktor 81,65 %-a a fejlődő világban készült. A fejlett világ részesedése mindössze 18,35 %-os volt, és ez az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Tíz gyártó 90 modell – Terítéken a szögletes nagybálázók

Dr. Hajdú József

A világon mintegy 15 cég gyárt szögletes nagybálázó gépet, köztük a legnagyobb multinacionális vállalkozások (Case IH, Claas, John Deere, Krone, Kuhn, Massey Ferguson, New Holland stb.). A legtöbb szögletes nagybálázó Európában készül. Évente 3000-3500 db talál gazdára belőlük a világon, ezen belül Magyarországon 25-40 db közötti mennyiség. Az Európában évente eladott mennyiség mintegy felét a Claas és Krone gyártmányok teszik ki. A szögletesnagybála-készítő gépek a nagyobb területen gabonát és szálastakarmányokat termelő gazdaságok, illetve a bérvállalkozók nagy teljesítményű gépeinek számítanak. Univerzálisak, mivel egyaránt használhatók a szenázsnak szánt fonnyasztott szálastakarmányok, a szénafélék, a gabonaszalmák és egyes típusai a rendre gyűjtött, felaprított kukoricaszár betakarítására is. A bála struktúrája alapján az egymáshoz préselt szeletekből felépülő nagyméretű szögletes bálák kevésbé ellenállóak az időjárásnak, mint a hengeres nagybálák. A csapadék be tud szivárogni a bála belsejébe, ezért a bálákat (bálakazalt) takarással kell védeni a beázástól, ugyanakkor szögletes formájuk révén, jól kihasználhatók velük a szállítási és tárolási terek, térfogatok ...

... tovább »

175 éves a Case IH

Dr. Hajdú József

Jelenleg a Fiat konszern tulajdonában lévő CNH Industrial Grouphoz tartozó Case IH az idén ünnepli alapításának 175. évfordulóját. A Case gyökerek az 1842-ben Je­ro­me Increase Case gépésztechnikus által az USA Wisconsin államában, Racine városában alapított J.I.Case Threshing Machine Works cséplőgépgyárhoz nyúlnak vissza. Később Racine Thresing Work néven működtek, és a cséplőgépek meghajtásához gőzlokomotívokat is gyártottak nagy szériában. 1876-ban magajáró gőzgéppel jelentek meg a piacon, amely már szántáshoz is használható volt. 1886-ban lóvontatású jár­va arató-cséplő gépek gyártásába kezdtek. Az 1910-es évektől 1984-ig kezdetben Case izzófejes, majd dízel traktorokat gyártottak nagy szériákban. A Case IH másik ága az International Harvester Company eredete 1847-re vezethető vissza, ugyanis ebben az évben alapította meg Cyrus McCormick Chichago-ban a McCormick Harvesting Com­panyt, amely gabonaarató és -kévekötők, ma­gajáró gőzlokomotívok, valamint stabil cséplőgépek gyártásával foglalkozott ...

... tovább »

A pneumobilok nyomában ...

Dr. Szakács Tamás - Pintér Péter

Júniusi cikkünkben a pneumatikus hajtású járművekről, valamint a 10. Nemzetközi Aventics Pneumobil Verseny eseményeiről számoltunk be. Jelen írásunkban egy pneumobil konstrukciós megoldásait mutatjuk be a versenyen is részt vett Flex-Air csapat (Óbudai Egyetem) járművén keresztül ...

... tovább »
Rendezvény, bemutató

Az innováció ünnepe a KITE Zrt.-nél

G.B.

Ha valaki a Hajdú-Bihar megyei Nádudvar környékén járt 2017 júniusának második felében, feltűnhetett neki a horizonton egy érdekes, négyárbócú fehér sátor. Nem véletlenül, hiszen ez volt a KITE Innovációs Napok rendezvényének legnagyobb attrakcióját nyújtó bemutató helyszíne. De ezen felül sok minden más is történt ezen a nagyszabású, monumentális rendezvényen. A KITE Zrt. által képviselt innovatív mezőgazdasági technológiát 2017. június 20-22. között láthatta a nagyközönség ...

... tovább »

IX. Országos Gépészkovács Találkozó Újfehértón

Réz Gyula

Egy-egy nagyformátumú – évenként megrendezett – fesztiválnak, szakmai összejövetelnek a „szakítópróbája” már kezdetben, az első esztendőkben megtörténik. Nem kérdés, hogy a jól szervezett, tartalmas, nívós rendezvények „kiállják” a megmérettetést, és talpon maradnak. Újfehértón a helyi Ipartestület és Szilágyi Péter rendezvénytulajdonos június 24-én immáron kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Gépészkovács Találkozót. Elmondhatjuk, hogy a sikeres gépészkovács megmérettetések után jöhet a jubileumi, tízedik menet 2018-ban ...

... tovább »
Ökonómia

Az öntözés helyzete és kilátásai hazánkban

Dr. Gockler Lajos

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) honlapján 2017.05.17-én jelent meg Kemény Gábor – Lámfalusi Ibolya – Molnár András szerkesztők: „Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre” című tanulmányának vitaanyaga. E munka azért különösen jelentős, mert ez az első olyan tudományos igénnyel készített, üzemi adatokra támaszkodó, az öntözés teljes körét érintő feldolgozás, mely összefoglalja az eddigi eredményeket. Részletesen vizsgálja az öntözést befolyásoló, a legújabb klímaváltozási, környezetvédelmi és fenntarthatósági kívánalmaknak is megfelelő műszaki, technológiai, ökológiai tényezőket és ezek hatását, különös súlyt fektet a gazdasági (beruházási, üzemeltetési, jövedelmezési, támogatási stb.) kérdések alakulására, majd összegzi a téma hazai vár­ható helyzetét. E dolgozat azért is fontos, mert a Kormány az 1110/2017. (III. 7.) Korm. ha­tározattal fogadta el a „Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) 2017”-ben foglalt célkitűzéseket, valamint ezek végrehajtását biztosító intézkedési tervet, melyben meghatározzák a 2030-ig terjedő keretstratégiát, a 2020-ig szóló középtávú teendőket, rögzítik a legfontosabb feladatokat és az ezekért felelős minisztereket. Figyelmet érdemel továbbá a Képviselői Információs Szol­gálat által 2016. április 7-én kiadott, az infojegyzet 2016/8. számában szereplő „Vízgazdálkodás és öntözés” című tájékoztató, mely a világot, az EU-t és hazánkat érintő na­gyon fontos adatokat ismertet, pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapítását, hogy az európai vízkivitel átlagosan 24 százalékáért a mezőgazdaság felelős (EEA Report, 2009). A FAO adatai szerint azon­ban az öntözés vízigénye elérheti az összes vízfelhasználás felét vagy háromnegyedét is, az AKI a tanulmányának 9. oldalán 70 %-ot közöl. Mivel a „víz-kérdés” minden gazdálkodót érint, célszerű mielőbb megismerni a fenti anyagokat, (melyek az internetről letölthetők) ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. március
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember