6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Technológia
Biogázüzemi fermentálási maradék termőföldre történő kihelyezésének szabályozása Magyarországon – 1. rész
Dr. Barczi Attila - Szalai Dániel - Dr. Nagy Valéria
Az energiaigények biztonságos, hatékony és gazdaságos kielégítése jelenleg a hagyományos és a megújuló energiaforrások harmonizált alkalmazásával oldható meg. Az energetikai rendszerváltozás kapujában a megújuló energiahordozók – közöttük a biogáz – előállításának és hasznosításának létjogosultságát az energetikai szempontok mellett hulladékhasznosítási, környezetvédelmi és gazdasági megfontolások egyaránt indokolják, amelyet életcikluselemzések is igazolnak (Evangelisti et al. 2014). A biogázüzemek létesítésének és üzemeltetésének célja jellemzően a különböző növényi és állati eredetű hulladékok kezelése és melléktermékek hasznosítása, valamint a szennyvíziszap, mint hasznosítható másodlagos nyersanyag energiatartalmának kinyerése (főként az iszapkezelés során a rothasztásnál keletkező biogáz hasznosítása). Ezek a különféle szerves anyagok biológiai úton lebonthatók, az oxigénmentes fermentáció eredményeképpen, baktériumok segítségével biogáz keletkezik. A biogázelőállítási folyamat bemeneti oldalán biomassza és energia, a kimeneti oldalán biogáz és fermentálási maradék található (Freeman & Pyle 1977; Kissné 1983). A biogáz hasznosítása történhet gázmotor, gázturbina, üzemanyagcella alkalmazásával. Itt megjegyzendő azonban, hogy Magyarországon ma a települési szennyvíztisztítás iszapjai hasznosításának gerince a mezőgazdasági hasznosítás, emellett azonban fokozatosan növekszik a szennyvíziszapok energetikai hasznosítási részaránya is (Stratégia 2014) ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Nemzetközi szemle
Újdonságok az Agritechnica 2017 kiállításon a tömegtakarmányok szemszögéből nézve
Dr. Orosz Szilvia
Az Agritechnica a világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállítása, 27 pavilonban, 2. 803 cég 320.000 m2 területen mutatta be újdonságait. A hét nap alatt a kiállítást több, mint 450.000 látogató nézte meg. A nemzetközi jelleget az adta, hogy 53 országból érkeztek a kiállító cégek és több mint 100.000 külföldi vendéget fogadtak 138 országból. A legtöbb látogató Hollandiából, Dániából, Svájcból, Ausztriából és Olaszországból érkezett, de emellett Észak- Amerika, Kelet-Európa, Ázsia és Afrika is képviseltette magát. A nemzetközi résztvevők aránya a kiállítók között meghaladta a 60 %-ot, amivel rekordot döntöttek a szervezők. Idén elsőként az Ázsia-India régió is megjelent kiállítóként. Arról nincs adat, hogy hány magyar vett részt a kiállításon, pedig ez is érdekes lenne. Az EuroTier az állattenyésztők számára fontos kiállítás, de az Agritechnica is méltán érdemelne figyelmet nemcsak a gépész kollégák oldaláról, de a növénytermesztő és állattenyésztő kollégák is sok hasznosat láthatnának itt Hannoverben. Hiszen tömegtakarmányainkat ezekkel a gépekkel készítjük ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Gép és technikai újdonságok a hannoveri Agritechnica 2017 kiállításon
Dr. Hajdú József
Az idei hannoveri „Agritechnica 2017” mezőgazdasági gépkiállítás több tekintetben ismét rekordokat döntött. A kiállításon 27 pavilon és a korábbiaknál nagyobb szabadterületen (ahol főleg erdészeti gépek voltak láthatók) 53 országból 2803 kiállító mutatta be gépeit, berendezéseit és szolgáltatásait, amelyek száma az ötvenezerhez közelített. A kiállításon először bemutatkozó újdonságok (innovációk) száma meghaladta a 320-at és több ezerre tehető a továbbfejlesztett géptípusok száma is. A kiállításon a szakértő zsűri a leginnovatívabb fejlesztések között két aranyérmet és 29 ezüstérmet osztott ki. (Ezekről az októberi lapszámunkban számoltunk be.) A kiállításon került kihirdetésre az „Év traktora 2018” választás eredménye is, amelyről külön cikkben olvashatnak. Az Agritechnica mindig a szakma nagy találkozása is egyben. A mostani kiállítás 7 napja során több mint 200 különféle fórumra, szakmai tanácskozásra, szakmai napra is sor került. Ezek között sok a mezőgazdasági gépek és technológiák jövőjével foglalkozott (Green Future, Smart Technology stb.). A kiállításra több mint 450.000 látogató volt kíváncsi, közülük pedig 138 országból mintegy 100.000 volt a külföldi, amelyek zöme Európából érkezett, de voltak látogatók a világ minden tájáról. Ilyen mutatókkal egyetlen mezőgépseregszemle sem rendelkezik a világon. A világ minden jelentősnek mondható mezőgépgyártója részt vett vagy képviseltette magát a kiállításon. Európán kívül több kiállító érkezett Észak-Amerikából (Kanada volt az egyik díszvendég) és a Közép- (India), valamint a Távol-Keletről (India, Kína, Japán, Dél-Korea). A hannoveri Agritechnica mindig a mezőgazdasági műszaki innováció fokmérője is. Itt mutatkozik be és méretteti meg magát számos gyártó az új fejlesztéseivel. A neves gyártók sokszor erre a kiállításra időzítik az új traktoraik, mezőgazdasági gépeik és berendezéseinek a premierjét. A cikkünkben a kiállításon látható trendeket meghatározó gépújdonságokból válogattunk ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Big Six = A vezető „Hatok” – A világ vezető hat mezőgépgyártó konszernjének 2016. évi gazdálkodási mutatói
Dr. Hajdú József
A világ mezőgépgyártása a világ vezető longliner (hosszú gyártmány portfólióval rendelkező) mezőgépkonszernjeinek gazdálkodási mutatójára, mint barométerre figyel. Nem véletlen, hiszen ezek adják a világtermelés 48 %-át. A szakértők számvetése szerint a vezető full-, vagy longliner hatok közé az 1 Mrd USD feletti éves árbevétellel rendelkező multinacionális vállalkozások tartoznak, amelyeknek évtizedek óta figyelemmel kísérik a gazdálkodási és piaci mutatóit. Ezek között található jelenleg az amerikai John Deere, az olasz CNH Industrial, a japán Kubota, az ugyancsak amerikai központú AGCO, a német CLAAS, valamint a szintén olasz tulajdonú SDF Group ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
„Húzd meg jobban ...” az új Fendt 900 Vario MT-vel (380, 405, 431 LE)
Jandrics Péter
„Húzd meg jobban, menjen a munka ...”, rémlik fel elsőre sokak fülében a Generál együttes nótája. Nem is adhattam volna jobb címet ennek a cikknek, hiszen az elkövetkezendő pár sorban a traktor által kifejtett vonóerőről esik szó, illetve annak hatékony hasznosításáról a mezőgazdasági munkák során. Visszamenve az időben, a gazdálkodó ember már a kezdetektől fogva próbálja csökkenteni a vontatási veszteségeket. Dédapáink ezért is patkolták lovaikat szántás előtt, nagyapáink ezért cserélték szántás előtt körmös kerékre a Hofherr traktorn a gumikereket, ezért ültek át ősszel apáink a Dutráról a DT-75-ös lánctalpas vontatóra ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Az „Év traktora 2018” cím nyertesei
Dr. Hajdú József
Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év traktora” választásra és a címek odaítélésére. A 25 tagú európai zsűri – amelynek tagja e cikk szerzője – ez alkalommal is négy kategóriában választotta meg a 2018-as év traktorait. A 23 jelölt közül három kategóriában 15 – kategóriánként 5-5 – traktor került be a megmérettetésre került finalisták közé. A negyedik „Best Design 2018”, a legszebb formatervezésű traktor kategóriájában pedig mind a 15 traktor versenyzett a cím elnyeréséért. A traktorok az innovációs tartalmuk és a műszaki paramétereik mellett a gyakorlati tesztekben mutatott teljesítményük, használhatóságuk, viselkedésük, kezelhetőségük alapján is megmérettetésre kerültek. A zsűritagok ezek alapján pontozással értékelték az egyes traktorokat – köztük a motorikus tulajdonságokat, a sebességváltót, a hidraulikus jellemzőket, a fedélzeti elektronikát, a vezetőfülke kialakítását, a kezelést és komfortot, az opcionális választási lehetőségeket, az egyedi innovációkat és a küllemet, a formát, a dizájnt. A zsűritagok pontszámainak összesítése alapján a legtöbb pontot szerzett traktorok lettek a kategóriák győztesei ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Ökonómia
Változik a „bioenergia” megítélése
Dr. Gockler Lajos
A portfolio.hu honlapon 2017.10.24-én jelent meg Komka Péter: „Kikerülhetnek az élelmiszernövények a bioüzemanyag alapanyagok közül”, és 2017.10.26-án volt olvasható Lehotka László: „Nagy baja lehet Magyarországnak a biomassza szabályozásából – Magunk alatt vágjuk a fát?” című cikke. Ezekben az MTI-re hivatkozva közölték, hogy az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága (ENVI) 10.23-án (hétfőn) az uniós megújulóenergia-politika várható alakulásával kapcsolatban fontos szavazást tartott. A testület a megújulóenergia-irányelv felülvizsgálatával, konkrét célok kijelölésével foglalkozott, és a holland zöldpárti képviselő, Bas Eickhout által jegyzett jelentést elfogadva szűk többséggel, 32 igen, 29 nem, illetve 4 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy támogatják az élelmiszernövények kivezetését a bioüzemanyagok potenciális alapanyagai köréből, viszont a biomassza klímabarát hő- és villamosenergia-termelés alkalmazását nem korlátozták. Ez – a zöld szervezetek szerint – az erdők fokozott kitermelését és égetését eredményezheti, mely már régebb óta heves bírálatok tárgya. Sok uniós tagország ugyanis nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújulóenergia-célkitűzését, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberek egészségét és veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is. Az ENVI 10.23-án elfogadott javaslata azonban még nem végleges, mert ezekről a parlament plenáris ülésének is szavaznia kell ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Az ENSZ 23. klímakonferenciájának eredményei
Dr. Gockler Lajos
A „COP23” klímakonferenciát 2017.11.06. és 17. között, 195 ország küldöttei és mintegy 500 civil érdeklődő részvételével a németországi Bonnban tartották. A fő cél a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának egyeztetése, a gyakorlati részek kimunkálása volt. Pl. olyan kérdéseket kívántak rendezni, hogy hogyan és milyen ütemben kell a klímaegyezményt megvalósítani, miként lehet egységesen mérni a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, hogyan kell beszámolni a nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások teljesítéséről, milyen módon lehet biztosítani, hogy minden aláíró ország „egyformán” járuljon hozzá a projekthez stb.. Terv szerint a klímavédelmi egyezmény végrehajtási előírásait és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében a COP24-en fogadják majd el, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek. Ezek a klímakonferenciák az előbbiek mellett még azért is jók, illetve szükségesek, mert ráirányítják a figyelmet a témára, és így mindenkit gondolkozásra ösztönöznek arról, hogy mit értünk el eddig, és mit tehetnénk még a klíma védelme érdekében ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|