2017. augusztus
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Információtechnika az állattartásban

Dr. Tóth László

Az állattartásban a gazdaságos nevelés, a tenyésztéshez kiválasztás az egyes egyedek ismerete nélkül nem valósítható meg, az egyedi adatokat pedig adatbázisokban kell tárolni.
Már az 1970-es évek második felétől világossá vált, hogy a személyi számítógépek (PC) állattartó telepeken való alkalmazása a legjobb lehetőség az állatállománnyal kapcsolatos adatok rögzítésére, nyilvántartások, adatbázisok képzésére, valamint a szükséges számítások és az ellenőrzések gyors és megbízható elvégzésére.
Az információtechnika (IT) első időszakát a kézi adatbevitel és a PC-hez tartozó folyamatvezérlő egységek manuális irányítása jellemezte. Az 1980-as évek közepétől már a folyamatvezérlők érzékelőkkel és végrehajtóelemekkel rendelkeznek, s ezen egységek be- és kimenő jeleit (információk, parancsok) a PC-k felügyelték, s megfelelő tárolóikban rögzítették a folyamatokat. Tehát a PC programja a teljes termelési folyamatot ismerte, s a be-, illetve a kimenő adatok feldolgozása alapján végezte el a vezérlési funkciókat. A PC-k a programjaik szerint külső információk fogadására is fel voltak készítve, amelyeket feldolgozásuk után a vezérlési folyamatokban érvényesítettek. A személy szerepe közvetlenül a rendszerben egyre kevésbé volt lényegi, gyakran a jelenléte sem volt feltétlen szükséges. A rendszerhez rendelt operátornak csak ellenőrzési és adatbeviteli funkciója volt, a külső információk sem közvetlenül a folyamvezérlőhöz érkeztek, hanem a PC-hez.
A PC rendszereket először a szarvasmarhatartásban a nagy értékű tehénállomány egyes egyedihez kapcsolódó adatok bevitelére, tárolására és szükség szerinti csoportosítására alkalmazták. Első gyakorlati hasznosítás az ún. tehénnaptár „gépesített” elkészítése volt, gyakorlatilag az addigi főkönyvek (istállókönyvek) adatai kerültek a számítógépbe. A bevitt adatok két csoportot képeztek: az archív adatokat a különböző háttértárakba rögzítették, az aktuális adatok maradtak a gépek memóriájában, bármikor hozzáférhető formában.
A tehénnaptár (adatbázis) gyakorlatilag az egyedek biológiai ciklusaiból fakadó időren­di sorrend alapján működik, az egyedre jellemző adatbázis az állat születésekor nyílik meg, pl. a születés időpontja, a születési súly, az ellés lefolyása, a szülők adatai apai és anyai ágon stb.. Ezeket később kiegészítik a tenyésztésbe vétel különféle eseményeivel, illetve a termelés folyamán keletkező különféle adatokkal (betegségek, súlygyarapodás stb.). Ez a kívánalom a későbbiekben a többi állatfajnál is megjelent, természetesen eltérő igényekkel ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Cukorrépa-betakarító gépek

Dr. Fűzy József

A cukorrépa-termesztés géprendszerében három ágazati munkaművelet – közöttük a betakarítás – elvégzéséhez speciális erő-/munkagépek szükségesek, a termesztés többi művelete a funkcionális géprendszerek gépeivel elvégezhető. Az újabb betakarítási technológiák műszaki hátterében megtalálható korszerű, nagy teljesítményű önjáró gépek az integrált területeken cukorrépát termelőknél gazdaságosan alkalmazhatók. Ezek a két- vagy háromtengelyes önjáró gépek 18-45 m3-es (13-31 tonna répabefogadó képességű) gyűj­tőtartályokkal vannak ellátva, és egy menetben végzik a cukorrépa betakarítását. Az egy menetben betakarított cukorrépagyökerek sorainak száma nagytöbbségben 6 sor, de 8-9 vagy 12 sor is lehet. A korszerű betakarítási technológiák fontos, kiegészítő szállító járművei a vontatott cukorrépagyűjtő, -átrakó pótkocsik, amelyekkel a betakarítás hatékonysága jelentősen növelhető. Ugyancsak a korszerű betakarítási technológiák gépesítésfejlesztési eredményének tekinthető a kétfázisú betakarítási technológiák széleskörű elterjedése is, amikor a betakarított cukorrépagyökerek – még a tábla szélén vagy egy kihelyezett cu­korgyári átvevőhelyen –, egy külön tisztító-rakodó géppel ismételt utótisztításra kerülnek, így már sokkal tisztább, növényi és földszennyeződésektől mentesebb répagyökereket szállíthatnak az ipari feldolgozás helyére. A korszerű, jó hatásfokú szennyeződés-leválasztást és nagy rakodási teljesítményt biztosító cukorrépa-utótisztító, -rakodó gépekkel nemcsak a szállítási költségek, hanem a cukorgyártás költségei is jelentősen csökkenthetők ...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Claas újdonságok az idei hannoveri Agritechnica kiállításra és 2018-ra

Dr. Hajdú József

A világ ötödik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártó longlinere ez év július elején nagyszabású gépbemutató keretében vonultatta fel újdonságait a szaksajtó képviselőinek a harsewinkeli gyárhoz tartozó farmon. A rendezvényen 25 országból 150 szakújságíró vett részt, köztük a TOTY (Tractor of the Year) zsűri tagjai is, akik 20 országot képviseltek és elsősorban az új traktorfejlesztésekre voltak kíváncsiak. A rendezvény középpontjában az új traktorfejlesztések és a zöldtakarmány-betakarító gépújdonságok szerepeltek ...

... tovább »

Garant-Kotte – Taurus 2803 a hígtrágyainjektáló óriás

Dr. Hajdú József

Nagy létszámú hígtrágyás (800-as és 1000-es tehenészetek vagy több ezres – 6.000-10.000 db hízót kibocsátó – sertéstelepek) koncentrált állattartó létesítményeken évente 15-45 ezer m3 közötti mennyiségű hígtrágya keletkezik, amelynek az elhelyezésére technológiailag sokszor viszonylag rövid idő áll rendelkezésre az év során. Ezért is írja elő a Kör­nyezetvédelmi Hatóság, hogy min. 6 hónapos időtartamra elegendő trágyatároló kapacitást kell az állattartó telepek közelében kialakítani. A gyakorlatban a nyári időszakban betaka­rított kalászosok és a repce tarlója, valamint ősszel a később betakarított napraforgó és kukorica tarlója biztosítja a legnagyobb területeket a hígtrágya elhelyezéséhez. Ez összességében bruttó 4,5, max. 5 hónapos időszakot jelent, amelyet az őszi csapadékos időszak mi­att kieső napok száma – amikor nem lehet rámenni a talajra – tovább kurtíthat. Ilyen esetekben jól jönnek a nagy teljesítményű hígtrágyakijuttató berendezések. Tőlünk nyugatabbra kisgazdasági környezetben maguk a gazdaságok nem is mindig rendezkednek be a hígtrágya kijuttatására, hanem rábízzák azt bérvállalkozókra, amelyek a megadott időpontban és kijuttatási tervnek megfelelően, rendszerint korszerű technikával, hatékonyan végzik el a feladatot. Ehhez a bérvállalkozóknak is nagy teljesítményű gépekre van szükségük. Ezért a legtöbb magajáró egyedi építésű vagy gyári kialakítású hígtrágyainjektáló óriás holland, belga, dán és német bérvállalkozóknál üzemel. Ezekkel naponta akár 200-240 m3 hígtrágyát is képesek elhelyezni, azaz a talajba injektálni. A továbbiakban a világ egyik legnagyobb ilyen magajáró hígtrágyainjektálóját, a Garant-Kotte Taurus 2803-at mutatjuk be, amely már szériatermék, és túl van a kétéves nyúzópróbán és a gyakorlati teszten ...

... tovább »
Technológia

Szálastakarmány-betakarítás Lely és Welger gépekkel

Dr. Hajdú József

A szarvasmarhák takarmányozásában rendkívül fontosak a friss és a tartósított szálastakarmányok, a széna és a szenázs, ezek mennyisége és minősége döntő mértékben befolyásolja a tejtermelés volumenét és a tej zsírtartalmát. A tartósított minőségi szálastakarmányok előállításához minőségi – a lehető legmagasabb fehérje- és energiatartalommal, könnyen emészthető rosttartalommal stb. rendelkező – alapanyagok és minőségi munkára alkalmas betakarítógépek szükségesek. Ehhez egyedülálló megoldást kínálnak a Lely széna- és szenázskészítő gépsorok és a Lely/Welger bálázók. A Lely tárcsás vágószerkezetű rotációs kaszák óriási kínálatában pedig valamennyi szálastakarmányféle (gyeptermés, pillangósok és egynyári szálas keverékek) kaszálásához választható minőségi munkát végző kaszálógép ...

... tovább »

Väderstad, a minőségi gabonavetés szinonimája

Dr. Kalmár Tibor

A Väderstad a kalászosok vetéséhez két különböző vetőgépcsalád, a Rapid és a Spirit modelljeit kínálja, csak magvetésre alkalmas, valamint a vetéssel egyidejű műtrágya­kijuttatásra is képes, ún. kombi változatban. A svéd gyártó abban a szerencsés helyzetben van, hogy termőhelyi adottságok és tech­nológiai feltételek alapján pozícionálni tudja vetőgépeit, hiszen vannak gazdaságok, ahová inkább a Rapid, míg más esetekben inkább a Spirit tűnik jobb választásnak. Annak ellenére, hogy mindkét típus nagy sebes­ségű vetésre képes magágykészítő-vetőgép, felépítésüket tekintve számos ponton különböznek egymástól. A megváltozott klíma miatti kihívásokban gazdag XXI. században egy jó gabonavetőgép legfontosabb ismérve a technológiai rugalmasság, a nagy napi teljesítmény, a könnyű kezelhetőség, valamint a minimális karbantartási igény ...

... tovább »

Mészporkitermelés külszíni fejtésből mezőgazdasági gépekkel

Dr. Hajdú József

Dániában az ország mészszükségletének (250.000 tonna) 95 %-át három külszíni fejtésben állítják elő, amelyre egyre növekvő a kereslet, egyrészt az ipari célú felhasználás te­rületéről – cementipar, aszfaltgyártás, pa­píripar, festékipar – valamint a répacukorgyártás és mű­trágyaipar, illetve a mezőgazdaság részéről, ahol talajjavításra és takarmányadalékként használják fel. A dániai mészmezők 60 millió évvel ezelőtt a Krétakorban jöttek létre a szén, oxigén és kalcium elemek vegyi hatásának eredményeképpen ...

... tovább »
Gépkereskedelem

Nem pihennek a fejlesztők a MERLO-nál

M.C.I. Kft.

A MERLO rakodógépgyár eddigi működése során mindig az innovációt, a fejlesztést tartotta egyik legfontosabb feladatának.
A Merlo gyár a Turbofarmer gépcsaládot kimondottan a mezőgazdaság számára fejlesztette ki. Ez megnyilvánul egyebek mellett abban is, hogy a gépek viszonylag kis méretűek, a hosszuk, magasságuk, szélességük minden konkurens gépnél kisebb a kategóriájában. Egy 3,5 tonna emelőkapacitású gép például 50-60 cm-rel rövidebb, súlya 200-400 kg-mal kevesebb a konkurens gépekhez képest, ami kiemelten fontos a belső munkák esetében. A Turbofarmerek emelőképessége is egyedülálló: a 3,5 tonna emelőképességű gép ezt a súlyt ténylegesen a hét méteres gép teljes magasságáig képes felemelni ...

... tovább »

Cataya Super vetőkombináció most RoTeC-Control csoroszlyákkal

MT

A múlt évben az Amazone az új Cataya Super vetőkombinációt TwinTeC duplatárcsás csoroszlyákkal mutatta be a piacon. A munkagép most a RoTeC-Control egytárcsás csoroszlyával is elérhető, a TwinTeC típushoz hasonlóan 12,5 cm vagy 15 cm sortávolsággal rendelhető. A RoTeC és a TwinTec csoroszlyák közötti választási lehetőséggel az Amazone valamennyi mezőgazdasági üzem számára a megfelelő csoroszlyarendszert tudja kínálni ...

... tovább »
Ökonómia

A mezőgazdaság fejlődése az EU-ban

Dr. Gockler Lajos

A napjainkban megjelent kiadványok (tanulmányok, cikkek, statisztikai adatok stb.) alapján arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben a világ (és a mezőgazdaság) számottevően megváltozik. Ennek okai között az egyik legfontosabb a világ népességének növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal „Népesedési világnap, 2017. július 11.” című kiadványa felhívja a figyelmet arra, hogy az ENSZ adatai szerint 2017 júniusában a Föld népessége 7,55 milliárd fő volt, egy év alatt 117 millióval (1,57 %-kal) nőtt. 2050-re viszont már 9,77 milliárd (29,4 %-kal több) fő lesz, mely átlagosan évi 0,8 % növekedésnek felel meg, és a népesség 2100-ra 11,18 milliárdra nőhet. Mindez úgy következik be, hogy a „fejlettebb” régiók népessége szinte változatlan marad (1,2-1,3 milliárd fő), míg a „kevésbé fejlettek”-é 1,2-szeresére (5,3-ról 6,7 milliárdra), a „legkevésbé fejlettek”-é viszont 3,2-szeresére (1,0-ről 3,2 milliárdra) nő. Kérdés lehet tehát, hogy mit kezd a világ e jelentős mértékű és aránytalan népességnövekedéssel, hogyan biztosítható számukra a szükséges élelem, ivóvíz és a megélhetéshez szükséges egyéb dolgok, különösen az oktatás, valamint az értelmes és hasznos munka lehetősége. (A „fejlettebb” régiók: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Japán.) ...

... tovább »
Visszatekintés

A kispesti Gép és Traktorgyár forgácsoló, alkatrészgyártó és hidegalakító üzemeinek története (1900-1973)

Dr. Stieber József

A történelmi korszakok ipartörténetének egyik fontos állomása volt a fémek forgácsolással (esztergálással) történő hidegalakító megmunkálása. Az alapötlet már viszonylag korán, a XV. században felvetődött (Leonardo da Vinci 1452-1519), majd hosszas feledés után a XVIII. században kezdődött el a forgácsoló megmunkálások határozott fejlődése, amely más nagyüzemi hidegalakítások terén (fúrás, vésés, vágás, darabolás, hajlítás stb.) is a gyors ipari fejlődés „katalizátora” lett.
A forgácsolástechnika és technológia rohamléptekben történő fejlődését az angol ipari forradalom kiteljesedése hozta meg (1733-1832). A gépesített gyáriparhoz vezető átmeneti gazdaságtörténeti korszak felfedezései és újításai mellett a gőzgép feltalálása forradalmasította a forgácsolás gyakorlatát, hiszen a kezdeti fáradságos manuális meghaj­tást felváltotta a gőzerőgép (1765-1769 James Watt). A transzmissziós gépmeghajtási rendszer bevezetése pedig lehetővé tette az egységes, korszerű gépműhelyek kialakítását ...

... tovább »

Gabonacséplés Magyarországon a XIX. század közepétől az első világháború kitöréséig

Réz Gyula

Hazánkban, általánosságban még a XIX. század második felében is – a nyomtatás mellett – a kézi és lovas járgánnyal hajtott szeges, verőléces dob-szerkezetű cséplőmasinákkal végzett műveletek voltak a legelterjedtebbek. A honi földesurakat a „sokféle machinák” közül leginkább a cséplőgép érdekelte, mert a nyom­tatásos művelet ezidőtájt már meglehetősen lassúnak bizonyult. A kézi szeges verőléc dobos, hajtókarral felszerelt favázas alkotmányt egy vagy két ember működtette. A járgányhajtásra szerkesztett gépek jóval nagyobb teljesítményűek voltak a kézi szerkezetűeknél. Ezeket a gépeket – a teljesítmény igényétől függően – 1-2 vagy több lóval hozták működésbe. A cséplőmű dobját a járgány meghajtóten­gelye gyorsítóáttétellel forgatta. A járgányos cséplőgépek jelentős része amerikai szeges rendszerű cséplőművel működött. (Kézi cséppel egy ember naponként egy métermázsa gabonát volt képes kicsépelni.) ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember
2023. augusztus