Műtrágya- és szervestrágya-felhasználás hazánkban
Dr. Gockler Lajos
Mezőgazdaságunk termelése a rendszerváltás utáni kedvezőtlen események miatt jelentősen mérséklődött. A visszaesés főleg az állattartásnál jelentkezett, mert hazánk állatállománya (a nagyüzemi és a háztáji állattartás egy részének megszűnése stb. következtében) majdnem harmadára, az 1942. évi 3,26, illetve az 1983. évi 3,18 millió számosállatról, az 1945. évi 1,26 alá(!), 2011-ben 1,13 millió darabra csökkent. Ezután napjainkig csak nagyon mérsékelt növekedés volt, így nálunk 2013-ban a fajlagos állatállomány az EU-28-éhoz viszonyítva csak 48,7 %, a jobb mezőgazdasággal rendelkező EU-6 országokénak pedig csak 27,9 %-a. (Állattartásunk helyzetét részletesen lásd a Mezőgazdasági Technika 2016. 4. szám 38-43. oldalain.) A növénytermelésnél a kár két területen jelentkezett. Egyrészt a termésátlagok növekedése a rendszerváltás utáni 20 évben lényegesen mérsékeltebb volt, mint az ezt megelőző 20 évben, másrészt az évenkénti termésingadozás mértéke számottevően nőtt. Jellemző pl. hogy nálunk az átlagtermés a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező EU-6-országok átlagos adatához viszonyítva (2003-2013. években) a búzánál 53,1 %, (a 2003-2014. években) a repcénél 65,1 %, a cukorrépánál 76,7 %, a burgonyánál pedig 57,1 % volt. (Részletesebben lásd a Mezőgazdasági Technika 2015. 3. szám 40-43. oldalain.) Ennek okai természetesen nagyon sokrétűek, de a legfontosabbak (talán) a nem megfelelő műtrágya- és szervestrágya-felhasználásunk lehetnek, melyeknél a jövőben az alaposabb figyelem elkerülhetetlen ...
... tovább »