6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés
GG100 típusú fagázgenerátoros kiserőmű
Madár Viktor - Tóth László - Schrempf Norbert - Madár György - Gubó János
A biomassza előállításban Magyarország kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Az évente keletkező biomassza fő- és leginkább a melléktermékeinek jelentős része fordítható energia előállítására. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva a különféle kommunális és vágástéri nyesedékek, erdőgazdasági fakitermelés maradék anyagai (pl. tuskók) és fás szárú energiaültetvényekből származó vegyes tüzelőanyagmixek felhasználásának gazdaságos, decentralizált módszere lehet a pirolízisgenerátorok alkalmazása. A sokféle energiacélú hasznosítás közül meghatározó a hő- és/vagy villamos energia előállítása. A hőenergiává igen kedvező, viszont villamos energiává csak kedvezőtlen hatásfokkal alakítható át. A hő- és villamos energia együttes (CHP)1 előállítás a leginkább előnyös. Nagy erőművekben ezzel jó hatásfok érhető el, viszont a keletkező hőre teljes egészében csak ritkán van igény. A nagy erőművekhez az tüzelőanyagok és a keletkező energiák szállítási távolságainak növekedése (hő- és villamos energia) is rontja a hatékonyságot. Ha biomasszát, mint megújuló energiaforrást hasznosítjuk, előnyös, ha a felhasználás helyén termelik meg és ott hasznosítják az energiát is. A nagy teljesítményű erőműveknél a hulladékhő a helyszínen nem hasznosítható (kivéve a nagyvárosok fűtési célra épített kombinált rendszereinél), az elektromos energiát nagy távolságra kell, nagy veszteséggel elszállítani. A bemutatásra kerülő helyi kiserőműnek jelentéktelenek a szállítási veszteségei. Hőerőműveknél a kapcsolt energiatermelés (CHP) a leghatékonyabb módszer, mivel a Carnot körfolyamatban az energia vesztesége ekkor a legkisebb, vagyis a legjobb hatásfok érhető el (~80-85 %) ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Vállalkozók tanácsadója
Cukorrépa szemenként vető gépek
Dr. Fűzy József
A cukorrépa termesztése során három munkaművelethez speciális ágazati gépek szükségesek, a termesztés további műveletei a funkcionális géprendszerek gépeivel elvégezhetők. Speciális ágazati gépet igényel a cukorrépa szemenkénti vetése, a növényápolás és -táplálás, valamint a betakarítás és utótisztítás. A cukorrépa szemenként vető gépek fejlesztése az utóbbi 10 évben kissé „megtorpant”, és jelenleg Európában ma már csak hat (Grimme; Kverneland Accord és Rau; Monosem; Schmotzer és Stanhay), „igazi”, speciális cukorrépavetőgép-gyártóról lehet beszélni. A szemenként vető gépek gyártóinak gépfejlesztéseiben a kukoricavető gépek „többnövényes” célú fejlesztései, a vetőgépeken belüli technikai megoldások finomításai a meghatározóak. A kedvezőtlen összhatások ellenére a jelenleg gyártott szemenkénti vetőgépek sorában a cukorrépa szemenként vető gépek egy műszakilag jó technikai átmenetet képeznek a kukoricavető és az apró magvú zöldségfélék precíziós vetőgépei között, megtartva azonban a cukorrépaágazat agronómiai-agrotechnikai igényeinek biztosítását a cukorrépa vetésének vonatkozásában. A jelenlegi korszerű, speciális cukorrépa szemenként vető gépek legfontosabb konstrukciós jellemzői: 12-18 soros gépek, szállításkor hidraulikusan felhajtható gerendelyes kivitelekben; mechanikus, belső cellatöltődésű vetőszerkezetek; soronkénti elektromos motoros vetőtengely-meghajtás; menet közbeni tőtávolság-állítás és az egyes vetősorok elzárásának lehetősége; opto-elektronikus vetésellenőrzés; művelőút-vezérlő automatika alkalmazása; ISOBUS-kapcsolat a traktor és a vetőgép között; mikrogranulált műtrágya és talajfertőtlenítő-szer kijuttatásának lehetősége stb. ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Nemzetközi szemle
EIMA 2016: Bologna aranyai, ezüstjei
Dr. Tátrai György
A kétévenként – idén november 9-13. között – megrendezett, az adott évben Európa legnagyobb mezőgazdasági és kertészet-gépesítési kiállításának számító EIMA 9 kiemelt permetezéstechnikai újdonságairól előző, októberi számunkban adtunk áttekintést. Most röviden bemutatjuk a közel negyedmillió látogatót vonzó rendezvény “Kiemelkedő műszaki innovációként” értékelt 25 aranyfokozatú díjazottjából a fennmaradó 16 nyertest, nem elfelejtkezve az 54 ezüstéremmel jutalmazottról sem ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Szőlő-, gyümölcstermesztési, kertészetgépesítési kiállítás
Dr. Tátrai György
A hivatalosan INTERVITIS INTERFRUCTA HORTITECHNICA néven futó, kétévenkénti, idén november 27-30. között megrendezendő esemény gépészeti csemegékkel is szolgál. A műszaki megoldásokat élőben bemutató „Technik live erleben” show keretében üzem közben tekinthetik meg a látogatók a legújabb gépi megoldásokat. A szőlészetre, ivólevekre és különleges kultúrákra szerveződött, rendkívül különleges kiállítás – amelyet a kétéves szünetekben a világ más részein is megismételnek – idén a gépesítést helyezi előtérbe. Naponta kétszer mutatják be az erre a célra átalakított 1. számú csarnokban a komplett salátatermelést a vetéstől a betakarításig, illetve a drónok valamint a robotok használatát ugyanitt és a szőlőtermesztésben ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Tractor of the Year – 2017 Az „Év traktora 2017” cím nyertesei
Dr. Hajdú József
Az idén immár 20. alkalommal került sor az „Év traktora” választásra, amelyet TOTY választmány és nemzetközi zsűri, valamint a mögötte álló olasz szaklap, a Trattori koordinál, illetve a Trelleborg multinacionális traktorgumiabroncs-gyártó szponzorál. A nemzetközi zsűrinek tagja a Mezőgazdasági Technika szakértője is. Ebben az évben is négy kategóriában, az „Év traktora 2017” – szántóföldi, az „Év farmmindenes traktora 2017” – családi gazdaságok kiszolgáló, az „Év speciáltraktora 2017” – kertészeti, ültetvény, rét-legelő, kommunális stb. területeken alkalmazható, valamint az „Év aranydizájn traktora 2017” – a legszebb formatervezésű kategóriában versenyeztek a címekre benevezett és finalistaként állva maradt traktorok, összesen 15 különböző márka és modell. A traktorok mintegy fél évig zajló tesztelési folyamaton mérettettek meg, az eredményhirdetésre a bolognai EIMA International kiállításon került sor 2016. november 9-én ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
Antonio Carraro TONY 9800 SR – Kicsi, sokoldalú, erős és kezelőbarát
Dr. Hajdú József
Az Agrolánc Kft. által Magyarországon is forgalmazott Antonio Carraro traktorok jól ismertek a hazai felhasználók körében, 40-60 db-os éves mennyiségben vásárolják azokat az ültetvényekkel és kertészetekkel rendelkező gazdaságok vagy a parképítő, parkfenntartó vállalkozások, de tájápolásban és a tájgondozásban, illetve kommunális területeken is lehet velük találkozni ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
A legnagyobb teljesítményű négyhengeres – A Massey Ferguson idei újdonságai
Dr. Hajdú József
2016-ban a Massey Ferguson a „farmmindenes” 110 LE-s kategóriában az új fejlesztésű MF 5711-es modellel jelent meg a piacon. Ugyancsak új fejlesztésű MF 6700S traktorcsaláddal rukkolt ki a 140-200 LE-s középnehéz univerzális kategóriában is, amelynek az MF 6718 S jelű tagja a legnagyobb (200 LE-s) teljesítményű négyhengeres motorral rendelkező traktor a világon. A motor egy liter hengerűrtartalomból 40,8 LE fajlagos teljesítményt szolgáltat, az erre a kategóriára jellemző 25-38 LE/l fajlagos értékekkel szemben. Ugyancsak megújult 2016-ban a Massey Ferguson TH 6000/7000 (TeleHandler) teleszkópos rakodó családja is ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Új gabonakombájnok a 2017. évi betakarítási szezonra a Claas-tól
Dr. Hajdú József
A jövő évi betakarítási szezon kezdete előtt a Claas új kombájnfejlesztésekkel jelenik meg a piacon, amelyek a vevői igények mind teljesebb kielégítését célozzák. Ennek része egy új modell, a Tucano 560 Business kombájn kifejlesztése, illetve a teljes Lexion 600 kombájncsalád megújítása ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Technológia
Gondok és eredmények a szárazborsó betakarításában
Dr. Husti István
Kandidátusi értekezésemet a „Szárazborsó betakarításának fejlesztése” címen készítettem el 1981-ben. Munkám alapjául azok a szántóföldi mérések szolgáltak, amelyeket 1974 és 1979 között, megszakítás nélkül hat nyáron folytattam részben a Babarc-Bólyi Növénytermelési Rendszernél, részben pedig a Gödöllői Búza-Borsó Termelési Rendszernél. A Bólyi Mg. Kombinátban az egy-, míg a GATE Tangazdaságában a kétmenetes betakarítási módot tanulmányoztam. A vizsgálati eredményeim bázisán olyan javaslatokat fogalmaztam meg, amelyek hozzásegíthetnek a betakarítási veszteségek csökkentéséhez. Hosszú idő után 2015-ben, majd 2016-ban adódott újra lehetőségem arra, hogy valós üzemi viszonyok között tanulmányozzam a betakarítást, követve azt a vizsgálati metódust, amelyet bő 40 évvel ezelőtt kidolgoztam és alkalmaztam ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Szemes termények tárolása a mezőgazdaságban – 5. rész
Bellus Zoltán - Komka Gyula
Amint már előző cikkünkben említettük, a szellőztetéses szárítás megvalósítása alapvetően a termények és a környezetei levegő hőmérsékletétől, pontosabban azok különbségétől függ. A szellőztethetőség eldöntésére szintén az előző cikkünkben közölt ábra adott konkrét támpontot. Arra a kérdésre viszont, hogy a mindenkori levegővel miként tudunk nedvességet elvonni és milyen technológiai jellemzők mellett, arra a szellőztetéses szárítás üzemelési nomogramjai adnak választ ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Ökonómia
Elkészült a Digitális Agrár Stratégia (DAS)
Dr. Gockler Lajos
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért) Agrárinformatikai munkacsoportja 2016. június hónapban véglegesítette, és július elején mutatta be a sajtónak a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közreműködésével elkészített Digitális Agrár Stratégiát. E stratégia célja a mezőgazdaság hatékonyságának növelése, illetve az, hogy a gazdaságokban alkalmazott egyes digitális megoldások egységes rendszert képezzenek, tudjanak egymással automatikusan kommunikálni (együttműködni), és így minél kevesebb emberi beavatkozásra legyen szükség. Nem lehet vita tárgya az, hogy a digitalizálás a jövő útja, és (külföldi példák alapján) jelentős megtakarítást eredményez. Sajnálatos azonban, hogy a hazai mezőgazdaságban a digitalizáció fejlettsége lényegesen elmaradt a hazai egyéb ágazatokétól, valamint a „nyugati” mezőgazdaságok színvonalától. Az IVSZ a Digitális Agrár Stratégiában a legfontosabb ismereteket (lehetőségeket) foglalta össze, ezzel kívánja segíteni a mezőgazdaság teljesítményének javítását. Mivel más hasonló átfogó anyag e témáról (tudomásunk szerint) hazánkban nem áll rendelkezésre, célszerű volna, ha a gazdaságok vezetői (és informatikusai), valamint a gazdaságokat ellátó vállalkozások a dokumentumra (mely az internetről letölthető) különös figyelmet fordítanának ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Megjelent a 2016-2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Erdőstratégia
Dr. Gockler Lajos
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályán készített Nemzeti Erdőstratégiát a Kormány az 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozatával fogadta el (lásd a Magyar Közlöny 2016. évi 155. szám 70462. oldalát!). A 63 oldal terjedelmű, logikusan összeállított, a hazai erdészet jelenlegi helyzetéről és az FM terveiről részletes áttekintést adó Stratégia ismerete a mezőgazdaság számára azért fontos, mert hazánk 1.940 ezer ha erdőterülete a gyakorlatban sokszor kapcsolódik az 5.372 ezer ha mezőgazdasági területünkkel, és több gazdaság rendelkezik erdővel is. Így célszerű, ha a mezőgazdaságban dolgozó irányító szakemberek tájékozódnak az FM erdőkkel kapcsolatos elgondolásairól ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|