2016. február
6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés

Kísérleti pirolízis kiserőmű tüzeléstechnikai vizsgálata

Madár V. - Tóth L. - Schrempf N. - Madár Gy. - Gubó J. - Szegvári P.

A helyi adottságokhoz alkalmazkodva a különféle kommunális és vágástéri nyesedékek, erdőgazdasági fakitermelés maradék anyagai (pl. tuskók) és fás szárú energiaültetvényekből származó vegyes tüzelőanyagmixek felhasználásának gazdaságos, decentralizált módszere lehet a pirolízisgenerátorok alkalmazása.
Az ilyen rendszerbe való bekapcsolódás erősítheti az erdő- és mezőgazdasági vállalkozásokat, de az önkormányzatok kommunális közcélú szolgáltatási lehetőségeit is kibővíti. A generátorgázzal (fagázzal) hajtott gázmotorok folyamatos, jó hatásfokú üzemeltetéshez tiszta gáz előállítása szükséges, amely portól és lerakodást okozó illékony (kátrányos) anyagoktól mentes. A kutatás során 50 kWe elektromos teljesítményű és távhőszolgáltatásba is illeszthető fagázgenerátoros kiserőmű prototípusának félüzemi tesztelését végeztük. Cél: kedvező elektromos hatásfok 23-29 % mellett, jó hőhasznosítási arány elérése (50-56 %).
A gázgenerátorba az alacsony kátránytartalom biztosítása érdekében legfeljebb 18 % nedvességtartalmú tüzelőanyag használható. A vágástérről bekerülő tüzelőanyagok nedvességtartalma általában 35-60 % között mozog, így a gázgenerátorban történő felhasználás előtt a tüzelőanyagot szárítani kell. A korszerűbb rendszerek előnye, hogy a tüzelőanyag szárításra felhasznált ún. önfogyasztást alacsony szinten tartják, kevesebb energiával oldják meg, ezáltal növelhető a hasznosítható, értékesíthető hő ...

... tovább »
Vállalkozók tanácsadója

Szórva vető adapterek „zöldítéshez”

Dr. Hajdú József

Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a különböző talajművelő és gyepápoló gépekre felszerelhető aprómag szórva vető adapterek iránt, amely mindenekelőtt az uniós „zöldítési programokkal” hozható összefüggésbe. Az 1307/2013/EU és az annak megfelelő 10/2015(III.13.) FM rendeletek határozzák meg a fenntartható környezet és a megőrizendő éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági „zöldítési” gyakorlatot, amely feltétele a területalapú EU-s támogatások kifizetésének is. A zöldítési kritériumok teljesítésének három gyakorlati megoldását fogadják el a szabályozások:
– a növénytermelés diverzifikálása, ami a szántó nagyságának arányában kötelezővé teszi vetésváltásban két- vagy háromféle növény termesztését,
– ökológiai célterület fenntartása, amely szerint 15 ha feletti szántó esetén annak 5 %-án ökológiai termesztést kell megvalósítani, amely lehet parlag, természetes mezővédő erdősáv, fasor, facsoport, árokpart, fás szárú energiaültetvény, illetve ökológiai jelentőségű másodvetés (zöldtrágyának, takarmánynak) és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület,
– állandó gyepterületek fenntartása, megújítása

...

... tovább »
Műszaki fejlesztés

Könnyű, újszerű, frontfüggesztésű rendképző: Agronic WR500

Dr. Tátrai György

Az újév első sajtóhírei között tallózva akadtunk rá erre az egyszerűségénél fogva érdekes konstrukcióra. A fronthidraulikára függesztett, könnyű, műanyag pálcás rendképzőt a finn Agronic cég fej­lesztette ki. A szőnyegrendre, esetleg két kisebb rendre levágott terményt összeterelő rendképző a traktor mögé kapcsolt körbálázó vagy szögletes nagybálázó, illetve rendfelszedő pótkocsi kiszolgálására alkalmas ...

... tovább »

Drónok a mezőgazdaságban

Dr. Patay István - Montvajszki Márk

Drón (angolul drone, jelentése: here, méh) olyan pilóta nélküli repülőeszköz, amely távvezérelt vagy programozott repülésre képes információszerzés, logisztikai vagy speciális operatív feladatok ellátása céljából. A katonai alkalmazásokon túl a drónok széleskörű felhasználása lehetséges a polgári élet számos területén (katasztrófavédelem, kutatás, filmipar stb.), ezért gyors elterjedésük prognosztizált. A drónok magáncélú felhasználása ugyanakkor számos kérdést vet fel, így például repülésbiztonsági, balesetvédelmi vagy adatvédelmi kérdéseket. Ezért várható, hogy a drónhasználat hamarosan szabályozásra kerül mind az EU, mind pedig a tagországok szintjén.
A drónok felhasználásának egyik perspektivikus területe a mezőgazdaság. A precíziós növénytermesztés gyakori, gyors és pontos információt igényel a növénytermesztési térről. A drónok előnye, hogy megfelel e hármas kívánalomnak akkor is, ha nagy területek kontrolljáról van szó. Nagy valószínűséggel a drónok az üzemi térinformatika rendszer fontos eszközei lehetnek akár már a közeljövőben is ...

... tovább »

Megújult a New Holland CX 7-es és 8-as szalmarázó ládás gabonakombájn-szériája

Dr. Hajdú József

A korábbi években a New Holland TC, CX 5-ös és 6-os, illetve a CR szériájú gabonakombájnjai kaptak a fejlesztésekben nagyobb figyelmet, ennek eredményeként született meg a CR 10.90 kétrotoros, 653 LE-s motorral szerelt csúcskombájn, amely sorra dönti meg a betakarítási világrekordokat. A kisebb kategóriáknál is növekedtek a teljesítmények, csökkentek a betakarítási vesz­teségek, egyszerűsödtek a kezelések, komfortosabbá vált a vezetés. Az elmúlt ősszel a 2015-ös hannoveri Agritechnica kiállításon láthatta szakmai közönség először a megújult CX 7 és CX 8 sorozatú kombájnok képviselőit ...

... tovább »
Ökonómia

Üvegházhatású gázok kibocsátása hazánkban

Dr. Gockler Lajos

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2015.11.25-én jelent meg „A nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gáz és légszennyező anyagok kibocsátása” című, az összes káros gázt és a fontosabb összetevőket 18 külön táblázatban is tartalmazó tanulmány, melynek kiadásával a KSH feltehetően a november 30. és december 11. között Párizsban megtartott ENSZ klímacsúcs (COP21) eredményéhez kívánt hozzájárulni. A tanulmányból megtudható, hogy az egyes hazai nemzetgazdasági ágak közül melyik milyen és mennyi káros gázzal szennyezi a környezetet, így módot ad arra, hogy az e területeken dolgozók a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak a légkör védelmére. Ez annak ellenére fontos, hogy a bemutatott valamennyi szennyezőanyag-csoport kibocsátása a vizsgált időszakban csökkent. Ennek főbb okai a technológiai változások, a nehézipar leépítése, a villamosenergia-termelés és a fosszilis anyagok felhasználásának mérséklése, az állatlétszám visszaesése stb. voltak, melyek közül az utóbbi sajnos kedvezőtlen folyamat. Az viszont „dicséretes”, hogy a különböző légszennyező anyagok kibocsátása úgy lett kedvezőbb, hogy a bruttó hozzáadott érték volumene nőtt, így egységnyi bruttó hozzáadott érték előállítására egyre kevesebb légszennyezőanyag kibocsátása jutott ...

... tovább »

Termőföldárak és földbérleti díjak 2014-ben

Dr. Gockler Lajos

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján 2015.11.25-én jelentek meg a mezőgazdasági termőföldárak és a földbérlet díjak számai (2015/81 sz. Statisztikai Tükör). Ezekből látható, hogy az utóbbi években mind a földárak, mind a bérleti díjak jelentősen emelkedtek, és a változás régiónként eltérő volt. Mivel a mezőgazdasági termelés költségének alakulásával az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) évtizedek óta foglalkozik, adataik segítenek abban, hogy a földárak és a bérleti díjak változásának a termelés költségeire gyakorolt hatását is megítélhessük ...

... tovább »
Visszatekintés

A HOFHERR katonai vontatók gyártásának története (1939-1944)

Dr. Stieber József

Hofherr Mátyás az 1869-ben, Bécsben alapított mezőgazdasági gépgyárának magyarországi gyárát 1900-ban hívta életre Kispesten, Hofherr és Schrantz Vasöntöde és Gépgyár elnevezéssel (Schrantz János a vállalkozó cégtársa volt).
A kedvező időben és jó helyre települt HS cég (Hofherr-Schrantz) csakhamar a hazai mezőgazdaságigép-gyártás úttörője és legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása lett. A gyár kezdetben a mezőgazdasági gépek és eszközök szinte teljes választékát gyártotta, 1919-től a gőzlokomotívokat és gőzmaga­járókat is beleértve. A kispesti Hofherr gyár 1912-ben a Hofherr és Schrantz, valamint Clayton és Shuttleworth cégek összeolvadása révén a továbbiakban a HSCS nevet használta ...

... tovább »

A honi erőgépgyártás úttörői – Évszázados Kállai-motorok és cséplőgépek

Réz Gyula

A XX. század fordulóján Budapesten alapított Kállai Lajos Motor- és gépgyár (VI. Gyár utca 28.sz, 50.sz.) fő gyártmányát kezdetben a kisipari módszerekkel előállított benzin-petróleumüzemű fekvő, egyhengeres motorok jelentették. (A fent nevezett gépgyár akkortájt a mai Jókai utcában volt fellelhető.) ...

... tovább »
Keresse lapunkat a Facebookon!
Archívum - utolsó megjelent számaink
2024. március
2024. február
2024. január
2023. december
2023. november
2023. október
2023. szeptember