6 hónapnál régebbi cikkeink teljes tartalmát online előfizetés nélkül is elérhetik regisztrált tagjaink.
Tudomány - Műszaki fejlesztés
Abráziós kopás kezdeti szakaszának jellemzési lehetőségei érdességméréssel
Barányi István
Az utóbbi évtizedek méréstechnikai fejlődéséről elmondható, hogy a gyártott felületek kiértékelésekor alkalmazott eszköztár rohamos fejlődésen ment keresztül [1][2][3][4]. A gyártáskor kialakult felületi minőség meghatározásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a „tradícionálisan” alkalmazott Ra és Rz paraméterek mellett a statisztikai paraméterek (Rsk, Rku) is. A fejlődés másik irányvonalaként elmondható, hogy a háromdimenziós érdességi paraméterek bár még nem kizárólagosan, de egyre nagyobb számban kerülnek alkalmazásra. Az ilyen irányú méréstechnikai megfontolás széles körben történő elterjedését gátolja a mérés végrehajtásához szükséges időszükséglet, valamint az a tény, hogy gyártott felületek esetében az előtolásra merőleges irányban a mérésnek nincs annyi információtartalma, mint az előtolással párhuzamos irányban. Tribológiai szempontból vizsgálva a felületek minőségét elmondhatjuk, hogy sokszor elektromikroszkóp segítségével azonosítják a kopási nyomokat, valamint anyagelemzést és mikrokeménység-mérést végeznek adott pontokban, illetve profil vagy mikrotopográfiai méréseket végeznek szakaszos kísérletek esetén [5],[6],[7]. Jelen cikkemben az abráziós kopási folyamat jellemzését végzem el profilmérések és mikrotopográfiai mérések segítségével különböző finomságú csiszolópapírokkal, majd profilmérés és mikrotopográfiai mérés segítségével statisztikai kiértékelést végzek, keresve a megfelelő felület minőségét leíró érdességmérési technikát ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Vállalkozók tanácsadója
Gabonavetőgép-konstrukciók II.
Dr. Fűzy József
A Mezőgazdasági Technika előző számának belső oldalain – a Vállalkozók Tanácsadója 298./2016. mellékletében – a különböző gabonavetőgép-konstrukciók közül a gyakorlatban széles körben használt hagyományos építésű, a szántásos (forgatásos) alapművelések után jól alkalmazható (ún. klasszikus) gabonavető gépek kerültek ismertetésre. Az energiaköltségek változásai, a talajvédő és környezetkímélő eljárások fokozatos elterjedése, valamint a kalászos gabonák vetésekor (szeptember vége–november eleje közötti) sokszor csapadékos, őszi időjárás miatt előálló időhiány a gazdálkodók és a gépfejlesztők nagy részét arra késztette, hogy figyelmüket az egy menetben elvégezhető talajművelés+gabonavetés gépkapcsolásai vagy gépkombinációi felé fordítsák. A talaj-előkészítés és gabonavetés egymenetes („műveleteket-összevonó”) technológiái, illetve gépi megoldásai vonatkozásában napjainkban már széleskörű, és a gyakorlatban is jól használható (több alternatívát is kínáló) gépválaszték áll a felhasználók rendelkezésére. A különböző technikai megoldású gépek – agrotechnikai és műszaki szempontból – a hazai gyakorlati igényeknek jól megfelelnek, az egyes géptípusok kiválasztását a felhasználói (termeléstechnológiai, területi, gazdaságossági stb.) lehetőségek határozzák meg. Az egy menetben a magágykészítést és a kalászosok (vagy a repce) vetését is elvégző gépkapcsolásokkal/gépkombinációkkal munkaműveleteket (ezáltal munkaidőt), munkaeszközöket (erő- és munkagépeket), valamint jelentős energiát (üzemanyagot) lehet megtakarítani, a talaj szerkezete és nedvessége is megőrzésre kerül, a talajszerkezet kímélésével pedig az intenzív gazdálkodás már hosszútávon fenntartható ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Műszaki fejlesztés
A Merlo újdonságai – Kompakt-Turbofarmer teleszkópos rakodók
tárgy
A Merlo az olasz csizma észak-nyugati részén, San Defendente di Cervasca városában, a 30 ha területen fekvő gyárában – ebből 220.000 m2 gyártócsarnok – 1.200 munkatársával lehetőleg mindent maga állít elő, ami egy világszínvonalú teleszkópos rakodógéphez kell. A gémek különleges zárt profilja automatizált hajlítógépeken készül, továbbá 54 hegesztőrobot dolgozik azon, hogy minden fődarab hibátlan és csereszabatos legyen. Maguk gyártják le a könnyen felkapcsolható, biztonságosan használható munkaeszközöket is. Nem csoda tehát, hogy termékeik 90 %-a a világ minden országába eljut és sikeres, hiszen teljes árbevételük 8 %-át visszaforgatják a kutatás-fejlesztésbe ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Lemken újdonságok a szántóföldön
Pálinkás Gábor
A Lemken GmbH & Co. KG június 21-22-én a Krone-val közös rendezvényen, szántóföldi körülmények között mutatta be újdonságait a GSD Agrárprodukt Kft. Sopronhorpács környéki területein. A Lemken Európa egyik vezető mezőgazdaságigép-gyártójaként a talajművelés, a vetés és a növényvédelem területén gyárt csúcsminőségű, professzionális gépeket a gazdálkodók számára. A gépbemutatón mindhárom termékkört érintő újdonságokat láthatott a 28 országból érkezett több mint 130 szakújságíró ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Újdonság az Amazone-tól – Összecsukható 4 m-es Cirrus mulcsvetőgép
Amazone
A Cirrus 4003-2 és 4003-2C típusokkal az Amazone két további felhajtható gerendelyes munkagéppel egészítette ki a vontatott Cirrus vetőkombinációs sorozatát. Mindkét munkagép ISOBUS-képes, teljes mértékben AEF-tanúsított. Munkaszélességük 4 m, szállítási szélességük pedig 3 m, a gépek a vetőmagtartály méretében különböznek. A Cirrus 4003-2 típus 3600 literes tartállyal rendelkezik, míg a 4003-2C jelzésű Cirrust 4000 literes osztott nyomótartállyal szerelték fel. Ez a tartály 60:40 % arányban osztott, így az egy fajta vetőmag kijuttatása helyett két alternatív megoldást kínál: a Single-Shoot eljárásban vagy két különböző vetőmag, vagy vetőmag és műtrágya egyidejűleg juttatható ki ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Takarófólia vagy netz-háló a hengeres nagybálákra?
Dr. Hajdú József
A hengeres nagybálákat elkészültük után a palástjuk mentén át kell kötni, hogy a további mozgatások során ne bomoljanak szét, megőrizzék szabályos hengeres formájukat. Az átkötések egymástól függetlenítik és kezelhetővé teszik a bálákat, átkötés nélkül azok sérülésével, kibomlásával és veszteségekkel kellene számolni. A kibomlott bálarészek, hulladékok a logisztikai folyamatban külön kezelést igényelnének, amelyek mindenképpen többletmunkát és többletráfordítást jelentenek ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
GPS eszközök a repcetermesztésben
Mesterházi Péter Ákos
A 220.000 ha vetésterületet is meghaladó repce meghatározó növénye a hazai növénytermesztésnek. Sikeres termesztésében kulcsszerepet játszik az előveteménye – elsősorban annak betakarítási ideje és a talajnedvességre gyakorolt hatása –, illetve ugyanezen oknál fogva a repcevetést megelőző talajművelés és vetőágy-előkészítés. Ideális előveteménynek számítanak az őszi vetésű kalászosok (búza, árpa), hiszen időben lekerülnek és nem hagynak vissza jelentős mennyiségű szármaradványt, ezzel időt biztosítva a jó minőségű talajmunkához. Valójában a talaj víztartalmának megőrzése a legfontosabb feladat a nyárvégi-őszi vetés előkészítésében, ez tudja biztosítani az egyöntetű kelést és a megfelelő kezdeti növekedési esélyt. A gabona betakarítását követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a hántott tarló lezárását. Kiemelt szerep jut tehát a pontos és gyors munkavégzésnek. Ebben a cikkben annak igyekszünk utánajárni, hogy a fent említett dolgok fényében milyen szerepe van a GPS eszközöknek a repcetermesztésben ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Technológia
A precíziós öntözés technikája
Dr. Patay István
A hagyományos növénytermesztési technológiák abból a feltételezésből kiindulva alakultak ki, hogy a termőterület minden lényeges elemében (talajminőség, tápanyagellátottság, talajnedvesség stb.) alapvetően homogénnek tekinthető. Ezért az anyagkijuttatást jelentő technológiai elemeknél a cél a különböző anyagok (vetőmag, műtrágya, öntözővíz stb.) minél egyenletesebb elosztása a kezelt területen. A precíziós növénytermesztés annak a felismerésnek az eredménye, hogy a termőterület sok szempontból nem tekinthető homogénnek, a növénytermesztési teret alapvetően meghatározó paraméterek helyről helyre változnak. A termőhelyhez igazodó termesztéstechnológiákban az egyes műveleteknél a művelés, az anyagkijuttatás a termőhely adottságaihoz igazodik, vagyis táblán belül változik. A termőhely változékonysága vízgazdálkodási szempontból is gyakori, ezért az öntözéses növénytermesztésben a termőhely változékonyságához igazodó öntözéstechnika indokolt lehet. Természetesen a precíziós öntözés, ugyanúgy, mint más precíziós termesztéstechnológiai művelet, megfelelő technikát, gazdálkodási szemléletet és menedzsmentet igényel ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
Szemes termények tárolása a mezőgazdaságban – 2. rész
Bellus Zoltán - Komka Gyula
A gabonafélék mennyiségi és minőségi megóvása csak korszerű csarnok- és toronytárolókban biztosítható. A csarnokok jelentős elterjedését alapvetően a lényegesen alacsonyabb fajlagos építési költségeik magyarázzák. További előnyeik között a különböző gabonafélék egyidejű tárolása, a tárolt tételek nagyobb, levegővel érintkező felülete és az átforgatáshoz vagy más jellegű tároláshoz elkülöníthető részterületük említhető még ki. Esetükben a nagyobb terményfelület és légtér által garantált jobb áttekinthetőség hőmérsékletmérés nélkül is könnyebbé teszi a romlási gócok behatárolását. Univerzális kihasználhatóságuk főleg a kis- és középvállalkozások körében kamatoztatható célszerűen ...
... tovább »
A teljes tartalom eléréséhez először lépjen be e-mail címével és jelszavával vagy regisztráljon.
|